Novemberben biztosan nem fog változtatni a jegybanki alapkamaton a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa, ez az egybehangzó véleménye az Mfor Elemzői Konszenzusnak nyilatkozó szakértőknek. Varga Mihályék júniusban, júliusban és augusztusban is végrehajtottak egy-egy, egyenként 25 bázispontos monetáris lazítást, azóta azonban nem állt fenn az újabb kamatvágás lehetősége.
(A grafikon a cikk közzététele óta frissülhetett!)
Magánál a kamatdöntésnél is érdekesebb lehet, hogy hogyan kommunikál a jegybank, enyhül-e az alapvetően szigorúnak mondható álláspont, tesznek-e bármilyen célzást arra, hogy milyen feltételei vannak a monetáris enyhítések folytatásának – emelte ki lapunknak küldött válaszában Nyeste Orsolya, az Erste makrogazdasági elemzője.
„Saját házunk táján” nem lenne akadálya a kamatcsökkentésnek,
„az MNB kommunikációjában viszont egyre inkább a külső kockázatok kerültek előtérbe”
– mutatott rá Virovácz Péter. Az ING Bank főközgazdásza szerint a globális kamatkörnyezet és a geopolitikai bizonytalanság továbbra is óvatosságra int.
Utóbbi esetében Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője az iráni konfliktus megnyugtató rendezésének szükségességét nevezte meg, ami az energiahordozók árának érdemi és tartós csökkenését jelentené. Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza is arra hívta fel a figyelmet, hogy hiába csökkent nagyjából ötödével a kőolaj és a földgáz világpiaci ára, „ez egyrészt még mindig egy magas szint, másrészt pedig még nem látszik, hogy innen felfelé vagy lefelé változik az ár”.
Nála pesszimistább volt Aradványi Péter. Az Equilor vezető elemzője szerint „a konfliktus elhúzódása miatt tartósan magas szinten ragadó energiaárak fokozzák a másodkörös hatások begyűrűzésének valószínűségét”. Hozzá csatlakozva Virovácz Péter is azt említette meg, hogy
„a korábbi energiaár-emelkedések másodkörös hatásai egyelőre nem jelentek meg érdemben az adatokban, így ezen a téren továbbra is indokolt az óvatosság”.
Árrésstop és átárazás
És valóban, a magyar inflációs mutató – bár elindult felfelé - még mindig alacsonynak nevezhető, az októberi 2 százalékos fogyasztóiár-index megfelelt az elemzői várakozásoknak.
(A grafikon a cikk közzététele óta frissülhetett!)
Az októberi emelkedésre a piac számított, így nem váltott ki érdemi reakciót – írta lapunknak az Equilortól Aradványi Péter. Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető makrogazdasági elemzője pedig azt tartotta fontosnak kiemelni, hogy a következő hónapban friss Inflációs Jelentést fog publikálni a jegybank,
várakozásuk szerint 5-8 negyedév távlatában az MNB elérhetőnek fogja tartani a 2,5 százalékra módosított inflációs célt.
Trippon Mariann szintén erre a decemberi dokumentumra vár, a CIB Bank szakembere szerint ennek ismeretében kerülhet sor egy újabb lazító lépésre, de „ehhez több feltételnek is teljesülnie kellene” – írta lapunk megkeresésére.
A közeljövőre vonatkoztatva úgy vélte, decemberben éves szinten 2,5 százalékra emelkedhet a pénzromlási ütem, majd a jövő év első felében további emelkedés következhet, 2027-re pedig éves átlagban 3 százalék körül lehet az infláció.
Fotó: Depositphotos
Nála kicsit optimistább Virovácz Péter, aki szerint a 2 százalékos fogyasztóiár-index, valamint a 2,1 százalékos maginfláció arra utal, az infláció az év hátralévő részében és 2027 első felében is az MNB új célsávján, 2,5 százalékon belül maradhat.
Regős Gábor más megközelítést alkalmaz. A Gránit Alapkezelő szakértője úgy látja, az árrésstop kivezetésének inflációs hatása „tág határok között mozoghat”. Emellett pedig az év elején történik a legtöbb átárazás, így e két tényezőt a jegybank kiemelt figyelemmel kíséri, és mindez kivárásra ösztönözheti.
A nemzetközi szigor sem kedvez
A mostani, 5,5 százalékos alapkamat a 2 százalékos inflációt tekintve még mindig viszonylag jelentős reálkamatot jelent – hangsúlyozta Regős Gábor.
