Az Ipsos reprezentatív, 1000 fő megkérdezésén alapuló kutatása szerint
a magyar társadalom 86 százaléka úgy véli, számára nem lesz elég az államtól várható nyugdíj,
84 százalék azonban még nem számolta ki, mennyi időskori juttatásra számíthat – ismertette a felmérés eredményét Szabadi Ágnes a kutatócég képviseletében.
A kutatásban részt vevők 36 százaléka szerint idősként havi 400-600 ezer forint közötti összegre lesz szüksége, ám a fiatalok, a 18-25 éves korosztály még nem gondolkodott azon, mekkora lesz ez az időskori megélhetéshez szükséges pénz.
A kutatásban részt vevők 68 százaléka nem takarékoskodik nyugdíjas éveire,
nem szerinti megoszlásban ez úgy néz ki, hogy a férfiak 57, a nők 79 százaléka egyáltalán nem tesz félre ilyen célra. Területi megoszlás szerint a közép-magyarországi és a közép-dunántúli régióban a társadalom 40, illetve 45 százalékának van nyugdíjcélú megtakarítása, míg a Dél-Dunántúlon, az Észak-Alföldön és a Dél-Alföldön ez az arány mindössze 21-22 százalék.
Azok közül, akik szerint nem lesz elég az állami nyugdíj, mindössze 12 százalékuk számolta ki, mennyi pénzre számíthat idős korában, és csak 29 százalékuk kezdett megtakarítani ilyen célra. Pedig – hangzott el – az interneten számos nyugdíjkalkulátor rendelkezésre áll, melyek segítségével megbecsülhető, a jelenlegi helyzetben mekkora időskori juttatásra számíthatunk az állam részéről.
A kutatás szerint a társadalom 32 százalékának van valamilyen nyugdíjcélú megtakarítása, a legnépszerűbb az önkéntes nyugdíjpénztár (17 százalék), emellett nyugdíjbiztosítása 9 százaléknak, nyugdíj-előtakarékossági számlája (nyesz) 6 százaléknak van. (Egy személy több megtakarítási formában is tarthatja időskorra félretett pénzét. A megadott adatok egyébként túlzóak, mert a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a valós arányok jóval alacsonyabbak lehetnek, hiszen az önkénes nyugdíjpénztári számlák száma 1 millió körül van, 540 ezer nyugdíjbiztosítási szerződés van az országban, a nyesz számlák száma pedig alig 100 ezer.)
Lapunk adóhatósági adatok alapján a megtakarítási formákra igényelt adó-visszatérítésekről itt írt:
Meglepően kevesen ismerik viszont a különféle megtakarítási formákat. Az állampapírokról a lakosság 46 százaléka hallott, az önkéntes nyugdíjpénztárat csak 32, a nyugdíjbiztosítást 30, míg a NYESZ-t csak a megkérdezettek 23 százaléka ismeri. Még elkeserítőbb, hogy
a válaszadók 22 százaléka semmilyen megtakarítási formáról nem hallott.
Akiknek nincs megtakarításuk, azok 67 százaléka az alacsony jövedelmet nevezte meg ennek okaként.
A megtakarítással rendelkezők 54 százaléka általános anyagi biztonság céljára tesz félre, 50 százalékuk váratlan kiadásokra, 32 százalékuk lakáscélra, és
mindössze 30 százaléknak van nyugdíjcélra szánt megtakarítása, de közülük is csak minden huszadik tartozik a 18-25 éves korosztályba.
Fotó: Ipsos-OVB
A megtakarítási formák közül a legnépszerűbb az állampapír (40 százalék), de meglepően sokan (29 százalék) készpénzben tartják félretett pénzüket, közülük is 29 százalék ténylegesen bankjegyek formájában, „párnacihában”. A nyugdíjcélú megtakarítási formák itt is a „vert mezőnyben” szerepelnek: az önkéntes nyugdíjpénztári tagságot 19, nyugdíjbiztosítást 10, nyeszt pedig 7 százalék jelölte meg.
