Sebességet váltott a múlt évben a közép-kelet-európai régió: 2024-ben 2,6 százalékos átlagos GDP-növekedés következett be éves összevetésben, szemben a 2023-as év 0,8 százalékos többlettel. A fellendülést az infláció csökkenése, a reálbérek emelkedése és az erős lakossági fogyasztás ösztönözte segítette, különösen Lengyelországban, Magyarországon és Romániában. Az infláció az előző évi 11,2 százalékról 2024-ben 4,6 százalékra csökkent az alacsonyabb energiaáraknak és az ellátási lánc javuló feltételeinek köszönhetően – derül ki a Coface nemzetközi hitelbiztosító legfrissebb elemzéséből, amely a vállalati szektor teljesítményét nagyban befolyásoló fizetésképtelenségi eljárások alakulását is ismerteti.
Sebezhető a régió
A Coface elemzői szerint a gazdasági fellendülés azonban nem jelentette a vállalkozások ellenállóképességének javulását. A csődök száma regionális szinten 9 százalékkal, 50 248-ról 45 938-ra változott 2023 és 2024 között, de ez a csökkenés megtévesztő lehet. A magyar jogszabályi változások ugyanis torzítják a számokat. A magyar számok figyelembevétele nélkül a fizetésképtelenségek száma valójában nőtt, 2023-as 29 771-es értékről 2024-ben 30 680-ra (+3 százalék), ami a régió üzleti környezetének tartós sebezhetőségét jelzi.
„A 2023-as viharos év után a makrogazdasági mutatók fellendülést jeleztek. De sok vállalat, különösen a gyártó és a szállítási ágazatokban, már túl sok ütést kapott. A fizetésképtelenségek növekedése mélyebb strukturális problémákat és a korábbi válságok késleltetett hatását tükrözi” – mondta Mateusz Dadej, a Coface közép- és kelet-európai régiójának vezető közgazdásza.
Az országok eltérő fizetésképtelenségi dinamikát mutatnak a 2024-es évben
Magyarország regisztrálta a legmarkánsabb, több mint 25 százalékos csökkenést a 2022-es ideiglenes kilengést követő jogi szabályozás változása miatt, valamint a magas 2023-as értékek is szerepet játszottak a csökkenésben. Fontos megemlíteni, hogy 2022 második felében volt a változás, de a hatás 2023-ban vált láthatóvá. Abban az évben ugyanis egy új, kényszertörlésekhez kapcsolódó technikai elem megjelenése, valamint a kata változása is befolyásolta az eredményeket, de nem szabad elfelejteni a járvány idején elhalasztott cégmegszűnések 2023-as évre gyakorolt, áthúzódó hatásáról sem.
Visszatérve a friss, tavalyi számokra: Magyarország mellett Szerbia és Bulgária is csökkenést (-12,1 százalék, illetve -5,7 százalék) mutatott, ami a stabilabb makrogazdasági környezetnek köszönhető. Ezzel szemben jelentősen nőtt a fizetésképtelenségek száma Szlovénia (+32,4 százalék), Lettország (+24,6 százalék), Észtország (+10,2 százalék) és Horvátország (+7,3 százalék) esetében, ami a gyenge belföldi kereslet, a megnövekedett költségek és a strukturális kihívások miatt következett be, különösen az építőipar és a kereskedelem területén.
Románia is jelentős, 9,4 százalékos növekedést tapasztalt, elsősorban a közép- és nagyvállalatok körében, a magas infláció és a fiskális egyensúlyhiány hatására. Lengyelország 19 százalékos fizetésképtelenségi emelkedést jelentett, ami nagyrészt a pandémiás időszakban bevezetett, ma már széles körben alkalmazott szerkezetátalakítási eljárásoknak köszönhető, amelyek a likviditási problémák kezelésére szolgálnak. Eközben Csehország (+1,9 százalék) és Szlovákia (-3,5 százalék) viszonylag stabil trendet mutatott, Litvánia pedig az előző évhez képest változatlan szinten maradt (-1 százalék), ahol a fizetésképtelenségek elsősorban az építőiparra és a kiskereskedelemre koncentrálódtak.
Számos kiemelt iparág vált különösen sebezhetővé. A közlekedési ágazat a csökkenő fuvarozási volumenekkel és a tartósan fennálló költségnyomással küzdött. A feldolgozóipar a megrendelések csökkenésével és munkaerőhiánnyal szembesült, míg az építőipart a kamatemelések és a beruházások visszaesése sújtotta, különösen a lakásépítési projektek terén. Ezekben az ágazatokban az átlagosnál magasabb mértékű fizetésképtelenségi ráta volt tapasztalható.
Mit hozhat a jövő a régióban?
„2025-re a fizetésképtelenségi trendek enyhe javulását várjuk” – nyilatkozta Mateusz Dadej. A késedelmesen folyósított uniós források és a háztartások fogyasztásának fellendülése döntő jelentőségű lesz. Ugyanakkor a szigorú hitelfeltételek és a világkereskedelmi bizonytalanságok – különösen az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti kereskedelmi feszültségek eszkalálódása – jelentős lefelé irányuló kockázatot jelentenek a forgatókönyvünkben."
„A Coface elemzése átfogó képet ad arról, hogy a jogi keretek, a gazdasági feltételek és a geopolitikai kockázatok hogyan alakítják a fizetésképtelenség dinamikáját a közép-kelet-európai régióban” – tette hozzá Jarek Jaworski, a Coface Közép- és Kelet-Európa régiójának vezérigazgatója. „Bár a növekedés visszatért, sok vállalkozás továbbra is túlélési üzemmódban működik. A hosszú távú stabilitás biztosításához elengedhetetlenek a tartós beruházások és a politikai irányvonal egyértelműsége.”
Kiss Henrietta, a Coface magyarországi elemzője a magyar kilátásokról azt mondta, hogy egyelőre kérdéses, hogyan alakul a 2025-ös év a felszámolási eljárások számának tekintetében. A világban lezajlott politikai választások nagy száma, a már bejelentett vámpolitikai intézkedések hatása mellett a geopolitikai feszültségek csillapodása továbbra sem érezhető, azok hatása a szállítási láncok útvonalára és költségeire ugyanúgy fennmarad. Hazánkban továbbra is jelentős gazdasági hatást gyakorol az újra és újra erőre kapó infláció, amely a fogyasztás élénkülésének elmaradásában és az iparági kibocsátás alacsony szintjében is megmutatkozik.
