A március 26-i konferencián szóba kerül majd az is, hogy valóban egyfajta paradigmaváltás zajlik-e a digitális egészségügyben, vagy inkább másról van szó. Dr. Zrubka Zsombor, az Óbudai Egyetem docense, az Egyetemi Kutató és Innovációs Központ főigazgatója szerint óvatosan kell kezelni ezt a felvetést, mert a digitális egészségügy jelenleg inkább egyfajta útkeresésben van.
Mint mondja, jelenleg hatalmas kihívás, hogy a szektorban résztvevő cégek működőképesek legyenek, és ki tudjanak jutni a piacra, ugyanis igen komoly hatósági követelményeknek kell eleget tenniük mind a termékfejlesztés, mind a biztonsági szabályok tekintetében. A termékek minőségét és a felhasználók biztonságát garantáló orvostechnikai, adatbiztonsági és mesterséges intelligencia szabályozások betartása, valamint a digitális technológiák finanszírozási feltételeinek való megfelelés komoly szakmai erőfeszítéseket és jelentős költségeket ró a fejlesztőkre.
Eddig a hagyományos egészségügyi technológiák, mint például gyógyszerek fejlesztése az egymásra épülő vizsgálatok és a komplex jogszabályok betartása révén jelentős átfutási idővel történt – akár 10-12 év alatt fejlesztettek egy-egy molekulát például a gyógyszeriparban, majd a piacra lépési engedély megadásához szükséges dokumentációt másfél-két évig ellenőrizte a hatóság.
„Ugyanakkor a digitális iparban egy startup vállalkozás nem tud másfél évet várni” – mutat rá a szakértő a megváltozott világra.
Fotó: DepositPhotos.com
Így most ott tartunk, hogy egy felfutó, szabályozatlan időszak után létrejött egy túlszabályozott állapot, és jelenleg mind a cégek, mind a hatóságok keresik azt az optimális helyzetet, amiben a fejlesztők, a betegek, és az egészségügyi rendszer szereplőinek a szempontjai is érvényesülnek.
„Az egész világ ezt a harmonizált állapotot keresi, amiben egy kellően szabályozott környezet illeszkedik a digitális egészségügy sajátosságaihoz és az innovációkat támogató környezethez. Zajlik az összerázódás folyamata, amiben minden résztvevő keresi önmagát, hiszen kiderült, hogy nem lehet garázsból egészségügyi szoftvert csinálni” – fejti ki a szakember.
A főigazgató úgy véli, hogy a digitális egészségügyben igen magasra emelték mércét, amit nem mindenki tud megugrani, ugyanakkor a hatóságoknak kicsit rugalmasabbnak és egységesebbnek kell lenni, miközben minden ország kicsit máshogy értelmezi vagy alakítja a szabályokat.
A szabályozási keretrendszer formálódása, harmonizációja zajlik gőzerővel – ezek a folyamatok pedig kicsit belassították az elején fénysebességgel berobbanó tendenciákat. Ez egyfajta tisztulási folyamat is, hiszen sok, ígéretesen induló és ambiciózus jövőképpel büszkélkedő cég ment csődbe, mert nem tudott fenntartható üzleti modellt kialakítani.
„Tehát én nem érzek paradigmaváltást, inkább egy lassú konszolidációról vagy útkeresésről van itt szó most” – mondja Dr. Zrubka Zsombor, aki szerint mindeközben egyre fejlődik a nagy sikerű EESZT (Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér). Saját felméréseiben a felnőtt lakosság közel harmada rendszeresen alkalmazza, ugyanakkor az egészségügyi applikációk, például az egészséges életmódot támogató szoftverek, vagy a mesterséges intelligencia egészségügyi alkalmazása még csak a lakosság néhány százalékára jellemző.
Hogyan finanszírozható a hosszabb, egészségesebb élet?
Jöjjön el a Klasszis Egészséggazdaság és Longevity Konferenciára, és megtudhatja!
A rendezvény nemzetközi kutatók, egészségközgazdászok, HR- és biztosítási vezetők, valamint a biotechnológiai és a digital health szektor szereplőinek közreműködésével mutatja be, hogyan alakítja át a népesség öregedése, a technológiai fejlődés és az adatvezérelt egészségügy a gazdaságot és a munkaerőpiacot.
Arra a kérdésre, hogy az orvosok mennyire használják a mesterséges intelligenciát a munkájukban, a főigazgató azt válaszolta, hogy főleg a képalkotó diagnosztikában segíti a mindennapjaikat. A képfeldolgozás minőségének javítása mellett sok automatizálható, nagy pontossággal elvégzendő feladatban segíthet majd az AI, ami felszabadítja az orvosok idejét, de az orvos soha nem válik nélkülözhetetlenné. Inkább több ideje és energiája marad a kommunikációra a beteggel és más társszakmákkal. Illetve külön szakma lesz az AI betanítása is, amikor a munkaidő egy részében például az AI tanítására szolgáló adatbázisokat kell majd létrehozni, vagy ellenőrizni. Ehhez persze még sok idő kell, mire a hatóságilag engedélyezett, bizonyított termékek bekerülnek a digitális egészségügy piacára.