„A kutatásban nagyon jól látszik a várakozások és a tényleges felkészülés közötti különbség. Sokan érzik, hogy az állami nyugdíj önmagában valószínűleg nem biztosítja majd azt az életszínvonalat, amelyet szeretnének, de jóval kevesebben jutottak el odáig, hogy ezt a saját helyzetükre is kiszámolják, és konkrét lépéseket tegyenek. Ez a rés azért fontos, mert megmutatja: a felismerés még nem feltétlenül jelent pénzügyi felkészültséget” – mondta Szabadi Ágnes.
A nyugdíjszakadék, azaz az utolsó fizetés és az első nyugdíj közti különbség így nem egy mindenkire egyformán érvényes összeg. A különbség attól függ, milyen időskori életet képzelünk el magunknak, milyen bevételekre számíthatunk, és milyen egyéb pénzügyi forrásaink lesznek. Éppen ezért a következő lépés sem lehet mindenkinél ugyanaz
– ezt már Papp Ádám, az OVB Magyarország ügyvezető igazgatója mondta.
„A nyugdíjszakadékról nem azért kell beszélnünk, hogy félelmet keltsünk, hanem azért, hogy meg tudjuk határozni, mekkora távolságot kell áthidalnunk. Amíg csak azt érezzük, hogy talán nem lesz elég a nyugdíjunk, nehéz konkrét döntést hozni. Ha viszont ismerjük a saját számunkat, már lehet reális tervet készíteni. A kutatás azt is jelzi, hogy a tanácsadás kézzelfogható különbséggel jár együtt: a pénzügyi tanácsadói segítséget igénybe vevők 62 százalékának van megtakarítása, míg azok között, akik nem vettek igénybe ilyen segítséget, csak 40 százaléknak. A pénzügyi tanácsadás számunkra ezt a hidat jelenti: segít eljutni a bizonytalanságtól a személyes számításon át a követhető cselekvésig” – mondta a pénzügyi tanácsadó cég vezetője.
Fotó: Klasszis Média / Dobos Zoltán
Kiemelte, a kutatásból az is kiderült, a megkérdezettek mindössze 28 százaléka vett már igénybe pénzügyi tanácsadói segítséget, ám ezek körében a rendszeresen, havonta félretevők aránya is magasabb, 43 százalék, míg a tanácsadást igénybe nem vevőknél csak 27 százalék. Ez jól mutatja, hogy
a személyre szabott támogatás a tudatosabb pénzügyi cselekvéssel is együtt jár.
A felmérés szerint a társadalom 42 százaléka főleg saját tapasztalatai alapján tájékozódik pénzügyi termékekről, pénzügyi tanácsadót pedig inkább csak 14 százalékuk keresne meg. Az Ipsos azt is kimutatta, a kutatásban részt vevők 39 százaléka befektetési, 36 százaléka pedig hitelügyintézési kérdések esetén kérné tanácsadó segítségét, 21 százalék pedig nem venne igénybe tanácsadót. Nyugdíjcélú megtakarítások tervezéséhez is mindössze a lakosság 21 százaléka kérne ilyen tanácsadói konzultációt.
Papp Ádám rámutatott, a tudatos nyugdíjtervezés első lépése nem feltétlenül egy konkrét pénzügyi termék kiválasztása, hanem annak felismerése, hogy az állami nyugdíj mellett öngondoskodásra is szükség lehet. Ehhez először érdemes felmérni a saját várható helyzetünket, megismerni az elérhető megtakarítási lehetőségeket, majd olyan megoldást választani, amely igazodik az élethelyzetünkhöz, céljainkhoz és lehetőségeinkhez.
Fotó: DepositPhotos.com
A kutatásban bemutatott disszonancia csökkentését ezért már fiatal korban érdemes elkezdeni. Ezt szolgálja az OVB pénzügyi edukációs programja is – közölte Papp Ádám. A pénzügyi tanácsadó cég ügyvezetője ismertette, a Költs Okosan! Programot, amely játékos, érthető és gyakorlati formában ismerteti meg az általános és középiskolás gyerekekkel többek között a megtakarítás fontosságát, a költségvetés készítését, a szükséges és a felesleges kiadások közötti különbséget, valamint a pénzügyi célok kitűzését és elérését. A program keretében, a 2024. márciusi indulás óta, több mint 24 ezer diák vett részt ezeken a rendhagyó órákon, és szerzett tapasztalatot a pénzügyi tudatosság fontosságáról – tájékoztatott.
