A jelentés olyan főbb kérdéseket érint, mint a bölcsődei férőhelyek csökkenése, a társadalmi mobilitás hasznossága vagy az, hogy miként teljesítenek a hazai diákok az Európai Unió többi tagállamához képest – vette az észre az Index.
A felmérés mind a 27 tagállamot vizsgálja, így Magyarországot is, idén a következő szempontok mentén:
- Tanulás a fenntarthatóságért
- Kora gyermekkori nevelés és gondozás
- Iskolai oktatás
- Szakképzés
- Felsőoktatás
Fotó: Depositphotos
Az elemzés azt vizsgálja, hogy az egyes országokban miként valósulnak meg az Európai Unió (EU) oktatási céljai.
- A jelentés különösen is kiemeli a Fenntarthatósági Témahét hasznosságát, annak iskolánkívüliségét és hosszúságát, több ilyen lehetőséget javasol. Kifogásolják, hogy az Ökoiskola Hálózat nincs jól kiépítve, továbbá nem egyértelműen kimutatható a hatása. Az elemzés szerint az egész területre kimondható, hogy nincs egyértelmű szakpolitikai keret
- Az óvódák színvonala megfelel az uniós átlagnak, ugyanakkor a bölcsődébe járók száma csökkent, ami az anyák otthon maradásának növekedésével, illetve a férőhelyek számával van összefüggésben. Kifogásolják, hogy a kormány enyhítette a feltételét annak, hogy ki lehet óvodapedagógus – 2024 januárjától középfokú végzettséggel is lehet –, ezzel pedig a nevelés színvonala is gyengült.
A vizsgálat főleg arra tér ki, hogy a matematika terén gyengén teljesítők aránya magas, különösen is a hátrányos helyzetű diákok körében, ami egyértelműen korlátozza Magyarország versenyképességét és innovációs lehetőségeit. TÍz diákból három gyengén teljesít matematikából, minden negyedik gyerek pedig szövegértésből.
- A korai iskolaelhagyás csökkent, viszont így is meghaladja az uniós átlagot. A 40 százalékos tanárhiány gyengíti az oktatás minőségét, ami főleg a vidéki intézményeknek okoz nehézséget, amelyek jóval le vannak maradva a fővároshoz képest.
- Az elmúlt években Magyarország számos intézkedést hozott a szakképzés vonzerejének és munkaerőpiaci relevanciájának javítása érdekében, de további intézkedésekre van szükség a kihívások kezeléséhez.
- A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya a magasan képzett munkaerő iránti növekvő kereslet ellenére alacsony. A felsőfokú végzettséggel rendelkező 25–34 évesek aránya (29,4 százalék) Magyarországon a legalacsonyabbak között van az EU-ban. A frissdiplomások foglalkoztatási rátája (94,7 százalék) meghaladja az uniós átlagot. A jelentésből továbbá az is kiderül, hogy a végzettséggel nem rendelkező szülők gyermekei kisebb valószínűséggel szereznek diplomát.
