A 19. század grandiózus nacionalista munkáit jegyző, antiszemita, nőgyűlölő és a náci ideológiát, a fajelméletet megelőlegező német komponista Adolf Hitler kedvenc zeneszerzője volt. Az árverésre bocsátott, kézzel írt levél 1869. április 25-én kelt, s azt a német zeneszerző Édouard Schure francia filozófushoz címezte. Wagner azt írta benne, hogy a zsidók asszimilációja a francia társadalomban megakadályozza a "zsidó szellem modern kultúrára tett roncsoló befolyásának a felismerését", és hozzátette, hogy a franciák "nagyon keveset" tudnak a zsidókról. 1850-ben Wagner álnéven egy hírhedt antiszemita pamfletet is publikált a Judaizmus a zenében címmel, amelyben a zsidókat gyalázta. Ezt 1869-ben újra kiadták, ekkor már Wagner neve alatt.
Meron Eren, a Kedem aukciósház alapítója és tulajdonosa azt mondta, hogy első alkalommal foglalkozik Wagnerhez köthető tárggyal.
"Wagner forogna a sírjában, ha tudná, hogy egy szakállas zsidó húz hasznot a leveléből Jeruzsálemben"
- mondta. Az aukciósház vezetője elismerte, hogy problémát jelent számukra egy antiszemita levél áruba bocsátása Izraelben, de szerinte a dokumentum érdekelheti azokat a magángyűjtőket és múzeumokat, amelyek a holokauszt és a zsidógyűlölet témájára összpontosítanak. A vásárló kilétét nem fedték fel. Eren szerint a levél egy izraeli gyűjtőtől származik, aki valószínűleg egy európai árverésen vásárolta azt 10 vagy 20 évvel ezelőtt.
Noha törvény nem tiltja, Izraelban nem adják elő Richard Wagner műveit, mert a zenekarok tartanak a tiltakozástól, amely a múltban már többször is kísérte a hasonló előadásokat. Ugyanakkor olyanok is vannak Izraelben, akik megpróbálják megtörni a Wagnert körülvevő tabut, és népszerűsítik zenéjét, köztük Jonathan Livni ügyvéd, az Izraeli Wagner Társaság vezetője. Szerinte az izraeliek kedvelik az olyan német termékeket, mint a Volkswagen és a Mercedes autók, Németországban készülnek az izraeli vonatok és a tengeralattjárók, de közben továbbra is bojkottálják Wagnert.
