Kedd délután 3 órától a Monetáris Tanács ülésének döntéséről tartott sajtótájékoztatót Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke. Lapunk az eseményt percről percre közvetítette.
Az év vége felé nagyon optimista a jegybank - erről volt szó az MNB percről percre közvetített sajtótájékoztatóján
A Monetáris Tanács döntését indokolta meg Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke.
Megint kamatot vágott a magyar jegybank
A Magyar Nemzeti Bank döntéshozó testülete 75 bázispontos kamatvágásról döntött novemberi rendes kamatdöntő ülésén.
Tovább a teljes cikkhez »
Mit reagált a forint?
A Monetáris Tanács 14 órakor nyilvánosságra hozott döntését követően máris változott az árfolyam: 1 euróért a korábbi 379,90 forint helyett csaknem egy forinttal kevesebbet kértek. Az ezt követő egy órában azonban az árfolyam visszamászott, a bejegyzés pillanatában 379,77 forintot kell fizetni az uniós fizetőeszközért.
A döntés háttere
Kezdésként Virág Barnabás a korábbi üzeneteket mondta el: körültekintően, adatvezérelt módon, lépésről lépésre, az inflációs pályát befolyásoló tényezők figyelembe vételével hozzák meg a döntést. Emlékeztetett, az infláció csökken, a külső egyensúly javul, kikerültünk a recesszióból, de
nem dőlhetünk hátra!
Hozzátette, a külső kockázatok továbbra is megvannak. Tájékoztatott, három opciót (50, 75 és 100 bázispontos csökkentés) tárgyalt, de egyhangúlag döntöttek a 75 bázispontos döntés mellett.
Közölte, a pozitív reálkamat segíti az infláció elleni küzdelmet, és úgy véli, jövő tavasszal lehet egy számjegyű az irányadó kamat.
Ekkora inflációra számítanak
Virág szerint az év végére 7 százalékra csökkenhet az infláció mértéke, de ez függ az olaj árától.
Lapunk állandó rovatának, az Mfor Üzemanyagár-figyelőnek cikkeit (melyben az uniós tagállamok üzemanyagárait hasonlítjuk össze a hazai viszonyokkal), ide kattintva olvashatja.
A jegybank adatai szerint a gazdaság az év végéig tovább bővül, a külső egyensúly pedig az ősszel vártnál jobb lehet, a folyó fizetési mérleg többlettel zárt.
De kiemelte, a geopolitikai kockázatok továbbra is velünk vannak.
A nemzetközi helyzet fokozódik
A hosszú távú hozamok csökkennek, mondta Virág, de hozzátette: még mindig nagyon magasak. Az olaj világpiaci ára azonban a geopolitikai helyzet ellenére csökken. A nemzetközi kockázatok közé sorolta a feszültségeket, recessziós félelmeket, az energia- és nyersanyagpiaci sokkokat és a fegyveres konfliktusokat.
Jól áll a maginfláció is
A dezinfláció kapcsán az MNB alelnöke kiemelte a feldolgozott élelmiszerek inflációjának csökkenését. A maginflációval kapcsán is kiemelte, a három hónapos összehasonlítás is a 2021-es szintre csökkent.
Ezt a folyamatot kell továbbvinni a következő időszakban
– mondta Virág Barnabás.
Lemossuk a gyalázatot?
Virág reméli, hogy a V4-ekhez hasonló inflációs adatok következnek, és eltűnik az a pejoratív jelző, hogy a mienk Európa legmagasabb inflációs mutatója.
A Klasszis Média által kiadott laptársunk, a Privátbankár Európai Inflációs Körképének októberi adatait ide kattintva olvashatja, míg a rovát további cikkeit itt találja.
Pozitív nulla?
Év per év alapon is lehet pozitív a gazdaság növekedése – reméli a jegybank alelnöke, aki azt is véli, a folyó fizetési mérleg a korábban vártnál még nagyobb mértékben javulhat az energiaárak csökkenése, a belső kereslet szűkülése (importigény csökkenése) és az export növekedése miatt.
A kamatfolyosó változatlan szélességű
Nemcsak az irányadó kamatot, hanem a kamatfolyosó alsó és felső kamatát is 75 bázisponttal csökkentették, így az overnight jegybanki betét kamatszintje 10,5 százalékra, az overnight fedezett hitel kamata pedig 12,5 százalékra csökkent.
A béremelésről
A minimálbér és a garantált bérminimum december 1-jén hatályba lépő emelésével kapcsolatban Virág kérdésre azt válaszolta, ezzel a szeptemberi prognózisban is számoltak. Úgy véli, szerinte ez az emelés nem jár majd érdemi inflációs következményekkel, mert a nominális termelési növekedés 8-9 százalék lehet, ami 5 százalék körüli inflációból és 3 százalékos gazdasági növekedésből áll össze. Úgy véli, ezért ezt a bérnövekedést a cégek jelentős áremelés nélkül is képesek kezelni.
A hulladékdíjakról
A hulladékgazdálkodási díjakkal kapcsolatban ugyancsak kérdésre Virág Barnabás azt mondta, az EPR (kiterjesztett gyártói felelősség) már bevezetett szabályozása nem jelentősen érződik az inflációs adatokon, míg a január 1-jétől érvényes visszaváltási díjak nem szükségszerűen emelik a megélhetési költségeket, ugyanis azt a vevő visszaváltáskor visszakapja.
Mekkora lehet a magyar reálkamat?
Virág szintén kérdésre nem válaszolt arra a konkrétan, hogy mekkora reálkamattal működhet a magyar gazdaság. Úgy vélte, ez három tényezőtől függ:
- a dezinflációs pálya,
- a külső, globális befektetői, kockázatvállalási hangulat
- a magyar gazdaság kockázati megítélése.
Emlékeztetett, most a reálkamat pozitív tartományban van, és ennek a dezinfláció céljából így is kell maradnia.
Itt a vége!
A sajtótájékoztató véget ért, egy euróért 15 óra 33 perckor a bankközi devizapiacon gyakorlatilag változatlan összeget, 379,72 forintot kértek. Aki kíváncsi Virág Barnabás teljes sajtótájékoztatójára, az itt újranézheti.