A konferencia másik témájával, a szakértő szerint a longevity-re fontos, hogy ne csak egy tehetős, egészségtudatos réteg elfoglaltságaként tekintsünk, hanem más szemszögből.
Ide tartozik ugyanis az elkerülhető halálozás csökkentése, az életmódbeli kockázatok mérséklése, vagy az integrált és holisztikus személet, mellyel például daganattal küzdő beteg esetén, az orvosok összefogásán és az információk gyors és célzott áramlásán alapuló folyamatok fejlesztése mennyire javíthatja a túlélési esélyeket. Mert ez is longevity a javából, hogy egyre jobb betegutakkal minél több páciensnek lehessen hosszú életet biztosítani.
Az EESZT után is jönnek kiemelkedő digitális fejlesztések
„Az egészségügyi innováció robbanásszerű fejlődése már most többféle eszközt adott a kezünkbe, a longevity pedig biztosítja a keretrendszert ahhoz, hogy kitoljuk, vagyis inkább növeljük az egészségben eltöltött évek számát” – mondja Dr. Kádár Magdolna Katalin, a Belügyminisztérium Egészségügyi Fejlesztéspolitikai és Ágazati Informatikai Főosztályának vezetője.
A szakértő szerint a digitalizáció nem a jövő, már ebben élünk, de hangsúlyozza, hogy az innováció csodálatos világában józannak kell maradni, felelősségteljes és tudatos, szakmai értékeken alapuló döntéseket kell hozni az egészségügyi folyamatoktól kezdve az adatvédelmen át a kiberbiztonságig.
A főosztályvezető szerint a magyar egészségügy digitális érettsége nemzetközi összehasonlításban is figyelemreméltó, különösen az EESZT miatt.
Bár a digitális betegút még nem teljes, de informatikailag már több lépése támogatott: ma már természetes az e-recept, az e-beutaló és a leletek azonnali, digitális elérhetősége, ami jelentősen csökkenti a papírmunkát és növeli a betegbiztonságot.
„A jövőbeli fejlesztések az (EESZT) innovációira épülnek majd. Például az országos digitális időpontfoglalás és a betegek számára elérhető mobilszolgáltatások – például az EgészségAblak – folyamatos fejlesztése, valamint a mesterséges intelligencián alapuló orvosi döntéstámogatás integrálása. Stratégiai cél az EESZT-re alapozva az adatok eredményes felhasználása is. A következő nagy lépés az EESZT strukturáltságának a növelése, a betegút nyomon követés és a telemedicina-szolgáltatások további integrációja. Emellett kiemelt feladat az Európai Egészségügyi Adattérhez (EHDS) való csatlakozás előkészítése, amely lehetővé teszi a határokon átnyúló adatcserét is. EHDS szerinti másodlagos felhasználása az adatoknak” – mesél a jövőbeli tervekről a szakértő.
Arra a kérdésre, hogy mennyire ontják a hazai ötleteket a cégek, Kádár Magdolna azt mondja, az innovációs kedv hatalmas, mind a hazai startupok, mind a globális MEDtech-cégek részéről. De véleménye szerint a kihívást nem az ötlethiány, hanem a validáció és az integrálhatóság jelenti.
Azzal kapcsolatban, hogy mennyire része ma az orvosok mindennapjainak a mesterséges intelligencia, a szakértő úgy látja, Magyarországon jelenleg főként pilot projektekben van jelen, így még nem a mindennapi orvosi munka általános eszköze, de várhatóan egyre nagyobb szerepet kap a jövőben. Mint mondja, hazánkban az AI fejlesztések az alábbi területekre koncentrálódnak:
- orvosi képfeldolgozás és döntéstámogatás
- klinikai adatbányászat és prediktív modellezés
- strukturálatlan klinikai dokumentációk feldolgozása
- gyógyszerészeti és biomedikai adatmodellezés.
Abban pedig a főosztályvezető véleménye Zrubka Zsombor véleményével tökéletesen megegyezik, hogy a generatív AI célja szerinte sem az orvosok kiváltása, hanem támogatása az úgynevezett rehumanizációval, hogy az orvosok ténylegesen a betegekkel foglalkozhassanak és ne a túlzott adminisztrációval.
Nagy szerepe lesz ebben a Nemzeti Mesterséges Intelligencia Stratégiának is, amelyben az állami egészségügy a népegészségügyi adatok (például szűrések hatékonyságának növelése) és a prediktív analitika révén profitálhat a leggyorsabban. Hogy ez mikor következhet be, Kádár Magdolna azt mondja, a folyamat már elkezdődött, de a tömeges, rendszerszintű megtérülés a következő 5-7 évben, az algoritmusok jogi és etikai kereteinek véglegesítése után várható.
