2025 folyamán végig 6,5 százalékon állt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapkamata, ami az év utolsó kamatdöntő ülésén sem változott. Több mint egy éve, 2024 szeptemberében mérsékelte 6,5 százalékra az irányadó rátát az MNB, amivel egy hosszú, 13 százalékról induló kamatcsökkentési periódus végére ért.
„A Monetáris Tanács továbbra is elkötelezett a 3 százalékos inflációs cél fenntartható elérése mellett. Indokolt a szigorú monetáris politika fenntartása, az óvatos és türelmes megközelítés” – vázolta fel a döntés hátterét Varga Mihály jegybankelnök.
Novemberben a korábban, szeptemberben vártnál kedvezőbben alakultak az inflációs folyamatok Magyarországon, és a kockázatok is kiegyensúlyozottá váltak. Két szempont azonban meghatározó lesz a jövőbeli áremelkedési ütem szempontjából.
Fotó: Klasszis Média / Imre Lőrinc
Az egyik a lakosság inflációs várakozása, ami az elmúlt időszakban enyhén emelkedett. Ennek a csökkentéséhez elengedhetetlen a pénzpiacok stabilitása. A másik szempont, hogy a jövő év elején miként alakulnak majd a vállalati átárazások, és milyen ütemezéssel vezeti majd ki a kormányzat az árrésstopokat. Ezeket a Monetáris Tanács kiemelt figyelemmel követi majd – tette hozzá Varga Mihály. Jelenleg a jegybank is abból tud kiindulni, amit a kormány kommunikál, vagyis, hogy február végéig maradnak érvényben ezek a korlátozások.
A jegybank elnöke szerint a jövő év elején 3 százalék alá is benézhet majd a fogyasztóiár-index, azonban ez csak átmeneti állapot lesz. A Magyar Nemzeti Bank az inflációs célját fenntartható módon csak 2027 második felében érheti el – fogalmazott Varga.
A jegybank idén 4,4, jövőre 3,2, majd 3,3 százalékos inflációt vár. A 2025-ös és a 2026-os előrejelzést lefelé módosította az MNB (4,6, illetve 3,8 százalékról). Az év eleje óta 7 százalékkal értékelődött fel a forint az euróval szemben, amivel a régióban is felülteljesítő volt. Ez a hatás a beszerzési árakban is egyre inkább megjelenik.
Javuló infláció, romló növekedés
A gazdasági növekedéssel kapcsolatban már nem ennyire optimista a Magyar Nemzeti Bank. A szeptemberi előrejelzéshez képest a testület rontotta GDP-prognózisát: idén 0,5 százalékkal, jövőre 2,4 százalékkal, majd 2027-ben 3,1 százalékkal bővülhet a gazdaság. Szeptemberben még 0,6, 2,8 illetve 3,2 százalékot prognosztizált a jegybank.
Továbbra is a kettősség a jellemző: a szolgáltatások, a fogyasztás jól húznak, de az ipar fékezi a GDP-t. Varga Mihály szerint jövőre a külső és a belső tényezők is hozzájárulhatnak a gazdaság növekedéséhez, de a fogyasztást külön kiemelte a jegybankelnök. Ezt a reálbérek növekedése és a háztartásoknak juttatott kormányzati kifizetések is segítik.
Fotó: DepositPhotos.com
Varga Mihály megismételte a legutóbbi, novemberi jelzését a hazai munkaerőpiaccal kapcsolatban. Szerinte a visszafogott konjunktúra fokozatosan mérsékli a vállalatok munkaerőkeresletét. Eközben a bérdinamika is lassul: a bruttó átlagkereset 8,8 százalékkal emelkedett szeptemberben, a rendszeres kereseteké pedig 8,6 százalékkal. A jövő évi béremelések szempontjából a minimálbér- és garantáltbérminimum-megállapodás meghatározó lesz – tette hozzá.
Biztatóak a folyamatok, de nem vagyunk elégedettek
Sehol sem teljesül vegytisztán a monetáris transzmisszó – reagált az Mfor kérdésére Varga Mihály azzal kapcsolatban, hogy az idei évben az államilag támogatott hitelek miatt egyre inkább egy kettős, vagy többes kamatrendszer alakult ki Magyarországon. „Ezek rontják, eltérítik azokat a monetáris politikai hatásokat, amiket az árstabilitás elérése érdekében kifejtünk” – tette hozzá a jegybankelnök.
Majd úgy fogalmazott, hogy amióta márciusban elkezdték a munkát, a három legfontosabb területen sikerült előrelépéseket elérniük. Az infláció 5,6-ról 3,8 százalékra mérséklődött, az euró árfolyama pedig a 410 forintos szintről a 380-385 forintos sávba süllyedt.
További friss árfolyamokat itt találhat, laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Privátbankár elemzéseit pedig a témában itt olvashatja.
Eközben a jegybanki tartalékot is 44,6 milliárdról 51 milliárd euróra növelték.
„Ezek biztató trendek, de nem vagyunk elégedettek” – summázta Varga Mihály.
Az árrésstoppal kapcsolatos kérdésünkre a jegybankelnök úgy fogalmazott, hogy minél tovább vannak érvényben ezek az intézkedések, a piaci szereplők annál inkább alkalmazkodnak az új helyzethez keresztárazásokkal, más termékek árának emelésével.
„Így nem lehet automatikusan azzal az egyszeri hatással számolni a majdani kivezetéskor, mint amekkora hatást gyakorolt az árrésstop a bevezetésekor”. Ezen a ponton arra a másfél százalékpontos mértékre utalt Varga, amivel az elemzők szerint jelenleg visszafogja az árrésstop a teljes fogyasztóiár-indexet.
Majd a jegybanki aranytartalékról is érdeklődtünk, ami tavaly rekordszintre, 110 tonnára emelkedett. „Ez most is megvan, vigyázunk rá. A tartalékgazdálkodás keretében a piaci fejlemények alapján döntünk arról, hogy növeljük-e, és ha igen, mennyivel ezt a mennyiséget” – fogalmazott Varga.
Az aranytartalékról más a véleménye a volt pénzügyminiszternek, Bokros Lajosnak, aki a Klasszis Klub Live-ban fejtette ki e témában a nézeteit:
Majd a sajtótájékoztató végén megismételte, hogy a jövőben is adatvezérelten, ülésről ülésre fognak dönteni a monetáris politika irányvonaláról, a kamatcsökkentés esélyét sem említette a jegybankelnök.
