A legmagasabb kezdő fizetés az egyetemi végzettséget igénylő munkakörök esetében várható ma Magyarországon – ennek átlagos mértéke havi bruttó 258 ezer forint, derül ki a Hewitt Humán Tanácsadó Kft. mfor.hu-hoz eljuttatott, 2009-es adatokon alapuló felméréséből.
100 ezer forint mínusz
Ennél mintegy 30 ezer forinttal keresnek kevesebbet a főiskolát végzettek, a középiskolát teljesítők jövedelme viszont már 100 ezer forinttal marad el az egyetemen diplomázók fizetésétől.
A kezdő bér egyértelműen a képesítés nélkül végezhető munkakörök esetében a legalacsonyabb – igaz, a felmérésben részt vevő vállalatoknál ennek értéke is jóval meghaladja a minimálbért.
A cég a pályakezdők mellett a vállalatvezetők jövedelmét is vizsgálta. Utóbbiak közül a vezérigazgatók szerepelnek a fizetési piramis csúcsán évi 15–40 millió forintos bruttó jövedelemmel. Őket követik csaknem 20 százalékpontos lemaradással a nagyvállalatok marketingigazgatói, majd - tőlük további 15 százalékponttal elmaradva - a pénzügyi igazgatók.
Az értékesítési igazgatók csupán a negyedik helyen szerepelnek ezen a ranglistán – igaz, jövedelmük a piacon cégmérettől függetlenül sokkal kevésbé szóródik, mint a más területen dolgozó vezetőké.
Jól jártak a HR-főnökök
Meglepő módon, a korábbi évek gyakorlatától eltérően rögtön utánuk jönnek a HR-igazgatók. Ennek hátterében az húzódhat, hogy a válság következtében jelentősen megnövekedtek a humán menedzsmenthez köthető feladatok és felelősségek, melyek kezelését megfelelően honorálták a vállalatok.
Bár a logisztikai és supply chain igazgatói fizetések növekedtek az elmúlt évekhez képest, összességében még így is csak a középmezőny alsó felében kapnak helyet.
A legkevésbé jól fizetett munkahely - a felsővezetői pozíciókat tekintve - az informatikai igazgatóé. Ez annak is betudható, hogy e területen nagyobb beruházások szinte egyáltalán nem történtek, így csökkent a munkakör által vállalt felelősség, ennek megfelelően a hozzá köthető javadalmazás sem növekedhetett.
Teljesítményhez kötik a plusz pénzt
A Hewitt felmérése azt is megállapította, hogy a gazdasági helyzetre való tekintettel 2009-ben az alapfizetések nem, vagy csak minimális mértékben változtak, ehelyett a vállaltvezetők a teljesítményalapú bérezésre helyezték a hangsúlyt. Utóbbi növekedése a teljes készpénzjövedelmen belül a vezetői munkakörökben néhol elérte a tíz százalékpontot is, míg a beosztotti munkakörökben 3-5 százalékpontos növekedés tapasztalható.
Emellett olyan, nem tradicionális ösztönzők kerültek előtérbe, mint a szakmai fejlődési lehetőségek, a fizetésemelés nélküli előléptetések, vagy a bevonás a válságkezelés kihívásaira való reakciók kidolgozásába.
W. B.
Menedzsment Fórum
