Mészáros Lőrinc kiakadt. Azt mondja, közszereplőként megilleti őt, hogy nyári szabadságán tiszteletben tartsák a magán- és a családi életét.
Azt hiszem, nem kell részletesen ecsetelni, mi az apropója a felcsúti nagyvállalkozó megnyilatkozásának. De ha valaki mégsem hallott volna az egész országot, s talán még a szélesebb hazát is megmozgató hírről, akkor dióhéjban felidézem: egy Rose d’or (magyarul: Aranyrózsa – mi más?) nevű luxusjachton lefotózták a nemzet gázszerelőjét és második feleségét, Várkonyi Andreát. Mint kiderült, a hajó az MBH Bank-csoporthoz tartozó Euroleasing Zrt.-é, a luxushajó a becslések szerint 27 milliárd forintba kerülhetett. Még annyit érdemes tudni, hogy a lízingcég a tavalyi évet 18 milliárd forintos árbevétel mellett 1,6 milliárdos veszteséggel zárta, miközben csak magának a jachtnak az éves üzemeltetése 2,4 milliárdba kerül.
Mivel Mészáros a 660 milliárd forintos vagyonával Magyarország leggazdagabb embere, ezt a luxusjachtot simán megvásárolhatta volna. Ahogy mondjuk olyasvalaki venne egy használt autót 2,7 millióért, akinek a megtakarításai 66 millióra rúgnak – csak hogy érzékeltessem az arányokat.
Mégsem vett, hanem csak bérelt – ami érthető is, annyi minden másra kell a pénz ebben a „szankciós inflációs környezetben”. Más kérdés, hogy az Euroleasing nem egy mezei cég, hanem annak a bankcsoportnak a tagja, amelynek legnagyobb tulajdonosa történetesen maga Mészáros.
Hogy miből lett az, hogyan halmozhatott fel 660 milliárdos vagyont – ami a 85-szöröse (!) annak a 2014-es értéknek, amivel először bekerült a 100 leggazdagabb magyar közé –, azt pontosan nem tudni, a lehetséges módokról tengernyi cikket írtunk mi is az oldalunkon. Legyen elég annyi, hogy valószínűleg nem a tanult szakmájából, a gázszerelésből gazdagodott meg és abban sem lehetünk biztosak, hogy ez a vagyon teljes egészében az övé.
Azt mondjuk nem értem, a Rose d’or tulajdonosi hátterére vonatkozó újságírói kérdést miért arra hivatkozva passzolta a Mészáros-cégbirodalom zászlóshajója, az Opus Global, hogy Mészáros Lőrinc magánemberként vette igénybe a szolgáltatást. Hiszen, ha közvetve is, de a luxusjacht mégiscsak az övé, akkor nem mindegy?
Inkább azzal foglalkoznék, egy közszereplőt tényleg megilleti-e, hogy a magán- és családi életét tiszteletben tartsák.
Nos, a közszereplő – vagy más néven, közéleti szereplő – fogalmát az ügynöktörvény vezette be a magyar jogba. Eszerint ilyennek számít „az a személy, aki közhatalmat gyakorol, gyakorolt vagy közhatalom gyakorlásával járó tisztségre jelölték, illetve aki a politikai közvéleményt feladatszerűen alakítja vagy alakította”. Az Alkotmánybíróság 1994-es határozata szerint pedig „a közszereplést vállaló személyeknek vállalni kell azt is, hogy mind a sajtó, mind pedig a szélesebb közvélemény figyelemmel kíséri minden szavukat és cselekedetüket, így nagyobb türelmet kell tanúsítaniuk a kritikai megnyilvánulásokkal szemben”. Ez aztán később ment a kukába, helyére a Polgári törvénykönyvbe ez került: „A közügyek szabad vitatását biztosító alapjogok gyakorlása a közéleti szereplő személyiségi jogainak védelmét szükséges és arányos mértékben, az emberi méltóság sérelme nélkül korlátozhatja; azonban az nem járhat a magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével.” Ez a passzus érvényes ma is.
Hogy a Magyarország leggazdagabb emberének nyári szabadsága alatti luxusjachtozás lefotózása az emberi méltóság megsértését jelenti-e, azt nem tudom.
Azon viszont szerintem meg magyarok milliói akadhatnak ki, hogy amikor az infláció két év alatt mintegy 30 százalékkal rontja a pénzük értékét, sokaknak alig vagy egyáltalán nem futja a létfenntartásuk mellett más javakra – nyaralni például az idén jóval kevesebben tudnak elmenni, mint tavaly, kozmetikázza is ki ennek az ellenkezőjére az adatokat a kormány turisztikai ügynöksége –, akkor nem szívderítő látni, hogy a feltehetően az ő, azaz az adófizetők pénzéből is meggazdagodottak milyen fényűző körülmények között, túlzás nélkül állítható, hivalkodva pihenik ki a hétköznapok fáradalmait.
(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)
