Mostanában nem vagyok nyugodt, pedig ha Vitályos Eszter kormányszóvivő napokban közzétett posztjára hallgatnék, megnyugodnék, hiszen megígérte: a kormány meghallja a nők segélykiáltásait. Aztán gyorsan letiltotta a kommentelést Facebook-oldalán azok számára, akik nem követik legalább 24 órája, mert azért ennyire meghallani mégis túlzás lenne. A politikusi poszt inspirációja egy, a barátok, a család és a média megfelelő figyelme nélkül valószínűleg megoldatlanul maradó bűncselekmény, amelynek áldozata egy nő, egy anya, aki többször is próbált segítséget kérni volt férje ellen, aki végül saját lakásában, az ágyában gyilkolta meg.
Itt azonban még ne álljunk meg, ugyanis hétfő délután Budapest XVIII. kerületében, egy dohányboltban megkéseltek egy 21 éves nőt, a rendőrség a helyszínen fogta el a 23 éves elkövetőt, akit emberölés kísérlet bűntettével gyanúsítottak meg. A 444 cikke szerint a férfi „szerelmes üzenetekkel” zaklatta a nőt, aki ezeket a közeledési kísérleteket mindig visszautasította, és mivel a közeledés egyre agresszívabbá vált, egy idő után a rendőrségre ment, hogy bejelentést tegyen,
ügyével azonban nem foglalkoztak.
De mehetnénk tovább is, hiszen egészen ritkán telik el úgy hónap, hogy ne történne hasonló gyilkosság vagy bántalmazás.
Ha pedig éppen ez nincsen, akkor marad az összeröhögős, haverkodós „pörköltszagú” szexizmus, mint a napokban a magyarországi Nissan részéről bemutatott páratlanul béna reklámkampány, amelynek a csattanója az volt, hogy a nők nem tudnak vezetni. Ha pedig éppen ilyen nincs, akkor a Magyarországot miniszterelnökként nemzetközi szinten képviselő Orbán Viktor engedi meg magának, hogy egészen alpári és kocsmai módon poénkodjon évzáró sajtótájékoztatóján azon, hogy nem tudni, mikor éppen milyen férfiak járnak a nők fejében.
Hogy miért említem mindezt egy lapon? Mert mindez összefügg, és Orbán Viktor – bár nyilván személyesen nem ő tartotta a fegyvert egyik esetben sem – mélységesen szégyellheti magát az esetek miatt.
A király meztelen
Az IDEA Intézet rendkívül fontos kutatást tett közzé pénteken: azt vizsgálták, hogy milyen a nők elleni erőszak megítélése Magyarországon. Az eredmények lesújtók:
Az Eurostat 2024-ben a magyar nők között az EU átlagánál jóval többen voltak olyanok, akik lelki vagy fizikai erőszakot, fenyegetést és/vagy szexuális erőszakot szenvedtek el valaha párkapcsolataikban, ugyanakkor az intézet felmérése arra az eredményre jutott, hogy megdöbbentően alábecsüli a lakosság a helyzet komolyságát.
Az eredmények alapján a magyar felnőtt lakosság 2025 elején a nők elleni erőszak gyakoriságának magyarországi mutatóit jelentős mértékben alulbecsülte, miközben az EU-tagországokban elkövetett erőszak gyakoriságának átlagos értékét jelentős mértékben felüllbecsülte, a megkérdezettek 18 százaléka szerint pedig az Eurostat felnagyította a magyarországi problémát.
Ez a 18 százalék, azaz a válaszadók ötöde, amiért Orbán Viktor és kormánya közvetlenül felelős – és nemcsak azért, mert következetesen nem hajlandók ratifikálni a nők és gyermekek elleni erőszakot szigorúbban büntető Isztambuli Egyezményt azért, mivel érvelésük szerint szerepel benne a „társadalmi nem” kifejezés. A kormánynak a nő addig fontos, amíg szül, vagy szülni fog, különben akár kínozni és büntetni is lehet, legyen szó a számtalan családon belüli erőszakos esetről, vagy arról, hogy az abortuszra váró nőket törvényileg kényszerítik a szívhang meghallgatására – mintha bárki szórakozásból döntene a terhességmegszakítás mellett. Aztán persze tudjuk, hogy a megszülető gyerekeket kihordó nők sem járnak jobban, hiszen egymást érik a terhességi horrortörténetek, nemrég például a Válasz Online mutatott be cikkében két túl későn császározott, életveszélyes állapotba került kismamát.
Ezek után tényleg meglep bárkit, hogy egy olyan országban, ahol a nők jogai, méltósága és egészsége rendszerszinten sérül, a magyarok ötöde szerint nincs itt semmi látnivaló?
Asszonynak hallgass a neve, a vak komondor is jól van, Orbán Viktor pedig nem foglalkozik nőügyekkel – a király meztelen, de senki sem mer szólni.
