A választási kampány előtti kormányzati lépések egyike a kamatstop meghosszabbítása, amit egy hónappal ezelőtt jelentett be Gulyás Gergely kancelláriaminiszter. A lépés nem okozott meglepetést, a kormány 2022 elején vezette be a változó kamatozású lakossági jelzáloghitelekre a kamatstopot, eleinte hat hónapra, és azóta folyamatosan tologatja a kivezetését. Az új határidő 2026. június 30.
Amíg extrém magas (a csúcson 18 százalékos) volt a referenciakamat, amelyhez sok lakáshitel kamata igazodott, ez érthető is volt. Azóta viszont a referenciakamatok sokat csökkentek, a bubor (vagyis a budapesti bankközi forinthitel-kamatláb) például már jó ideje az alapkamathoz hasonlóan 6,5 százalék körül tartózkodik. Azok a hiteladósok pedig, akiknek ez is sok, kiválthatják a meglévő lakáshitelüket kedvezőbb kamatozásúra.
273 ezer vagy 21 ezer család van veszélyben?
A kormány azt hangoztatja, a kamatstop meghosszabbításával 273 ezer családnak segít, ennyi hitelszerződéssel rendelkezőnek kell továbbra is kevesebbet fizetnie a jelzáloghitelére. Az érintettek mintegy 30 milliárd forinttal járnak jobban, mintha megszűnne a kamatstop. Az a vízió azonban, hogy a kamatstop kivezetése több százezer családot sodorna a tönk szélére, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb Pénzügyi stabilitási jelentése szerint meglehetős túlzás.
A kiadvány szerint 2025 közepén 241 ezer piaci alapon kötött jelzáloghitel-szerződés (ezek értéke 943 milliárd forint) esett az intézkedés hatálya alá. Ezen belül a sérülékeny adósok száma az MNB becslése szerint nem egészen 21 ezer fő, akikhez rendszerszinten nem jelentős, 178 milliárd forintnyi hitelállomány tartozik (a teljes jelzáloghitel-állomány 3 százaléka). Az adósok egyéb hiteleit is figyelembe véve nagyjából 31 ezer szerződés (238 milliárd forint értékben) törlesztése válhat érdemben nehezebbé.
A jegybank egyébként már három évvel ezelőtt is bírálta a Pénzügyi stabilitási jelentésében a kamatstopot, mondván, az intézkedés kockázatai felülmúlják annak az előnyeit. „A kamatstop intézkedés érdemben csökkenti az érintett adósok törlesztőterheit, ugyanakkor gyengíti a monetáris transzmissziót, negatívan hat a hazai pénzügyi kultúrára és növeli az erkölcsi kockázatot. Összességében az intézkedés jelenlegi formájában indokolatlanul széleskörű előnyben részesíti a magasabb kockázatot vállaló, változó kamatozású jelzáloghiteleseket, miközben makrogazdasági szempontból több káros következménnyel is jár” – írták akkor.
A bankok egyébként az Alkotmánybíróság előtt támadták meg az intézkedést.
Kik kerülhetnek bajba?
A jegybank szerint a piaci lakáshitelek tekintetében a jelzáloghitel-kamatstop kivezetése jelenthet kockázatot, de a kivezetéssel sérülékennyé váló hitelállomány rendszerszinten nem jelentős. A támogatott programok esetében a gyermekvállalási feltételek nem teljesülése vezethet fizetőképességi problémákhoz.
Az MNB becslése szerint a babaváró hitelek, illetve a két- és a háromgyermekes CSOK-támogatások tekintetében közel 41 ezer szerződés esetében még nem teljesült a gyermekvállalási feltétel 2025 közepén. A babavárósok azonban haladékot kaptak a gyerekvállalásra 2026 közepéig.
Fotó: DepositPhotos.com
A még gyermektelen családtámogatást kérő házaspárok hitelszerződésein belül sérülékenynek nagyságrendileg 5 és fél ezer (44 milliárd forint) babaváró-szerződést azonosított az MNB, ezek az adósok 41 milliárd forint összegű egyéb hitelállománnyal rendelkeznek. Tehát a gyermektelen babavárósok közül is csak minden nyolcadik kerülne bajba, ha nem kapna további haladékot.
A CSOK-támogatásokhoz 27 milliárd forintot kitevő kamattámogatott hitelállomány kapcsolódik. Összességében a gyermekvállalási feltételek nemteljesülése rendszerszinten kismértékű kockázatot jelent, de az érintettek egy szűk körénél a családtámogatások egyösszegű visszafizetése már jelentősebb terhet eredményezhet.
