A közgyűlésre Tiba Zsolt főjegyző készített előterjesztést Demszky Gábor felkérésére; a főjegyző javaslatot tett a Fővárosi Önkormányzat kizárólagos tulajdonában lévő gazdasági társaságok - városüzemeltetési, fővárosi kulturális és egészségügyi intézményeket - vonatkozásában a javadalmazás egységes irányelveinek rendszerére. A közgyűlés a BKV-nál nyilvánosságra került visszaélések után kezdett foglalkozni a fővárosi cégek javadalmazási szabályaival.
Az előterjesztés vitájában György István, a Fidesz-KDNP frakciószövetség helyettes vezetője hangsúlyozta: egyetértenek a szabályozás szükségességével, de a megfogalmazott javaslatokat túl "puhának, megengedőnek" tartják. Hiányolta, hogy az nem foglalkozik a végkielégítésekkel, a szolgálati lakásokkal, a "parkolópályán lévő személyekkel", akik érdemi munka nélkül kapnak jelentős fizetést. . Jelezte egyúttal, hogy a frakció önálló javaslatot is kidolgoz a javadalmazási szabályokra. Hock Zoltán (MDF) szintén arról beszélt, hogy a szabályozás szándékát helyesnek tartják, de - mint mondta - konkrét keretszerződésekről is tárgyalni kellene.
A képviselők a szavazás során 64 igen szavazattal, egyhangúlag támogatták az előterjesztést. Az előterjesztésben az olvasható: jelenleg a Fővárosi Önkormányzat valamennyi egyszemélyes társaságánál készíttetett vezetői javadalmazási szabályzatot (amelyeket a közgyűlés jóváhagyott), ezek azonban kizárólag a társaság első számú vezetőjének (a vezérigazgatónak vagy az ügyvezetőnek) a javadalmazási feltételeit rögzíti, vagyis annak hatálya nem terjed ki más vezető beosztású munkavállalókra. A főjegyző ezért javasolta a vezetői javadalmazási rendszer szabályainak kiterjesztését a társaságnál foglalkoztatott valamennyi vezető állású munkavállalóra.
A valamennyi jelen lévő képviselő szavazatával elfogadott határozat szerint a társaságok igazgatóságainak illetve felügyelőbizottságainak javaslatot kell tenniük arra, hogy mely munkakörök betöltői minősüljenek vezetőnek. Az új javadalmazási rendszer alapelve, hogy a vezető munkájának ellentételezését alapvetően a személyi alapbérnek kell szolgálnia. A vezetőnek adható egyéb juttatások - mint a cafeteria keretébe tartozó juttatások - kérdésében a vezető feletti egyéb munkáltatói jogkör gyakorlója dönthet, illetve azokat a munkaszerződésben kell meghatározni.
Az átalakítás fontos elve, hogy a prémium kizárólag objektív szempontok alapján kimunkált és mérhető prémiumfeltételek esetén fizethető ki, amihez elengedhetetlen a prémiumfeladat-kitűzés és a teljesítmény-értékelés, vagyis nem jelenthet "alapbérszerű" kifizetést. A munkáltató mérlegelésétől függő jutalom vezető részére csak indokolt és kiemelkedő munkateljesítmény esetén fizethető ki.
A fővárosi egyszemélyes gazdasági társaságoknál kizárólag gazdaságilag indokolható esetekben kerülhet sor titoktartási megállapodás kötésére. Továbbá a társaságok felügyelőbizottságai kötelesek évente értékelni a társaságnál alkalmazott foglalkoztatási és bérezési gyakorlatot. Az új jövedelmezési elveknek érvényesülniük kell a leánytársaságoknál is.
A közgyűlés "ajánlásként" fogalmazta meg, hogy a vezető beosztásúakkal alapvetően határozatlan idejű munkaszerződést kössenek, határozott idejű munkaszerződést az igazgatóság illetve felügyelőbizottság előzetes jóváhagyásával lehessen kötni. A javaslat elfogadása azt is jelenti, hogy el kell végezni a társasági dokumentumok (alapító okiratok, javadalmazási szabályzatok és más belső szabályzatok) felülvizsgálatát. A képviselők elfogadták azt a módosító javaslatot, hogy a munkáltató mérlegelésétől függő jutalom vezető részére csak indokolt és kiemelkedő munkateljesítménnyel alátámasztható esetben fizethető ki, a felügyelőbizottság előzetes jóváhagyásával.
MTI/Menedzsment Fórum
