Már több, mint egy éve annak, hogy elindult a kereskedőknél a fizetési kérelmen alapuló vásárlás, de az elfogadói hálózat csak lassan bővül. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint 2024 szeptember végén, az indulás után néhány héttel már 28 552 helyen lehetett az úgynevezett qvik szolgáltatással fizetni. 2025 szeptemberére az elfogadóhelyek száma 32 707-re nőtt, vagyis alig 4 ezer új kereskedő csatlakozott a rendszerhez.
Bankkártyával viszont jóval több helyen lehet fizetni. Tavaly szeptemberben csaknem 155 ezer fizikai kereskedő és 65,8 ezer webáruház fogadott el kártyás fizetést, emellett 3024 postai és telefonos elfogadóhelyet is nyilvántartott a jegybank. A bankkártyás elfogadóhelyek száma tehát 220 ezer fölött van. Az átfedés persze nagy, a fizetési kérelmet befogadó kereskedők és szolgáltatók döntő részénél bankkártyával is kiegyenlíthetjük a számlát.
Olcsó, jó, de kevesen kérnek belőle
A qvikes forgalom dinamikusan növekszik, de egyelőre csekély. A tavalyi harmadik negyedévben 421,5 ezer vásárlást bonyolítottak le ily módon, ezek értéke mindössze 17 milliárd forint volt, vagyis tranzakciónként átlagosan 40,6 ezer forint. Ugyanebben az időszakban csaknem 480 millió bankkártyás vásárlást bonyolítottak le Magyarországon, amelyek értéke megközelítette a 4500 milliárd forintot, vagyis jó, ha ezer bankkártyás vásárlásra jut egy qvikes tranzakció.
Pedig a fizetési kérelem megérné a kereskedőknek, hiszen a tranzakciók költsége alacsonyabb, mint a bankkártyás vásárlásoké. A vásárlónak pedig mindegy, ugyanúgy díjmentesen fizethet az áruért, mintha kártyával egyenlítené ki az összeget.
Az egyetlen probléma az lehet, hogy a bankkártyával még mindig gyorsabban és egyszerűbben lehet fizetni, mint a fizetési kérelemmel, amelynél be kell lépni a mobilbankba, és ott jóvá kell hagyni a tranzakciót.
A többi fizetési kérelmen alapuló forgalom is nő ugyan, de egyelőre szintén elég alacsony szinten van. A harmadik negyedévben valamivel több mint 1,5 millió ilyen tranzakciót bonyolítottak le, ezek értéke meghaladta a 655 milliárd forintot. Éves szinten ez darabszámban ötszörös, értékben 27-szeres növekedést jelent, de eltörpül a teljes azonnali fizetési forgalomhoz képest, a bankkártyás vásárlásokról nem is beszélve. A fizetési kérelemre adott tranzakciók átlagos összege egyébként magas, meghaladja a 440 ezer forintot.
Fotó: Herman Bernadett
A hétköznapokban gyorsabban elterjedhet
Nem csak a boltokban történő fizetésnél, de a hétköznapokban is hasznos lehet a fizetési kérelem. Alkalmas lehet arra, hogy egy társaság, ha külön fizetnek, fillérre pontosan szét tudjon osztani egy éttermi számlát, hogy egy gyerek, ha hirtelen pénzre van szüksége, a szüleitől kérjen a számlájára, vagy egyszerűbben be lehessen szedni egy osztályban minden szülőtől az osztálypénzt.
Szeptemberig azonban a praktikusság és a díjmentesség ellenére sem voltak különösen népszerűek ezek a megoldások. A helyzet azonban könnyen megváltozhat, az OTP Bank ugyanis tavaly októberben elindított egy kifejezetten ilyen helyzetekre készült szolgáltatást, amely meglepően gyorsan népszerűvé vált.
December végéig 450 ezer tranzakciót bonyolítottak le a „Pénzkérés simán” névre keresztelt szolgáltatáson keresztül, ami meglepően nagy szám, hiszen a megelőző negyedévben a qvikes vásárlási tranzakciók száma is hasonló nagyságrendű volt.
A magánszemélyek közötti fizetési kérelmek nagyobb része két OTP-s ügyfél között zajlott le, de más bankok ügyfeleitől is tudnak ily módon pénzt kérni az OTP-sek. A leggyakoribb összegek 5 ezer, 10 ezer és 20 ezer forintosak voltak, vagyis sokkal kisebbek, mint a fizetési kérelmeknél megszokott tételek.
A közleményekből jól látszik, hogy tipikus élethelyzetekben használják az ügyfelek a funkciót: ajándék, zsebpénz, vásárlás vagy vacsora költségeinek rendezésére. A szolgáltatás különösen népszerű a fiatalabb korosztály körében, a legaktívabbak a 18 és 23 év közöttiek.
A másodlagos azonosító nem jött be
Az azonnali fizetési rendszer másik nagy dobása, a másodlagos azonosítók használata viszont a fizetési kérelemmel ellentétben nem terjedt el, bár már 2020. márciusa óta minden banknál megteremtették a feltételeit. Magánszemélyek és cégek is élhetnek a lehetőséggel, hogy a bankszámlájukhoz kapcsoljanak egy másodlagos azonosítót, amely lehet mobiltelefonszám, email cím, adóazonosító vagy adószám.
Jelenleg a csaknem 10,7 millió természetes személy nevén lévő bankszámla közül csak 111 ezerhez kapcsolódik másodlagos azonosító, a valamivel több mint 1,1 millió céges bankszámla közül pedig alig 1800-hoz regisztráltak ilyen funkciót. A másodlagos azonosítót használó magánszemélyek száma stagnál, a cégeké pedig csökkent az évek során, de a csaknem 6 éve elérhető funkciót jelenleg is csupán a bankszámlák 0,84 százalékához rendelték hozzá.
Ez egyébként azért is érdekes, mert az olyan népszerű fintech-szolgáltatók, mint a Revolut, ugyanezt a szolgáltatást nyújtják, telefonszám alapján is tudnak utalni az ügyfelek egymásnak, akik ki is használják ezt a lehetőséget. Igaz, míg a Revolutnál ez egy adottság, a bankoknál regisztrálni kell a másodlagos azonosítót, amely egy év után lejár, és meg kell újítani.
A jegybanki adatok szerint, ha van is másodlagos azonosítója valakinek, a gyakorlatban ritkán használja. A legutolsó negyedévekben átlagosan 27 ezer körüli tranzakciót végeztek el másodlagos azonosítót használva, vagyis évente átlagosan jó, ha egy utalás történik annál a 113 ezer ügyfélnél, akinek egyáltalán be van állítva ez a szolgáltatás. A tranzakciók összege is elenyésző, eddig egyetlen negyedévben sem érte el a kétmilliárd forintot.
