Idén elsősorban nem a nyaralás, a koncertjegy, esetlegesen a luxuscikkek megvásárlása miatt vállalnak munkát a diákok, sokkal inkább a családi kasszába kénytelenek ily módon besegíteni. Számos esetben a szeptemberben folytatódó vagy kezdődő tanulmányok költségeinek finanszírozása az esődleges cél nyári munka vállalásakor. Emellett a tapasztalatszerzés célja is felmerül néhányukban, de a kedvezőtlen gazdasági hatások ezt most inkább háttérbe szorítják – véli Másody Szabolcs, a MÜISZ Holding munkatársa.
A szakember szerint ugyanakkor a válság a diákmunkát is érzékenyen érinti. Az elmúlt öt hónap adatai alapján ugyanis érezhető a megbízó cégek számának csökkenése - jelezte. Ugyanakkor szerinte most, hogy elérkeztünk a nyári szabadságok kezdetéhez, már látható, hogy a megbízók száma ismételten emelkedik. "Már az év első hónapjaitól kezdve érzékelhető volt, hogy sokkal magasabb a munkakereső diákok száma. Ez a helyzet nyárra csak fokozódni fog."
Hasonlóan gondolkodik Kurdi Ferenc, a Pannon-Work igazgatósági tagja is, aki szerint a diákok nagy része nem a karrierépítés miatt vállal munkát, hiszen a legtöbbjük nem is tud abban a szakmában elhelyezkedni, amelyre tanulmányai felkészítik.
A krízis miatt náluk is csökkent a diákmunkák iránti igény a vállalatok részéről a téli hónapokban, de a számítások alapján nyáron nem lesz nagy eltérés az előző évihez képest. Eszerint nagyjából négyezer tanuló dolgozhat majd a szünidő alatt a közvetítésükkel.
Diákmunka mint a karrierépítés első lépése
Simon Balázs, a Fürge Diák Iskolaszövetkezet jogi és kommunikációs igazgatója viszont úgy gondolja, nem az a legfontosabb, hogy saját szakmájukban találjanak állást a diákok, hanem, hogy megtanulják, milyen felelősségvállalással jár a munkavállalás. Erre gyakorlatilag bármelyik munkahelyen lehetőségük nyílhat.
Szerinte most, amikor a diákok nagyjából 15-20 százaléka nem tudná elvégezni tanulmányait, ha nem dolgozna, háttérbe szorul, hogy a munkavállalásuk egyben a jövőjük megalapozását is jelentheti, hiszen tapasztalattal a hátuk mögött sikeresebbek lehetnek későbbi munkájukban.
Éppen ezért az iskolaszövetkezet meghirdette a "Dolgozz a jövődön" programot, amelynek során azon diákok közül, akik vállalják, hogy egy év alatt minimum 555 órát teljesítenek, a kiemelkedő tanulók karriercsomagot kapnak. Neves hr-tanácsadó és szervezetfejlesztő cégek – egyebek között a P&Bert, a Business Coach, a Hill és a Milton – hitelesítette a szövetkezet által kidolgozott minősítési rendszert.
A legszorgalmasabb és legtehetségesebb diákokat olyan "juttatásokkal" díjazhatják, mint személyes karriertanácsadás, személyiségfelmérés, nyelvi tanfolyam és részvétel szakmai konferenciákon. Emellett kapnak egy ajánlólevelet is, amellyel a későbbi állásinterjúkon nagyobb eséllyel indulhatnak. Ráadásul egy hr-szakemberek, tanácsadók elérhetőségeit tartalmazó listával is gazdagabbak lehetnek, amivel kapcsolati tőkéjüket gazdagíthatják.
Akár hat-nyolcszáz forintot is kereshetnek óránként
Ma nagyjából 200-220 ezer fő vállal diákmunkát Magyarországon, ebből 120-140 ezer iskolaszövetkezeten keresztül. A diákokat is megilleti a minimálbér, ami azt jelenti, hogy legalább valamennyivel több mint négyszáz forintos órabér illeti meg őket. A szak- és nyelvismerettel rendelkezők ennél többet, akár óránként hat-nyolcszáz forintot is megkereshetnek.
Kurdi Ferenc szerint a diákok körében az irodai munka a legnépszerűbb, ugyanakkor nem ezek vannak többségben. Az alkalmi munkavállalói könyvre vonatkozó szigorítások miatt várhatóan egyre több diák fog majd a mezőgazdaságban munkát vállalni (az úgynevezett zöld könyvre ugyanis a szigorítások nem vonatkoznak). Sokan végeznek gyártósori munkát, alkatrészválogatást, minőségügyi ellenőrzést (például hogy az alkatrészek megfelelnek-e a követelményeknek), a lányok körében pedig a hoszteszkedés lehet népszerű.
Kovács Zita