A passzivitás, a tudatosság hiánya a kutatás legfontosabb tanulsága
– vélte Szabadi Ágnes, hozzátéve, a társadalom tudja, hogy gond van, de nem tesz ellene semmit, nem is akar foglalkozni vele. „Nincs meg az emberekben az, hogy a problémát cselekvéssé alakítsák át” – mutatott rá az Ipsos szakembere.
A legfontosabb, hogy mindig tegyük meg a következő lépést
– összegezte Papp Ádám. Hangsúlyozta, először ismerjük fel, hogy kevés lesz az állami nyugdíj, utána lépjük oda, hogy legyen egy kalkuláció, majd menjünk tovább, érdemes akár kis összeggel is elkezdeni a megtakarítást, és idővel meglesz a szokás, hogy havonta félreteszünk a „malacperselybe”.
K&H: átlagosan 2,9 millió forint van félretéve nyugdíjra
Az OVB-hez hasonló témában készített felmérést ismertetett a K&H is. Az ő biztos jövő kutatásuk azt mutatta ki, hogy 69 százalék szerint az állami nyugdíj kevés lesz a megélhetéshez, mindössze 3 százalék számít arra, hogy abból kényelmesen meg tud majd élni, a fennmaradó 28 százalék pedig arra készül, hogy szerényen, jól beosztva igyekszik majd gazdálkodni belőle.
A pénzintézet kutatása szerint a középkorúak 66 százaléka továbbra is arra számít, hogy nyugdíjasként döntően az állami nyugdíjból kell majd megélnie. Ezen belül 21 százalék teljes egészében csak az állami nyugdíjra számít.
A K&H biztos jövő kutatás legutóbbi mérése szerint a 30–59 éves magyar lakosságnak már 90 százaléka tartja fontosnak az öngondoskodást, mely különösen az 5, illetve 6 évvel ezelőtti 82 százalékos arányokhoz képest mutat jelentős és fokozatos előrelépést. A válaszadók szerint átlagosan 29 évesen kellene elkezdeni a nyugdíjcélú takarékoskodást, miközben akik ténylegesen megtakarítanak, átlagosan 35 évesen kezdték.
A felismerés azonban nem minden esetben jár együtt rendszeres nyugdíjcélú megtakarítással. A válaszadók 73 százaléka szerint a gazdasági helyzet miatt kevesebbet tud félretenni nyugdíjas éveire, mint szeretne, 68 százalék pedig úgy látja, hogy jelenleg más célokra kell a pénz, ezért nem tud nyugdíjra takarékoskodni.
Ezzel párhuzamosan erősödött az a meggyőződés, hogy kisebb összegekkel is érdemes időben elkezdeni a megtakarítást. A megkérdezettek 68 százaléka szerint, ha valaki időben elkezdi, kis havi összegekből is összegyűjthető nagyobb megtakarítás. Egy évvel korábban csak 59 százalék vélekedett így, és az azt megelőző években is ritkán érte el akár csak a 60 százalékot ez az érték.
A kutatásban a valamilyen megtakarítással rendelkező középkorúak 26 százaléka említett nyugdíjcélú megtakarítást, ami a teljes minta 21 százalékának felel meg. A nyugdíjcélú megtakarítással rendelkezők átlagosan 2,9 millió forintot halmoztak fel erre a célra.
Az életkor előrehaladtával az átlagos nyugdíjcélú megtakarítás is emelkedik. A 30-as korosztályban átlagosan 1,5 millió, a 40-eseknél 2,5 millió, az 50-es korosztályban pedig már 3,9 millió forintot tesz ki. A jövedelmi helyzet szintén jelentős különbséget mutat: az alacsony jövedelműek 1,4 millió, a közepes jövedelműek 2,6 millió, a magas jövedelműek pedig 3,6 millió forintos nyugdíjcélú megtakarítással rendelkeznek átlagosan.
