Hosszú hónapok aszályos időszaka után április második felére megérkezett az eső: a hivatalos adatok szerint a múlt hónap utolsó hetében az ország nagyobb részén átlagosan 15 milliméternyi csapadék hullott, igaz, a Kisalföldön és az Alföld keleti részein ennél valamivel kevesebb, ellenben a Közép- és Dél-Dunántúlon ennek akár a duplája is esett.
Agrárszakemberek szerint a kalászosok és a repce számára az utolsó utáni pillanatban érkezett a csapadék, ám már így is borítékolható, hogy a termésátlag gyengébb lesz a korábbi éveknél. Ráadásul mivel az elmúlt három hónapban 50-80 milliméternyi csapadék hiányzott a talajból, a mostani egyelőre csak kármentésnek jó. Tartós, csendes esőre lenne szükség a talaj vészes vízhiányának pótlására.
A Balaton vízszintje a Hydroinfo adatai alapján az elmúlt hetek esőzéseinek köszönhetően ugyan 104-105 centiméterre nőtt, ám tavaly ősszel 84-85 centit is mutatott a mérce, ami a téli vízszintnél 25-26, a nyárinál 35-36 centivel alacsonyabb – egyes vitorláskikötőket már nem tudtak használni a hajósok.
"A Balaton vízháztartását az idén januártól mostanáig szélsőségesen vízhiányos állapot jellemezte. A tó vízforgalma, vagyis a csapadék, a hozzáfolyás és a párolgás együttese a január-márciusi időszakban 1921, vagyis amióta rendelkezésre állnak ellenőrzött adatok, a legalacsonyabb értéket mutatta" - mondta a Népszavának az Országos Vízügyi Főigazgatóság.
Az OVF közlése szerint a tó vízgyűjtőjére hullott csapadék már tavaly is 30 százalékkal elmaradt a sokéves átlagtól, emiatt már 2021-ben is kevesebb volt a természetes vízbevétele, mint a párolgás.
"A jelenlegi adatok birtokában úgy számolunk, hogy az üdülési szezon végére akár 77 centiméterre is csökkenhet a vízszint" – tette hozzá az OVF.
Ami Istvánovics Vera, a MTA-BME Vízgazdálkodási Kutatócsoportjának tagja, tudományos kutató szerint egyáltalán nem ördögtől való, sőt, kifejezetten hasznos a tó ökoszisztémája szempontjából. A Balaton élővilágával foglalkozó szakemberek folyamatosan arról beszélnek, hogy a Balaton nyári vízszintjének 2019-es megemelése káros, ugyanis a magasabb vízoszlop hatására hőmérsékleti rétegződés alakul ki a vízben, ami beindít bizonyos biológiai folyamatokat, például elősegíti az algavirágzást, éppen ezért elegendő lenne nyáron 100 centiméteren tartani a tavat, sőt, a kutatások azt mutatják, hogy 90 centis vízállás alatt egyáltalán nem alakul ki tartós hőrétegeződés, s így elkerülhető az algásodás is.
"Az alacsonyabb vízszint a nádasoknak is jó. Cseppet sem mellékesen a kétezres években rendre 70 centiméter körül alakult a vízszint, s ezt egyáltalán nem érezte meg a turizmus. Más kérdés, hogy a tóhoz látogatók az elmúlt néhány évben hozzászoktak a magas vízszinthez, pedig olyan állapotok, mint az ezredforduló utáni években, az idén még egy igencsak forró nyár után sem tudnak kialakulni. A problémák úgy 50 centis vízállásnál kezdődhetnek, az ominózus 2002-es évben, amikor annyira kilátszott a balatonfenyvesi homokpad, hogy testületi ülést tartottak rajta, 28 centi volt a vízszint. Ennél most közel 80 centivel magasabb a tó" - tette hozzá a kutató.
