2p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Az uniós adatokra aztán nem lehetünk büszkék.

A 2022-ben megkérdezett uniós állampolgárok 8,3 százaléka számolt be arról, hogy 2021-ben nem tudott legalább minden második nap húst vagy halat fogyasztani, ez egy százalékos emelkedés az előző évhez képest – derült ki az Eurostat legfrissebb adataiból. Ha kifejezetten a lakosság azon hányadát nézzük, akiket az elszegényedés veszélye fenyeget, azaz jövedelmük nem éri el a mediánbér 60 százalékát, ez a mutató rögtön megugrik, egészen 19,7 százalékra.

Nem szép számok. Fotó: Depositphotos
Nem szép számok. Fotó: Depositphotos

Mi a helyzet Magyarországon?

A vonatkozó magyarországi adatokat még decemberben közzétette a Központi Statisztikai Hivatal, ezek alapján a lakosság 13,9 százalékának, azaz nagyjából 1,3 millió embernek az asztalára nem jutott rendszeresen hús.

Az uniós összehasonlításban ezzel Magyarország a tárgyévben összességében a negyedik lett, csupán Románia, Bulgária és Szlovákia mögött lemaradva – pedig ez nem egy olyan toplista, amelyen büszkeség lenne az előkelő helyezés.

A szegény magyarok még rosszabb helyzetben vannak

Ha kifejezetten a szegényebbekre vonatkozó statisztikát nézzük, sem jobb a helyzet, hiszen a havi nettó 125 570 forintos, a 2021-ben a szegénységi küszöbnek megfelelő bérből élők közel harmada, 29,6 százalék nem tudta megengedni magának, hogy rendszeresen húst egyen, és ahogy az grafikonunkon is látszik, a téren nem is történt valódi előrelépés 2016 óta:

A hazai helyzet pedig a nemzetközi összehasonlításban sem igazán fényes. Hiszen csakúgy, mint a teljes lakosság körében, itt is az Európai Unió legrosszabbul teljesítő országai közé került hazánk ezen a téren, Bulgária, Románia, Szlovákia és Görögország mögött lemaradva:

Mi van az árstoppal?

A nemzetközi statisztika azért is rendkívül kínos, mert a 2022 februárjában bevezetett árstopot a 2022 őszén látott árokhoz igazították, azaz ha ezen árak mellett sem igazán jutott a magyaroknak pénze a húsfélékre, nehéz elképzelni azt, hogy a kormányzati szabályozó intézkedés érdemben javítani tudott a statisztikán. Ráadásul az Eurostat adatai egyértelműen azt mutatják, hogy a magyarok asztalára egyáltalán nem jutott több hús a legtöbb EU-s és régiós országhoz képest – ez a tendencia pedig nem valószínű, hogy megfordult az árstop hatására. 

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!