Szombaton Orbán Viktor – a szlovák miniszterelnökre, Robert Ficóra ráerősítve – azt mondta, hogy addig nem fog Magyarország elektromos áramot szállítani Ukrajnába, amíg onnan a Barátság vezetéken keresztül nem jön ismét orosz olaj. Erre reagálva az ukrán külügyminisztérium elítélte a magyar és szlovák kormányok által ultimátumoknak és zsarolásnak nevezett intézkedést.
Ugyanakkor Szijjártó Péter külügyminiszter vasárnap egy új indokra hivatkozva enyhített az Ukrajnába irányuló áramszállítás esetleges leállításával kapcsolatos retorikán. Orbán Viktornak a lehetséges korlátozásokról szóló nyilatkozata után a miniszter már azt közölte, hogy a szállítás leállítása negatívan befolyásolhatja Kárpátalja lakosait, ahol a magyarok élnek. „Óvatosan kell eljárni, mivel az áramexport leállítása elsősorban Kárpátalját érinti, és problémákat okoz a határon túl élő családoknak” – mondta Szijjártó Péter.
A kormányzati kommunikáció árnyalásának a legvalószínűbb oka az lehet, hogy Magyarország nem vághatja le önkényesen az európai hálózatról Ukrajnát, az ugyanis a teljes rendszer stabilitását veszélyeztetné. Arra persze van mód, hogy a magyarországi erőművek által termelt áramot (már ha van felesleg), ne Ukrajna felé értékesítsük, de ha Kijev más európai országból importál, akkor annak a magyar hálózaton való továbbítását nem akadályozhatjuk meg.
Mfor-vélemény:
Szijjártó Péter kijelentése ellenére szinte biztos, hogy a magyar-ukrán viszony az április 12-i országgyűlési választásokig rendkívül feszült lesz. A magyar kormány a gyenge gazdasági mutatók miatt ugyanis a félelemkeltést választotta kampánystratégiájának, és a háborús pszichózis erősítésében nem az agresszor, Oroszország, hanem a megtámadott fél, Ukrajna lett Orbán Viktorék fő ellensége. Így szinte biztos, hogy minden olyan történést, amely a háborús félelmet erősítheti, be fognak emelni a kampány témái közé.
Az persze nem tudható, hogy ez milyen hatékonyságú lesz, hiszen a múlt héten indított mesterséges intelligenciával készült háborús reklámfilm (amelyben egy kislány elveszíti a fronton harcoló édesapját) nagy számú, és kifejezetten magas elérésű kormányellenes mémet szült. Tekintve azonban, hogy maga Orbán Viktor nevezte Ukrajnát az ellenségének, vélhetőleg inkább az eszkaláció, mint a normális légkörű megbeszélések irányába tereli a magyar kormány a folyamatokat.
Fotó: Facebook
Mi lesz az olajszállításokkal?
Ahogy arról lapunk is többször írt, az orosz olaj szállítása Magyarországra és Szlovákiába január 27. óta szünetel, amikor egy orosz dróntámadás miatt tűz ütött ki a vezeték egyik, vélhetőleg az olaj továbbítását szolgáló traszformátor-állomásán. Független források alapján kijelenthető, hogy több napig tartott a tűz oltása, arról viszont egyik fél sem szolgált bizonyítékkal, hogy milyen állapotban van most az infrastruktúra. Így a magyar és a szlovák kormány állítása áll szemben az ukránokéval, előbbiek szerint a vezeték működőképes, míg Kijev szerint javításra szorul a Barátság vezeték.
Ráadásul az Európai Unió sem foglalt egyértelműen állást a vitában, pénteken (még az áramszállításokat érintő bejelentések előtt) azt közölte az Európai Bizottság, az ellátásbiztonság megőrzését és a feszültség csillapítását tekinti elsődleges célnak a Barátság kőolajvezeték leállása és a Magyarország, illetve Szlovákia által Ukrajna felé felfüggesztett dízelszállítások nyomán kialakult helyzetben. A Bizottság ugyanakkor egyértelműen kiállt amellett, hogy az energiaellátás ne váljon politikai eszközzé a háborús helyzetben, egyúttal azt is leszögezték, hogy minden érintett féllel egyeztetnek ebben az ügyben.
