Harcias hangot ütött meg Nagy Márton, a Miniszterelnöki Kabinetiroda gazdaságpolitikai főtanácsadója, amikor azt fejtegette: elviselhetetlenül nagy teher a magyar építőipar számára, hogy jelentős túlsúlyban vannak a külföldi alapanyaggyártók és gyakorlatilag árnyomás alá helyezik a piacot. Receptet azonban nem adott és nem jelentett be semmilyen konkrét döntést annak érdekében, hogy újabb hazai cégek létrehozzanak különféle gyártó kapacitásokat. Jelenleg egyébként két darab magyar kézben lévő alapanyaggyártó cég van, amelyik exportra is versenyképes. Ahhoz, hogy ez a szám nagyobb legyen tudatos befektetés, intézkedés kell - sürgette több felszólaló.
A legnagyobb építőipari szereplők közül csak néhánynak volt eddig elegendő tőkéje ahhoz, hogy a kivitelezés mellett vertikális integrációs cégszervezetet alakítson ki. Az egyik ilyen a Market Zrt., amelyik az elmúlt két évtizedben egyenes vonalú fejlődésen ment keresztül, igaz, bevetélének mintegy negyede állami megrendelésekből származik.
Scheer Sándor vezérigazgató most arra emlékeztetett, hogy az elmúlt 5 évben duplázódott a sóder, a cement, a tégla, a gipszkarton ára. Szerinte erre a nagy áremelkedésre nincs logikus magyarázat. Emögött részben az áll, hogy számos gyártó monopol helyzetben van. Úgy érzi, hogy az anyagáremelkedés már veszélyes szinteken van, ezért cége bányaművelési jog megszerzésén gondolkodik. Az áremelkedésekre való megoldások kapcsán felhozta példaként, hogy a kormányzati támogatások hatására több magyar kézben lévő építőipari gyár tudott létesülni az elmúlt időszakban, ami 20 százalékos árcsökkenést eredményezett az adott anyag árainál. Az építőiparon belüli hangulatot érzékeltetve egy konkrét esetet említett.
"Nem korrekt, hogy egy szakkivitelező 35 százalékos adózás előtti eredményt ér el úgy, hogy a burkolási díja 4 euróval magasabb, mint Németországban, miközben a dolgozóinak a bruttó bére alig éri el a 200 ezer forintot. Amikor behívtuk a szóban forgó szakkivitelezőt, hogy megegyezzünk egy munkáról, az ajánlatunkra az volt a válasza, hogy ennyiért anyámnak sem burkolok."- idézte fel a beszélgetést a vezérigazgató.
Tibor Dávid, a Masterplast Nyrt. elnöke (aki bekerült a 100 leggazdagabb magyar idei rangsorába) örült annak, hogy az építőipari anyagokkal kiemelten foglalkozik a kormány. Nyomban hozzáfűzte azonban: az építőanyag gyártókat igenis érintik a ciklikus mozgások, másrészt az adatok vizsgálata során az is feltűnő lehet, hogy még az anyaggyártáson belül is rengeteg félanyagpiac van, ezek más és más hatásoknak vannak kitéve.
Ha nem lett volna semmilyen élénkítő program - ami most nem így van - akkor az áremelések drasztikus továbbítása ugyanúgy megtörtént volna. A Covid után felborult a kereslet és kínálat, ez az építőanyag gyártásra is kihat, durva áremelkedést generál, de ez teljes független a hazai konjunktúraciklustól, vagy az itteni oligopol helyzettől - mondta, majd hozzátette: a drasztikus anyagáremelkedés oka a drasztikus alapanyagár-drágulás. Ez beépül az árakba és mindenki a piaci áron fogja adni a saját termékét. Az ársokkot nem a kereslet valós élénkülése okozta, hanem a globális anyagáremelkedés. Amint az alapanyagyártók profitja nem megy vissza a normál szintre addig ne várjuk, hogy az anyagok ára is kisebb lesz - érvelt.
Balázs Attila, a kormánnyal ritkán vitatkozó Bayer Construct Zrt. vezérigazgatója az árak kapcsán feltette a kérdést: van-e piaci kényszer, hogy meg kell-e venni valamit. A saját gyártású terméket egy külföldi termékből kell előállítani, akkor az beárazódik a végtermékbe is, de ha valaki saját anyaggyártással is foglalkozik és ebből készíti a termékeit, akkor nem lenne indokolt az áremelkedés - fejtegette.
Támogatta, hogy több hazai gyártás legyen. Ezzel összefüggésben utalt rá, hogy idén már a hatodik gyárat alapítják és azt szeretnék, hogy a lakóprojektjeik nagy részben saját maguk által gyártott anyagokból jöhessenek létre. Ha a legelejétől a legvégéig a teljes portfóliót a saját kezünkben tartjuk, akkor legrosszabb eset az lehet, hogy profit nélkül adjuk el a lakásainkat. - emelte ki Balázs Attila.
Többen kitértek a hatékonység növelésére, mint az építésgazdaság fejlesztésének egyik kulcsfeladatára. "Még mindig nagy versenyt futunk a nyugati bérekkel és az is látszódik, hogy egy négyzetméterre fordított munkadíj az a nyugati többszöröse, ezért is lenne a hatékonyság növelése indokolt." - mondta Balázs Attila.
