A kormány ma nyújtotta be az Országgyűlésnek a közteherviselést és az állami szervek feladatellátását érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely többek között utolsó lehetőségként biztosítja, hogy ne az adóhivatal tárja fel és szabja ki a külföldi bankszámlán lévő vagy más módon eltitkolt jövedelmek után az adót.
Jövőre az offshore szisztémák és más nemzetközi szintéren ténykedő adóelkerülőkkel szembeni küzdelem új szakasza kezdődik. A leghatékonyabb eszközt az eredményes fellépéshez az OECD égisze alatt kidolgozott - a pénzügyi számlákkal kapcsolatos információk automatikus cseréjéről szóló - többoldalú megállapodás biztosítja. Az első információcserére 2017. szeptember 30-ig kerül sor az új, valamint a már meglévő, magas értékű egyéni számlák estében. Ez azt jelenti, hogy 2017-től több mint 70 országból érkezhet magyar pénzügyi számlatulajdonosokról információ a hazai hatóságokhoz.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak tehát 2017. őszétől már rendelkezésére állnak a nagy értékű külföldi bankszámlák adatai is, amelyet az adóhivatal kockázatelemzői összevetnek a rendelkezésre álló egyéb adatokkal. Így könnyen kiszűrhetőek azok, akik a hazánkban keletkezett jövedelmük után nem fizették meg a közterheket. A NAV esetükben az eltitkolt adó mellett adóbírságot és a jegybanki alapkamat kétszeresére rugó késedelmi pótlékot szabhat ki.
Amennyiben az Országgyűlés elfogadja, 2017. június 30-ig az, aki a NAV ellenőrzése előtt úgy dönt, hogy a törvényjavaslatban meghatározott (pl. kamat, osztalék, árfolyamnyereség, vállalkozásból kivont) jövedelme után 10 százalékos mértékű adót fizet, mentesül az esetleges adóhivatali revízióval járó jogkövetkezmények alól. Ezt a jövedelmet ugyanis a 10 százalékos adón és önellenőrzési pótlékon kívül más fizetési kötelezettség nem terheli, ám az adóból semmilyen kedvezmény sem vehető igénybe. Az adózási módszer csak úgy alkalmazható, ha az érintett a NAV által kijelölt bank számlájára 2017. június 30-ig befizeti a teljes összeget, amelyből a bank utalja át – anonim módon – a 10 százaléknyi adót.
A jogszabálytervezet még a vállalkozásban kedvezményesen legalább 10 százalékos részesedést szerző személyeknek is könnyebbséget biztosít. Hiszen nekik a szerzéskor nem kell adót fizetni, az így kvázi megelőlegezett adó összegét a vállalkozás a növekedésre fordíthatja - olvasható az NGM közleményében.
mfor.hu
