Felértékelte a pénzügyi megtakarítások szerepét, fontosságát a koronavírus-járvány. Jelenleg a magyarok 80 százaléka tartja szükségesnek, hogy megtakarítson, míg ez az arány tavaly még 70 százalék volt – derül ki az IMAS International az Erste Csoport számára végzett felméréséből. A legnagyobb ugrást a fiatalabbak megtakarítási hajlandóságában hozta a pandémiás válság: míg 2019-ben a 15-29 évesek mindössze 56 százaléka gondolta fontosnak, hogy félretegyen, addig 2020-ban ez az arány már 80 százalék. A 30-49 évesek esetében az arány egy év alatt 70-ről 80 százalékra nőtt, az 50 év feletti válaszadók esetében pedig 76-ról 79 százaléka emelkedett.
A hét régiós országban azonos módszertannal, azonos kérdésekkel 2015 óta minden évben elkészített felmérés szerint a megtakarítási hajlandóság növekedése általános jelenség Kelet-Közép-Európában: azok aránya, akik szerint a rendszeres megtakarítás, befektetés nagyon vagy eléggé fontos Szlovákiában 10 százalékpontot nőtt (86 százalékra), de Csehországban és Romániában is jelentős mértékben bővült (8 illetve 6 százalékponttal). Mindez együtt járt a megtakarítások növekedésével is: a válaszadóknak minden országban sikerült többet félretenniük 2020-ban, mint egy évvel ezelőtt – a helyi pénznemben kifejezve. Ugyanakkor a valutaárfolyamok változása több helyütt rontotta az euróban számolt megtakarítási összegeket. Magyarországon a forintban kifejezett havi megtakarítási összeg ugyan nőtt, de euróban csökkent, hazánk azonban így is megőrizte negyedik helyét a félretett összegek nagyságát tekintve.
A helyi pénznemben számolva mind a hét, a felmérésben szereplő országban nőtt idén az átlagos havi megtakarítás. A legnagyobb mértékben a csehek és a szerbek emelték tavalyhoz képest a félretett összeget (9 százalékkal), míg a magyarok átlag 3 százalékkal takarítanak meg többet havonta. Euróban számolva 2015-höz képest mind a hét országban emelkedett a félretett összeg, a bővülés mértéke a legnagyobb Csehországban (43 százalék), Ausztriában (35 százalék) és Magyarországon (34 százalék) volt (miközben a forint árfolyama az időszakban jelentősen gyengült). Ezzel szemben a horvátországi megtakarítók csak 5 százalékkal tesznek többet félre havi alapon euróban kifejezve, mint 2015-ben. A helyi pénznemben számolva az elmúlt öt évet tekintve Magyarország rekordot ért el a megtakarítások növekedésében. Míg 2015-ben átlagosan havi 15 ezer forintot spóroltak meg megtakarítási céllal a magyarok, addig 2020-ban már 22 ezer 600 forintot, ami 50 százalékos növekedést jelent.
A legtöbben a régió egészében vészhelyzetre spórolnak (Magyarországon 79 százalék, szemben a tavalyi 70 százalékkal), míg a második legfontosabb cél a kisebb-nagyobb jövőbeli kiadás, például lakásvásárlás vagy -felújítás. (A magyar válaszadók 51 százaléka ezt jelölte meg célként, míg egy évvel korábban 45 százalék). Jelentősen nőtt a nyugdíjcélú öngondoskodás aránya is, 36 százalékra a 2019-es 22 százalékról, ugyanakkor ez az arány még így is messze elmarad a 2015-ben mérttől (47 százalék). A magyarok 25 százaléka egyáltalán nem elégedett, további 19 százalék pedig inkább nem elégedett azzal az összeggel, amit félre tud tenni.
Az elégedettséget tekintve a vizsgált közép-kelet-európai piacokon jelentős volt az eltérés: az osztrák válaszadók közel 60 százaléka mondta, hogy nagyon vagy inkább elégedett volt a megtakarított összeggel, Csehországban és Szlovákiában is 40 százalék feletti volt az arány. A magyarokhoz hasonlóan a szerb és a horvát válaszadók voltak a legkevésbé elégedettek (tízből csak hárman).
Ugyanakkor nemcsak a megtakarítási célokban, de a befektetések kezelésében is homogénnek mutatkozik a régió: a vizsgált piacok többségén továbbra is a hagyományos megtakarítási termékek (takarékkönyvek, kártyák és számlák) a legnépszerűbbek. A Szlovákiában a válaszadók 72, Csehországban 50 százaléka választja a hagyományos termékeket, míg ez az arány Horvátországban 41, Magyarországon viszont csak 24 százalék. A hazai megtakarítóknak ugyanakkor mindössze 8 százaléka hajlandó csak nagyobb kockázatot vállalni a nagyobb hozamért, míg 78 százalék inkább a biztonságra törekszik. A részvénybefektetésekkel szembeni idegenkedés valamelyest csökkent az elmúlt években, a válaszadók 15 százaléka volt teljesen elutasító, szemben a 2015-ben mért 20 százalékkal. Ugyanakkor a korábbi pozitív attitűd is romlott: míg korábban 26 százalék gondolta úgy, hogy az értékpapírok neki valók, ma már csak 24 százalék vélekedik így. Az értékpapír befektetések megítélése ugyanakkor nagyban múlik azon is, hogy melyik befektetési szolgáltatóval állnak kapcsolatban: az Erste Bank ügyfelei 27 százalékban tartják jó vagy nagyon jó alternatívának a részvénypiacokat.
A megtakarítások szerkezete is ennek, a kockázatkerülő hozzáállásnak megfelelően alakul. A válaszadók 24 százaléka nyilatkozott úgy, hogy pénzét elsősorban látra szóló számlapénzben parkoltatja, míg 24 százalék készpénzben tartja azt. A válaszadók 21 százaléka rendelkezik életbiztosítással, 14 százaléka ingatlanbefektetéssel, és mindössze 9 százalék mondta azt, hogy legalább részben értékpapírban fialtatja megtakarítását.
„A koronavírus-járvány hatására az elmúlt időszakban csökkent a fogyasztás és a hitelfelvételi kedv, nőttek viszont a megtakarítások, a befektetések és a betétállományok. Magyarországon most még többen tartják fontosnak, hogy félretegyenek, s bár többen számoltak be pénzügyi helyzetük romlásáról, mint ahányan annak javulását érzékelték, a megtakarítók aránya mégis emelkedett tavalyhoz képest. Az utóbbi évek folyamatos csökkenése után a nyugdíjcélú öngondoskodás növekedése örvendetes fordulat, fontos a hosszú távú megtakarítások szerepének erősödése” – értékelte a felmérés eredményeit Harmati László, az Erste Bank lakossági területért felelős vezérigazgató-helyettese. A pandémiás válságból fakadó bizonytalanság és az alacsony kockázatvállalási hajlandóság felértékeli a banki tanácsadást. A befektetési döntéseknél többen támaszkodnak a pénzintézetek tapasztalatára, mint tavaly, míg a baráti-, családi tanácsok szerepe csökkent – tette hozzá Harmati László.
