A Központi Statisztikai Hivatal péntek reggeli közlése szerint áprilisban 185 100-an vettek részt a közfoglalkoztatásban, ami tavaly december óta a legmagasabb szintet jelenti. Az év eddigi hónapjaiban ugyanis a korábbiakhoz képest kisebb létszámot tudott bevonni a közfoglalkoztatási program. Igaz ugyanakkor, hogy például a májusi - mélypontnak számító - 150 ezres létszám is önmagában igen jelentős, a korábbi, 180-200 ezres létszámhoz viszonyítva azonban szignifikánsan alacsonyabb.
Mindenesetre az áprilisi létszám 35 ezer fővel jelent több közmunkást márciushoz képest, az egy évvel korábbi 211 ezerhez képest azonban még jócskán el van maradva. Összességében azonban, ha ez a jelentős közfoglalkoztatotti bővülés nem lett volna, akkor arról az általános megállapításról sem lehetne beszámolni, hogy a korábbi csökkenés után áprilisban újfent megugrott a dolgozók száma az 5 főnél nagyobb vállalkozásoknál országos átlagban. Ez ugyanis teljes mértékben a közfoglalkoztatás újbóli beindulásának köszönhető.
A versenyszféra áprilisban márciushoz képest 1000-rel csökkentette dolgozói létszámát, noha, az 1,908 millió fő továbbra is 2,5 százalékkal, vagyis 46 ezerrel magasabb az előző évi állapotnál. Nagy probléma tehát nincs, csupán a "statisztikát javító" hatás ezúttal havi szinten nem köszönhető neki.
Lassult a reálbérek növekedése
A közfoglalkoztatás beindulásával párhuzamosan a bérnövekedés mértéke már elmaradt a korábbi hónapokétól amiatt, hogy a minimálbérnél is alacsonyabb közfoglalkoztatotti bér lehúzza az országos átlagot.
A nettó bérek
- nemzetgazdasági szinten 3,6,
- a versenyszférában 4,1,
- a közszférában pedig 1,2 százalékkal emelkedtek.
Mivel áprilisban az infláció még 0,3 százalékos deflációt jelentett hazánkban, ezért reálszinten a fentieknél nagyobb szintű növekedésről árulkodik a statisztika.
- Országos szinten a bérek 3,9,
- a versenyszférában 4,4,
- a közszférában pedig csupán 1,5 százalékkal értek többet áprilisban, mint egy évvel korábban.
Székely Sarolta
mfor.hu