Pletser Tamás, az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője a múlt héten közölt elemzésében kétségesnek nevezte, hogy a háború lezárásáig újraindulna az ukrajnai olajtranzit. Ez viszont a szakértő szerint számos kérdést vet fel. Már csak azért is, mert korábban a Mol és a magyar kormány is azt bizonygatta, hogy a Horvátország felől jövő Adria-kőolajvezeték nem alkalmas arra, hogy a magyar és a szlovák piacot is ellássa, ráadásul korábban a szállítási díj is állandó vita tárgya volt. Arról már nem is szólva, hogy a horvát kormány az elmúlt napokban azt jelezte, nem akarnak orosz olajat szállítani a vezetéken. Mindez persze nem független attól, hogy a magyar kormány az elmúlt években nemcsak Ukrajnával, de Horvátországgal szemben sem törekedett baráti kapcsolatokra.
Ukrajna egyébként alternatív tranzitútvonalakat javasolt az olaj Európába szállítására, amíg a csővezeték vészhelyzeti javítási munkálatai folyamatban vannak. A Reuters által a napokban megismert levélben az ukrán EU-képviselet azt javasolta, hogy a szállítás Ukrajna olajszállító rendszerén vagy tengeri útvonalon keresztül történjen. Más kérdés, hogy az alternatívaként javasolt Odessza-Brody csővezeték – amely összeköti Ukrajna fő fekete-tengeri kikötőjét az EU-val – finoman szólva sem tekinthető megbízhatónak, mivel az ukrán város az utóbbi hetekben az orosz támadások egyik kiemelt célpontja lett. De a katonai szakértők a Fekete-tengeren való szállítás kapcsán is kételyeiknek adtak hangot.
A szállítás leállítása kapcsán Magyarország korábban már bejelentette, hogy nem szállít dízel üzemanyagot. Ugyanakkor a Mol első embere, Hernádi Zsolt azt mondta – amit a statisztikák is alátámasztanak –, hogy a magyar export az ukrán felhasználás nagyon kis tételét teszi ki. Így ezt könnyen lehet pótolni, amit a lengyel olajvállalat a múlt héten már vállalt is.
Az áramellátás keményebb dió
Tavaly október óta Oroszország fokozta drón- és rakétatámadásait az ukrán energiarendszer ellen. Emiatt a leghidegebb téli időszakban komoly áram- és fűtéskiesést okoztak több millió ukrán háztartásban. Ugyanakkor a helyszíni beszámolók szerint az oroszok hiába tettek óriási károkat a polgári infrastruktúrában, mégsem értek célt, mert nem tudták megtörni az ukránokat vagy komoly felháborodást okozni az ottani emberek körében.
Az ukrajnai helyzetet enyhítette, hogy jórészt Magyarországon és Szlovákián keresztül sikerült biztosítani az európai vészhelyzeti áramexportot. Ezen a két államon át továbbították az ukrán import körülbelül felét, így Kijev számára a vezetékek elvágása komoly érvágás lenne. Ugyanakkor azt érdemes hangsúlyozni, hogy az év elején minimális volt a Magyarországon termelt és Ukrajnába szállított elektromos áram mennyisége, tekintve, hogy a hazai felhasználás 30 százalékát mi is más országoktól vásároltuk. A szakértők szerint, miután az ukrán hálózat is az európai része, ezért „csak úgy” nem vághatók le, az ugyanis az EU-ban is kisebb problémákat okozhatna az irányítási rendszerben.
Arra persze megvan az elvi lehetőség, hogy a magyar és a szlovák energiapiac hálózatüzemeltető állami vállalatai (a MAVIR és a SEPS) nullára csökkentik az Ukrajna felé menő kereskedelmi vagy rendkívüli (emergency) villamosenergia-szállítást, például a határkapacitások kiosztásának korlátozásával. Ugyanakkor Ukrajna több más európai országgal marad ekkor is vezetékes kapcsolatban, amelyen keresztül megoldható a vészhelyzeti ellátás, igaz, a rendszer rugalmassága romlik.
Azt is érdemes figyelembe venni, hogy a magyar áramtermelésben egyre nagyobb hangsúlyt kap a napenergia. A következő időszakban az egyre hosszabb nappalok, és feltételezhetően az időjárás miatt is növekvő napsütéses órák miatt lesznek túltermeléses órák, amikor a napenergiás kapacitásoknak köszönhetően a hazai fogyasztásnál több energia termelődik. Az elmúlt két évben az időjárásfüggő termelés megugrása és a kellő tárolási kapacitás hiánya miatt egyre gyakrabban volt az áramtőzsdén negatív áras időszak, amikor a termelőnek kellett fizetni, hogy valaki átvegye tőle az áramot. Ugyanakkor információink szerint az ukrán export pénzt hoz, tehát ha erkölcsileg nem is tartja fontosnak a kormány az áramszállítás fenntartását, anyagi szempontból semmiképp sem jó ötlet azt elvágni.
