„Sajnálatos módon a Tisza Párt javaslata összemossa a sokak véleménye szerint jogtalanul szerzett NER vagyonok kérdését a vagyonadóval, ami nagyon helytelen” - írja Zsiday Viktor elöljáróban blogjában annak kapcsán, hogy a Tisza Párt behozta a közbeszédbe a vagyonadót.
A szakember rámutat: a közvagyon ellopása büntetőjogi kategória, és elvárható (lenne), hogy amennyiben sikerül bebizonyítani, hogy valaki(k) a közvagyon jogtalan eltulajdonításával gazdagodtak, akkor a jog eszközeivel járjunk el. Habár a legtöbb ügylet nagyon gondosan körbe lett bástyázva és nehezen támadható, de az még a mezei újságolvasó számára is egyértelmű, hogy számos esetben ennek ellenére is annyira kilóg a lóláb, hogy van helye a törvényes útnak a vagyon visszaszerzésére és a büntetésekre. A lopásra nem a vagyonadó a megoldás, hanem a büntetőjogi eljárás és ezután a vagyonelkobzás.
Jó lenne, ha a közbeszédben sem keveredne a vagyonadó a tisztességtelen bevételekkel rendelkezők megbüntetésével! – tanácsolja Zsiday, aki arra felhívja a figyelmet, hogy véleménye szerint Magyarországon nem nagyon vannak oligarchák, leginkább csak hűbéresek és strómanok.
Fotó: Hold Alapkezelő
Ezután a vagyonadóval kapcsolatban rámutat: akkor van értelme, ha azt gondoljuk, hogy az adott országban túl nagy vagyonok halmozódtak fel, nagyok a vagyoni egyenlőtlenségek, és nem szeretnénk, ha munka nélkül, csak örökségi alapon, kvázi érdemtelenül, kialakulna egy nagyon gazdag osztály.
Magyarországon azonban a világátlaghoz képest nem kiemelkedőek a vagyoni/jövedelmi különbségek (bár az elmúlt években ez sokat változott), de természetesen ha a társadalmi igazságosság ezt kívánja, van lehetőség a vagyonadó bevezetésére.
Figyelembe kell azonban venni, hogy ez valószínűleg azzal jár, hogy sokan elmenekülnek, országot váltanak a vagyonadó miatt, ami csökkentheti a hazai tőkeállományt, így közvetve a növekedést is.
„A Tisza Párt javaslata alapján (korábban 5, most már) 1 milliárd forint feletti vagyonra vetnének ki 1 százalékos adót. Becsléseim szerint az adó alapja 20-30 ezer milliárd forint lehet, tehát elméletileg 200-300 milliárd Ft jöhetne belőle be évente. Ez elsőre soknak tűnik, de nem számoltunk azzal, hogy az adóalanyok egy része elköltözik, és az adó alapjának megállapítása is elég kétséges, így maximum 200, de lehet, hogy csak 100 milliárd lenne a valós bevétel. Ez első hallásra soknak tűnik, de figyelembe véve, hogy a társasági adóból 1.285 milliárd, SZJA-ból 4.905 milliárd, ÁFA-ból 8.277 milliárd forintvolt a 2025-ös bevételi terv, jól látszik, hogy a költségvetés szintjén a 100-200 milliárd kerekítési hiba” – írja a szakember.
Ez az adó tehát nem hozna be sok pénzt, ráadásul nem oldaná meg a NER vélt alaptalan vagyongyarapodásának problémáját, viszont könnyen támadható, és negatívan hathat a hazai növekedésre.
Kétségtelen tény mindeközben, hogy jelenleg Magyarország a gazdagok számára majdnem adóparadicsom, és nem alaptalan az az elvárás, hogy jobban vegyenek részt a közteherviselésben. Ennek a fentinél sokkal praktikusabb módja vagy a vállalataik adójának növelése (vállalati nyereségadó) és/vagy amikor jövedelemhez (osztalékhoz) jutnak ezekből a cégeikből, illetve amikor vagyonuk egyéb befektetéseken keresztül gyarapodik (pl. árfolyamnyereség-adó).
A bűnösök valóban bűnhődjenek, a rosszakat tényleg el kell ítélni, de ha a jómódúaktól akarunk több pénzt beszedni, akkor a vagyonadó helyett erre valószínűleg célszerűbb a vállalati nyereségadó és/vagy az osztalék és/vagy árfolyamnyereség-adó kulcsának emelése – véli Zsiday Viktor.
