"A bérmegállapodásokon szeretnénk körülírni, hogy olyan vállalatok esetében lehessen béremelés, ahol biztonságos szolgáltatást nyújtanak, munkájuk mögött valós teljesítmény van, banki kötelezettségeinek teljesítik, és nincsenek köztartozásaik" - fejtette ki Dávid Ferenc. Szerinte azért sem lenne célszerű számokhoz kötni a bérmegállapodást, mert azt a nagy, köztulajdonban lévő vállalatok saját maguk számára dolgoznák ki, és végül az ágazat egészére kötelező lenne.
A VOSZ főtitkára rámutatott: a közszolgálatban lévő, közalkalmazásban álló dolgozók érdekképviseletének esetenként mások az érdekei, mint a versenyszféra alkalmazottainak, és az állami vállalatoknál a javadalmazás sokszor nem tükrözi a cég valós teljesítményét.
Dávid Ferenc szerint nincs gazdasági alapja a minimálbér emelésének, tekintettel a stagnáló gazdaságra, azonban a politikai nyomás hatására elképzelhető az összeg növekedése. Azonban ez a munkaerőpiaci feszültségek és a feketegazdaság növekedését fogja okozni - prognosztizálta.
A főtitkár helyeselte a dohány- és alkoholtermékek jövedéki adójának emelését, ugyanakkor a gazdaság számára hátrányosnak tartja, hogy ezt az üzemanyagokra is kiterjesztették. Véleménye szerint aki megteheti, teherautóit a környező országokban fogja tankolni.
Dávid Ferenc elmondta azt is, szeretné, ha még az idén állást foglalna az Alkotmánybíróság a szövetség beadványáról, amelyben a 2010-ben hatályba lépő adó-és járuléktörvények egyes részeit kifogásolják, azt, hogy nem a tényleges jövedelem, hanem egy fiktív érték, a "tevékenység piaci értéke" után kelljen társadalombiztosítási járulékot fizetni. A VOSZ szerint ezzel a jogszabállyal sérülne a jogállamiság és a jogbiztonság.
(MTI)
