A bruttó átlagkeresetek 0,5, a nettó átlagkeresetek 1,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit 2009 első tizenegy hónapjában a legalább 5 fős vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél, közölte kedden a KSH.
Kevesebbet ér a fizetésünk
A reálkereset viszont - a fogyasztóiár-index 4,1 százalékos növekedése mellett - összességében 2,4 százalékkal elmaradt az előző évitől. Ezen belül a versenyszférában még enyhe, 0,3 százalékos növekedést tapasztaltak, a költségvetési szférában viszont - döntően a 13. havi juttatás kifizetési szabályainak változása miatt – komoly mértékben, 8,7 százalékkal esett vissza ez a mutató.
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 197 900 forint volt, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 198 100, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké 200 400 forintot tett ki. Míg a bruttó keresetek a versenyszférában 4,5 százalékkal emelkedtek, addig a költségvetés területén – szintén a 13. havi illetmény megvonása miatt - 8,5 százalékkal elmaradtak el az előző évitől.
Nettó 123 ezer havonta
Nemzetgazdasági szinten az átlagos nettó kereset 123 ezer forint volt: ezen belül a fizikai foglalkozásúak 91 100, a szellemi foglalkozásúak 156 ezer forintot vihettek haza. 2009. júliustól a havi nettó átlagkeresetek növekedési üteme az adójogszabályok változása miatt meghaladta a bruttó átlagkereset növekedését.
Az átlagos nettó keresetnövekedés 1,6 százalék volt, ezen belül a versenyszférában 4,4 százalékos pluszt, a költségvetési szervezeteknél viszont 5 százalékos mínuszt tapasztaltak.
A 210 500 forint nemzetgazdasági szintű átlagos havi munkajövedelem 1,1 százalékos emelkedést jelez az előző év január–novemberhez képest. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan hat százalék.
Jelentősebb kereset-növekedés volt megfigyelhető az energiaipar (7,2 százalék), a szállítás, raktározás (5,8 százalék), az ingatlanügyletek (4,5 százalék), valamint az építőipar (4,4 százalék) területén.
Még az alapbére is csökkent a közszolgáknak
A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) kereset az év első tizenegy hónapjában átlagosan 3,5 százalékkal nőtt. Ezen belül a versenyszférában dolgozók alapbére 5,1 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit, míg a költségvetési szféra alkalmazottaié az előző évitől 0,2 százalékkal elmaradt.
A versenyszféra kereset alakulásában az is szerepet játszott, hogy - a fizikaiakat jellemzőnél kisebb létszámleépítés eredményeként – a magasabb keresettel rendelkező szellemi foglalkozású munkavállalók aránya az összes létszámon belül nőtt.
Nagy leépítések a versenyszférában
A KSH szerint az alkalmazásban állók létszáma 2009. január-novemberben átlagosan 2 millió 664 ezer volt, ezen belül a költségvetési szférában 748 ezren, a versenyszférában pedig mintegy 1 millió 825 ezren dolgoztak.
A foglalkoztatottak létszáma összesen 3,8 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Míg a költségvetési szférában - döntően a közfoglalkoztatás bővülése miatt - 3,4 százalékkal nőtt a létszám, addig a versenyszférában 6,8 százalékos létszámcsökkenést regisztráltak.
Menedzsment Fórum
