A Magyar Nemzeti Bank előzetes pénzügyi számlái alapján június végére 126 ezer milliárd forintra emelkedett a magyar háztartások bruttó pénzügyi vagyona, míg az adósságok levonása után számított nettó vagyon elérte a 106 ezer milliárd forintot. Mindkét adat új rekordot jelent. A bruttó pénzügyi vagyon egy év alatt 10,3 százalékkal bővült.
A Portfolio számítása szerint a megtakarításként értelmezett pénzügyi eszközök – köztük a készpénz, a betétek, a kötvények, a részvények, valamint a nyugdíjpénztári és életbiztosítási tartalékok – ennél is gyorsabban, 12,2 százalékkal gyarapodtak éves összevetésben. Inflációval korrigálva a növekedés 10,9 százalékos volt.
A teljesítmény azért is figyelemre méltó, mert közben a forint jelentősen erősödött: az euróval szemben 11,1 százalékkal javult az árfolyama. Ez a devizában tartott megtakarítások forintban számított értékét csökkentette, így árfolyamhatás nélkül a megtakarítási piac növekedése még erősebb lehetett volna.
Ki, mennyit takarított meg?
A 2022-es népszámlálás alapján mintegy 4,1 millió magyar háztartással számolva átlagosan 17,4 millió forintnyi pénzügyi megtakarítás jut egy háztartásra. Ez azonban csak egy elméleti átlag, mivel a vagyon eloszlása rendkívül egyenlőtlen, ezért a mediánérték ennél jóval alacsonyabb lehet.
A megtakarítások szerkezetében is lassú átrendeződés figyelhető meg. Továbbra is az állampapírok, a befektetési alapok és a banki betétek képviselik a legnagyobb súlyt, ugyanakkor fokozatosan csökken a készpénz és a betétek részesedése, miközben a befektetési jegyek és a tőzsdei részvények súlya növekszik. Az állampapírok aránya az idei első fél évben ismét emelkedett, bár csak mérsékelten.
Az MNB második negyedéves adatai alapján a megtakarítások állománya az első hat hónapban összességében 5,8 százalékkal nőtt. A legnagyobb arányú bővülést a folyószámlabetéteknél, az életbiztosításoknál és a tőzsdei részvényeknél mérték.
A folyószámlabetétek növekedésének hátterében több tényező is állhat. A választások előtti kormányzati transzferek egy része a háztartásoknál maradhatott, és nem került azonnal felhasználásra. Emellett a Revolut magyarországi fióktelepének aktivizálódása is módosíthatta a statisztikát: egyes, korábban külföldi betétként nyilvántartott összegek a hazai folyószámlabetétek közé kerülhettek át – írja az MNB.
Az állományok változását ugyanakkor nem kizárólag a tényleges pénzmozgások magyarázzák. Az árfolyamok és a befektetések értékének változása, valamint statisztikai átsorolások is befolyásolhatják az adatokat. Ezért a Portfolio a tranzakciókat, vagyis a megtakarítási formákba ténylegesen be- és kiáramló nettó összegeket is vizsgálta.
Ebből az látszik, hogy az év első három hónapja volt eddig a legerősebb a friss tőke beáramlása szempontjából, amit a lap szerint vélhetően a választások előtt érkező állami transzferek is támogattak. A második negyedévben közel 3 százalékkal több új pénz került a megtakarítási piacra, mint egy évvel korábban.
A befektetési célpontok között azonban jelentős változás történt. Az első negyedévben elsősorban a folyószámlabetétek és az állampapírok kaptak új pénzt, a második negyedévben viszont már a befektetési alapok és a folyószámlabetétek álltak az élen.
Élen az öngondoskodás
A legnagyobb meglepetést az öngondoskodási termékek jelentették. Az életbiztosításokba 98 milliárd forintnyi nettó friss tőke érkezett egyetlen negyedév alatt, ami történelmi rekordnak számít. A nyugdíjpénztáraknál is kiemelkedő, 84 milliárd forintos nettó beáramlást mértek, bár a Portfolio szerint ez az adat nincs teljes összhangban az MNB felügyeleti statisztikáival, ezért további vizsgálatra szorul. Ezzel szemben a tőzsdei részvények kevésbé bizonyultak népszerűnek a második negyedévben: a befektetők nettó értelemben pénzt vontak ki ebből az eszközcsoportból.
