Túl sok nyereségre tettek szert a lakástakarék-pénztárak, a CSOK jobban működik, és az állam támogatása nélkül az ltp-k által termelt hozam negatív lenne - röviden címszavakban ezzel indokolja a fideszes Bánki Erik a hétfőn délelőtt benyújtott javaslatában azt, hogy miért is kellene kvázi megvonni az állami támogatást a lakástakarék-pénztári megtakarításoktól.
Az eddigi gyakorlat szerint az állam évente a betétben elhelyezett összeg 30 százalékát, legfeljebb 72 ezer forintot adott támogatásként a lakás-előtakarékossági szerződéssel rendelkezik. Ha elfogadják Bánki Erik javaslatát, az jövőben megkötött vagy meghosszabbított szerződéseket már nem támogatná az állam.
A javaslat egyezik a kormány szándékaival is - ezt Varga Mihály, pénzügyminiszter mondta mfor.hu-nak.
A jövőben a cél az, hogy az ltp-kre fordított állami támogatások valamilyen formában majd az öngondoskodás területére, illetve lakáscélú egyéb megtakarításokra legyenek átcsatornázva - tájékoztatott a miniszter.
Kérdésünkre, hogy ez a cafeterián belüli adókedvezmény visszaállítását jelenti-e, azt mondta, hogy nincs ilyen döntés, de a parlament őszi ülésszaka még tart. Vagyis valamilyen formában akár képviselői indítványként is bemehet egy ilyen javaslat értelmezésünk szerint.
A leggyorsabb, egyben reális menetrend az lehet, hogy a kihirdetett törvény már jövő hét elején életbe lép. Vagyis nagyjából egy hetük maradt azoknak, akik szeretnének még állami támogatás mellett lakástakarék-pénztári számlát nyitni.
Az extraprofit itt is a gond
A javaslat indoklása a témával kapcsolatban némileg abszurd mondattal indul:
"A Fidesz-KDNP az otthonteremtést nemzeti ügynek tekinti, ami családtámogatási politikánk egyik fontos pillére. Célünk, hogy minden magyar családnak saját otthona legyen."
Ennek alátámasztásaként kiemeli, hogy otthonteremtésre idén közel 230, jövőre pedig több mint 240 milliárd forintot biztosít különböző konstrukciókban otthonteremtésre. A gond azonban az Bánki szerint, hogy a lakástakarék-pénztár, mint megtakarítási forma nem szolgálja eredményesen az otthonteremtési célokat, miközben a szolgáltatók az állami támogatás egy részén is extraprofitot realizálnak.
"A lakástakarék program mára egy, az állam és az adófizetők számára költséges, de nem hatékony konstrukcióvá vált".
A fideszes képviselő a támogatás megvonásának indokaként említi azt is, hogy a megtakarításokból alig épültek új lakások. Itt azonban szeretnénk megjegyezni, hogy az ltp-ket lakásfelújításokra, bővítésekre is fel lehetett használni. Az ingatlanárak elszállása mellett tehát, aki megtehette, annak a meglévő lakás felújítása, bővítése sokkal olcsóbb és költséghatékonyabb alternatívát jelentett.
Bánki szerint az állami támogatás nélkül ráadásul negatív lenne a lakástakarék-pénztárak által a megtakarítóknak kínált hozam, annak ellenére, hogy a lakástakarék-pénztárak a jelentős állami
támogatásnak köszönhetően (idén több mint 70 milliárd forint lehet az állami támogatás mértéke) több tízmilliárdos profitra tettek szert az elmúlt években. 2010 óta a négy lakástakarékpénztári szolgáltató közel 60 milliárd forint extraprofitot realizált.
"Annak érdekében, hogy az otthonteremtésre fordított költségvetési források minél hatékonyabban kerüljenek felhasználásra, a módosítás értelmében a hatályba lépést követően megkötött lakás-előtakarékossági szerződések esetében nem jár már az állami támogatás. Az idáig megkötött szerződések esetében a megtakarításokat az állam továbbra is támogatja a futamidő végéig. Az eddig a lakástakarékokra fordított források a jövőben többek között a Családi Otthonteremtési Kedvezmény további bővítésének pénzügyi fedezetét biztosíthatják".