A nagy nemzetközi jegybankok viszont szigorítási pályán vannak
– tette hozzá –, a piac az Európai Központi Banktól (EKB) és az amerikai jegybank szerepét betöltő Fedtől is kamatemelést vár decemberben, a cseh jegybank pedig az elmúlt hetekben hajtott végre monetáris szigorítást – emlékeztetett.
Szintén szigorítást vár az EKB-tól és a Fedtől is Virovácz Péter, és Nyeste Orsolya is a nagy jegybankok „kamatemelő üzemmódja” miatt vár kamattartást Varga Mihályéktól. Aradványi Péter szerint a Fed a jövő év végéig háromszor, az EKB pedig kétszer biztosan, de nagy valószínűség szerint szintén háromszor fog kamatot emelni.
Fotó: Wikipedia
Valamennyi elemző kiemelte, a forint továbbra is stabil (az euró árfolyama szinte fixen 360-366 forint között tartózkodik), dacára a világpiaci turbulenciáknak, Virovácz Péter pedig a hazai állampapírpiac ellenállását is hangsúlyozta.
Ezzel kapcsolatban Aradványi Péter arra mutatott rá, hogy az októberi, több évtizedes csúcshoz képest mérséklődtek a hozamok, bár a Fed esetében a vártnál magasabb infláció és néhány szigorú hangvételű döntéshozói nyilatkozat ismét fokozta a szigorításra vonatkozó piaci prognózisokat. Az alacsonyabb hozamkörnyezetben kibocsátott államadósság refinanszírozása így magasabb kamatkiadásokat okoz, ami a tengerentúli hiány kordában tartása céljából kiigazításokat tesz szükségessé.
Az ígéret szép szó, ha megtartják, úgy jó!
A 2027-es költségvetés tervét a piacok pozitívan fogadták, a 4,9 százalékos hiánycél nem irreális, de feszes gazdálkodást igényel, és az euróövezeti csatlakozás 2032-es dátuma sem tűnik teljesíthetetlennek – vélte Trippon Mariann. A CIB Bank szakértője hozzátette,
a következő időszakban viszont a fókusz már a teljesítésre irányul: a pozitív kockázati megítélésünk és a devizapiaci stabilitás fenntartásához a piacnak hónapról hónapra látnia kell, hogy a kormány „szállítja” a vállalásait.
Szintén a jövő év büdzsé végrehajtásának hitelességét emelte ki Regős Gábor, aki úgy látja, az uniós forrásokról szóló hírek javítják a kockázati megítélést, és a hiánycél is megfelel a piac várakozásainak. A Gránit Alapkezelő szakembere úgy véli, ha ezt a két tényezőt sikerrel végigviszi a kormányzat, akkor az a kamatcsökkentés irányába hat.
Ugyancsak a büdzsé és a középtávú fiskális konszolidáció pozitív piaci fogadtatását emelte ki lapunknak Virovácz Péter, aki szerint a kiigazítás érdemi része a tervek szerint orrnehéz lesz. (Azaz az év elején jelentkeznek a jelentős tételek.)
Aradványi Péter szerint ezek a takarékossági intézkedések elsősorban a fogyasztásra lesznek negatív hatással, ám ennek dezinflációs hatása elhanyagolható, „mivel eddig sem jelentkeztek a kereslet oldali árnyomás jelei” – írta elemzésében az Equilor szakembere. Hozzátette, a konszolidálódó költségvetési pálya fokozhatja a hazai eszközökbe vetett bizalmat, ami a hozamok csökkenése és a forint erősödése révén mérsékelheti a hiány- és adósságpályát.
Fotó: Klasszis Média / Dobos Zoltán
Török Zoltán pedig arra számít, hogy a hitelminősítők november végén, illetve december elején várhatóan kedvező, pozitív hangvételű elemzéseket közölnek, és a negatív kilátásokat stabilra vagy pozitívra változtatják.
Lazítás elnapolva
Az elemzők a külső tényezők okozta kockázatok miatt így pesszimistább várakozásokat fogalmaztak meg az alapkamatpályáról. 2026 decemberére csupán Török Zoltán és Aradványi Péter számít 25 bázispontos csökkentésre.
Nem zárja ki a decemberi kamatvágást Regős Gábor sem, de most inkább ő is változatlan kamatszintre számít év végéig, ahogy Virovácz Péter is felülvizsgálta várakozásait, és a következő negyedévekre is változatlan alapkamatot vár. Trippon Mariann is úgy véli, hogy a jövő év második-harmadik negyedévében kerülhet újra napirendre a monetáris lazítás, és szintén 2027 második felében számít enyhítésre Nyeste Orsolya.

