Az Európai Bizottság csütörtökön újabb intézkedéseket jelentett be a koronavírus-járvány elleni eredményes fellépés és a válság gazdasági és szociális hatásainak a tompítása érdekében. Ursula von der Leyen, a testület elnöke szerint a mostani csomaggal együtt uniós szinten már 2770 milliárd eurót mozgósítottak a járvány kitörése óta, amihez fogható volumenű válságkezelés még soha nem volt Európában.
Az új csomag három fő részből áll, és – miként arra a Bizottság illetékes főtisztviselői rámutattak – lényegében az utolsó centig kiüríti az EU-büdzsét, illetve azt, ami a hétéves keretköltségvetés utolsó évére benne maradt.
Brüsszel először is a szükséghelyzetre való tekintettel egy ideiglenes európai munkahelyvédelmi alapot (angol rövidítése SURE) javasol a koronavírus-járvány miatt veszélybe kerülő munkahelyek és munkavállalók megsegítésére.
A koncepció lényege, hogy az Európai Bizottság tagállami garanciavállalás mellett a tőkepiacokon kedvező feltételekkel kölcsönöket vesz majd fel és azokat általában 10 éves futamidőre azoknak a tagállamoknak továbbítja, amelyeknél különösen nagy felfordulást okoztak a munkaerőpiacon a koronavírus-járvány, illetve az annak kezelésére foganatosított intézkedések. Az eszköz célja, hogy egyfajta védőhálóval megakadályozza milliók utcára kerülését, állami pénzből átmenetileg biztosítva a jövedelmüket, megelőzve egyúttal a kereset és így a gazdasági növekedés drámai visszaesését.
Mint arra a Bizottság illetékes főigazgatója rámutatott, az új eszköznek semmi köze nincs a koronakötvényekhez, ehelyett olyan módszerről van szó, ami már eddig is rendelkezésre állt az EU-n belül. A testület valószínűségszámításai szerint a védőhálóra körülbelül 100 milliárd euró kölcsönfelvételre lehet szükség, amihez 25 milliárd euró értékű tagállami garanciavállalás lesz szükséges.
A kedvezményes kamatozású és nagyjából 10 éves lejáratú kölcsön felvételére elvileg valamennyi tagállam jogosult lehet, de a Bizottság előzetes felmérése potenciálisan körülbelül 15 tagállammal számol, amelyek a hitelfelvétel megugró költségei miatt érdekeltek lehetnek az igénylésében.
A Bizottság elképzelései szerint a kölcsönökből főleg részmunkaidős, vagy rövid idejű munkavégzést finanszíroznának állami forrásból azoknál a cégeknél, amelyek előre vállalják, hogy nem bocsátják el az alkalmazottakat. A 2008-2010-es gazdasági válság idején Északnyugat-Európában már kipróbált módszer előnye, hogy a munkaerőt nem eresztik szélnek és ha egyszer a viharfelhők elvonulnak, a vállalkozások nagyobb piacvesztés kockázata nélkül elrugaszkodhatnának. A német Kurzarbeit és ehhez hasonló módszerek azonban meglehetősen költségesek, éppen ebben segítenének a Bizottság által és tagállami garanciavállalás mellett felveendő kölcsönök.
Bár a válság kezdetéig csak 18 országban működött ilyesféle rendszer, Brüsszel szerint azóta lényegében minden tagállamban bevezették már. A kölcsönnyújtás feltételeiről eseti alapon döntene a tagállamokból álló Tanács.
Az újabb koronaelhárító csomag második eleme egy sor könnyítést vezet be a kohéziós források felhasználásánál, a korábbi intézkedéssel elvileg rendelkezésre bocsátott 37 milliárd eurós tétel mellett potenciálisan további közel 60 milliárd eurót felszabadítva a kormányok számára a járvány elleni küzdelemre.
Az új rendelkezés lényegében minden megkötést felszámolna a 2020-2021-es tárgyévben a strukturális és a kohéziós alapok felhasználásában. A tagállamok először is mindenféle korlátozás nélkül átcsoportosíthatnák forrásaikat a három fő regionális politikai alap, az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap és a kohéziós alap között. Másodszor: szabadon átcsoportosíthatják a 2014-2020 között még nem lekötött forrásokat a különböző fejlettségű és ezért eltérő kategóriákba tartozó régiók között. Harmadszor: megszűnik az a szabály is, ami eddig minimálisan kötelező részarányt szabott meg a szociális alap (23,1%) és a kohéziós alap (egyharmad) számára a teljes nemzeti pénzborítékon belül.
Végül, de nem utolsósorban, a 2020-21-es tárgyévben az EU akár kész a koronavírus elleni védekezést szolgáló projektek esetében teljesen eltekinteni a nemzeti önrésztől. Azaz, átállnának akár 100 százalékos EU-finanszírozásra. A rendelkezés 2020. július 1. és 2021. június 30. között lesz érvényes.
Mint Marc Lemaitre, a regionális politikáért felelős főigazgatóság vezetője elmondta, Magyarországnak, amelynek 2020-ra körülbelül 1 milliárd euró áll rendelkezésre a kohéziós alapból, akár felülvizsgálhat futó infrastrukturális projekteket és a pénzt helyettük egészségügyre, a kkv-k megsegítésére vagy a munkavállalók munkában tartására is fordíthatja.
A csomag harmadik eleme az ún. szükséghelyzeti támogatási eszköz, egy, eddig csak elviekben létező uniós alap aktiválása, ami összesen 3 milliárd eurós keretből segítséget nyújtana a tagállamoknak egészségügyi védőfelszerelések közvetlen beszerzésére és szállítására, a koronavírus-fertőzött betegek egyik tagállamból a másikba való szállítására és mobilkórházak megvásárlására és felállítására.
A Bizottság a halászati szektorban dolgozókra és a 13 milliós becsült végzetesen hátrányos helyzetű polgárokra is gondolt, és jövő héten egy újabb intézkedéscsomagot harangozott be az agrártermelők helyzetének megkönnyítésére.
