Mivel lehet megfogni a hazudós jelölteket az állásinterjún?
Klein Sándor, az alkalmasságvizsgálattal és személyiségfejlesztéssel foglalkozó SHL Kft. egyik alapítója pszichológiai aspektusból közelítette meg a toborzás kérdését. Mint mondta, manapság nehezebb jó kérdéseket feltenni egy állásinterjún, és jól felmérni valakinek az alkalmasságát. Ma már a személyiségvédelem miatt nem lehet olyan kérdéseket feltenni, mint például "zuhanyozni szeret vagy kádban fürdeni?" Csak olyan eszközt szabad használni, aminek van "face validitása", azaz már ránézésre lehet látni, hogy mire akarják használni.
Szembe kell nézni azzal, hogy a legtöbb ember hazudós, pontosabban szereti magát kedvező fényben feltüntetni. Ezért érdemes olyan formai trükköket bevetni, mint az "erőltetett választásos teszt", amikor több állításból kell eldönteni, melyik illik hozzá leginkább. Így megtudhatjuk, mik a jelölt domináns és kevésbé jellemző tulajdonságai.
Az alkalmatlan munkaerőn a tréning sem segíthet
A rossz kiválasztást azért kell mindenképpen elkerülni, mert azt később tréningekkel már nem lehet - vagy nagyon nehéz - pótolni. Rátermett, kompetens embereket kell felvenni, hiszen ha a munkavállalónak egy, a képességét meghaladó munkakört kell ellátnia, az előbb-utóbb frusztrációhoz vezet. Emellett szükséges figyelembe venni azt is, mennyire motiválható a jelölt, illetve fel kell mérni, milyen lesz a munkahelyi viselkedése.
A vezetőkiválasztással kapcsolatban Klein Sándor elmondta: nagyon nehéz egyszerre jó szakértőt és jó vezetőt találni. Sok esetben a cégek elveszítenek egy jó szakembert, és kapnak egy rossz vezetőt, amikor előléptetnek valakit. Felhívta a figyelmet, hogy éppen ezért nem feltétlenül egy szakmailag kiváló embert kell kinevezni. Ilyen döntésekben segíthet az egyre népszerűbb 360 fokos vizsgálat.
Hangsúlyozta, hogy a tehetségek vonzásához és megtartásához szükség van kreativitást biztosító környezet kialakításához, hiszen a motiváció fizetéssel önmagában nem oldható meg. A munkahelyekre is érvényes az a pszichológiai megállapítás, hogy a környezet befolyásolja az embert, és ha azon változtatunk, akkor az ember is megváltozik.
Így például ha minden lépését ellenőrzik, akkor nem várható, hogy kreativitása kibontakozzon. Olyan feladatokat kell adni a dolgozóknak, amelyek éppen csak, de meghaladják képességeit, hiszen akkor lesz motivált, ha szükség van némi erőfeszítés kifejtésére.
Kovács Zita
