A kormányváltás óta új szelek fújnak az oktatásügyben. Miközben újra létrejött az önálló Oktatási Minisztérium, átalakítják a Klebelsberg Központot, a tankerületi igazgatói pozíciókra már pályázni lehet, a rászoruló családok 100 ezer forintos iskolakezdési díjra jogosultak, új szakértői munkacsoport segíti az SNI-s tanulókat, és még sorolhatnánk, mégis a közoktatás egyik legkardinálisabb pontja a pedagógusok teljesítményértékelési rendszere, amit az utóbbi évek gúzsba kötöttek.
A Civil Közoktatási Platform (CKP) legfrissebb elemzésében most arra hívja fel a figyelmet, hogy a közoktatásban és szakképzésben jelenleg működő pedagógusértékelési rendszerek (a Teljesítményértékelési Rendszer ’TÉR’ és az Oktatói Értékelési Rendszer ’OÉR’) súlyos, rendszerszintű problémákkal küzdenek: túlzottan bürokratikusak, rontják a tantestületi légkört, és érdemben képtelenek megragadni a pedagógiai munka valódi komplexitását és minőségét. Ezért a 2026-os átfogó javaslatcsomagjuk radikális paradigmaváltást sürget.
Problémahalmazok
A közoktatásban 2024, a szakképzésben 2020 óta működő értékelési rendszerek súlyos problémákkal küzdenek. Ezekben az értékelésekben ugyanis nem jelenik meg a pedagógusok munkájának komplexitása és sokszor a minősége sem; a pedagógusok által vállalt feladatok teljesítésének minősége zömében értékelhetetlen; a rendszerek túlzottan bürokratikusak; az értékelés minőségjavító hatása nem érzékelhető; és az egész metódus sokszor negatívan befolyásolja az intézmény légkörét. Az értékelés eredményeként kapható differenciált bér nagysága sokszor megalázóan alacsony, a rendszer a pedagógusok és vezetők közötti kapcsolatokra is negatívan hatnak, rontják az intézményi légkört. Az is furcsa, hogy az igazgató dönti el, melyik pedagógus mekkora béremelésben részesül – mutat rá a legfarkasordítóbb visszásságokra a CKP.
A CKP meggyőződése szerint a TÉR és az OÉT nem javíthatók kis változtatásokkal, mert alapelveik nem rugalmasak. Ezért a két rendszer helyébe újat érdemes állítani, egészen új elvi alapokon felépülő, a közoktatásban és a szakképzésben egységes rendszert – jelentik ki.
Fotó: DepositPhotos.com
Miért nonszensz a pedagógusokra erőltetett teljesítményértékelési rendszer?
Az elemzés arra is kitér, hogy az iskolákban a tanulók és a pedagógusok értékelése, ha nem is azonos, de nagyon hasonló funkciókkal rendelkezik. Ám egy pedagógus minősége, pedagógiai tevékenységének színvonala nagyon összetett tulajdonság, amelynek értékelése során képtelenség úgy eljárni, ahogy például a fizika tudománya a méréseknél.
A pedagógusok „minősége” nem egy verseny eredménye és nem is lehet mérni, mint például a gyerekek magasságát. A pedagógusok milyensége (tudásuk, iskolai tevékenységük színvonala stb.) nem jellemezhető egyetlen számmal, ezek a minőségek nem rendezhetők sorba.
Valójában az a helyzet, hogy ilyen fogalom kvantitatív, mérhető értelemben, minthogy pedagógus minőség, nem is létezik, definiálhatatlan. Ez az oka annak, hogy a pedagógusi tevékenységek értékelésének eredményeit nem lehet kvantifikálni, és ezért az értékelés eredménye mennyiségekre hivatkozó döntésekben (például bérek megállapítása) nem használható fel – mutat rá a CKP.
Milyen legyen az új teljesítményértékelési rendszer?
A számtalan kiváló szakemberrel rendelkező CKP szerint az új rendszer alapfunkciója az kell legyen, hogy a pedagógusok meg tudják ítélni a saját tudásuk, és a tevékenységeik alkalmasságát, ami alapvetően a tanítványaik megfelelő tartalmú ás ütemű fejlődésében, jóllétük iskolai biztosításában, az esélyegyenlőtlenségek kialakulásának csökkentésében és megelőzésében jelentkezik.
Az új pedagógus értékelési rendszernek nem lehet országosan egységes rendszere, minden iskolának a pedagógiai programja részeként kell kidolgoznia a saját értékelési stratégiáját, a folyamat szervezésének módját, a résztvevők feladatait. Mint írják: e munkához az Oktatás- és Gyermekügyi Minisztérium jelentős támogatást ad, tájékoztató, kommunikációs lehetőségeket biztosító internetes portállal, módszertani útmutatókkal, ötletgyűjteményekkel, illetve gondoskodik a jó gyakorlatok országos terjesztéséről.
Ha alapvetően megváltozik az eddig alkalmazott kétfajta értékelési rendszer, akkor végig kell gondolni a hatását a pedagógus minősítésre, valamint a pedagógusok juttatásaira, mert jelenleg ezek sajnos összefüggenek – hívják fel a figyelmet a körültekintésre.
A pedagógusok juttatásai ne ettől függjenek
Ezért a CKP azt javasolja, hogy a kormány szüntesse meg a bérek meghatározása és a pedagógus értékelés közötti kapcsolatot: az értékelésnek a bérek megállapításában semmilyen szerepe ne legyen.
Mint írják, ez nem jelenti azt, hogy a minőségi jellegű bérdifferenciálást teljesen el kéne törölni. A magasabb színvonalú munkát el kell ismerni a bérek segítségével is az érintettek nagy többsége szerint. E kérdésről dönteni kell, szakmai tudományos és szakmai társadalmi, elsősorban pedagógusok körében végzett előkészítő folyamat után. De csakis a mainál jóval nagyobb összegekkel lehet remény egy alkalmas minőségi bérdifferenciálás kialakítására.
Európában csak Skóciában, Észak-Írországban és Wales-ben van olyan pedagógus értékelési rendszer, amelynek van szerepe a pedagógusok béréről szóló döntésekben, de ezekben az országokban is vitatott ez a helyzet. Angliában 2023-ban szűnt meg a két területet (értékelés és bérek) összekötő rendszer, továbbá Hollandiában létezett egy ideig, de ott már régebben megszűnt.
Bátran bele kell vágni
A CKP arra számít, hogy lesznek kritikus hangok az új javaslatokkal kapcsolatban, de arra hívják fel a figyelmet, hogy hosszabb távon kell gondolkozni a magyar oktatást illetően. Az iskolai tanulási-tanítási folyamatok lényegi megújítására lenne szükség – mint azt újabban a korábbinál is sokkal erőteljesebb megfogalmazásokban halljuk, nem csak oktatási szakemberektől. Ennek az alapvető átalakulásnak – hogy egyáltalán reményünk legyen rá – alapvető feltétele, hogy oktatási rendszerünkben ott legyen az a tudás, amely nélkül e folyamat megindítása is reménytelen. És ebben van kulcsszerepe egy megreformált pedagógusértékelési rendszernek – jelentik ki.
