Hétfőn délelőtt kedélyes átadóünnepségre gyűlt össze a nép Debrecenben, az egyetemi kampuszon. Ott volt a pénzügyminiszter, az Erste vezére, a pénzügyi tárca államtitkára, a rektor, a bankszövetség vezetője, a sajtó és a diákok. Nagy volt az öröm, hogy elkészült az Erste Fintelligence Lab, ahol modern környezetben sajátíthatják el a hallgatók a pénzügyi és banki ismereteket. Ahogy kell, elhangoztak az ünnepi beszédek, csupa derű és mosoly volt az aula.
Ugyanezekben az órákban egy olyan törvénymódosító javaslat jelent meg a parlament honlapján, amely alapjaiban rajzolja át a magyarok befektetési lehetőségeinek térképét. Egy tollvonással lényegében lenullázták a lakástakarékokat, azáltal, hogy az állam a jövőben nem ad támogatást az itt felhalmozott megtakarításokhoz.
Erről a debreceni rendezvényen senki nem tudott. Vagy ha tudott is, pókerarca nem árulta el, hogy milyen horderejű változások előtt áll a magyar befektetés-szolgáltatási rendszer. Akikkel beszéltem, hüledezve vették tudomásul a hírt, rögtön izgatott telefonálásokba kezdtek azt nyomozván, mi a teendő.
Az, hogy a kormány babrálni akar a lakástakarékokkal, persze nem újdonság, a piacon jó ideje hallani lehetett a pletykát, hogy változni fognak a feltételek. Mégis derült égből villámcsapásként ért mindenkit, hogy hétfőn délelőtt megjelent a javaslat, ráadásul nem pusztán babrálásról van szó, hanem a lakástakarékok legnagyobb vonzerejének, az állami támogatásnak a megvonásáról. Ami alighanem az egyik, csak erre a termékre specializálódott piaci szereplő végét is jelenti, miközben gőzerővel készültek az új kampányukra, mit sem sejtve, hogy ilyen közel a vég.
A módosítót nem is a kormány, hanem a gazdasági bizottság elnöke, Bánki Erik nyújtotta be, minimális határidőket szabva az új szabályok hatályba léptetésére.
Ám mint a pénzügyminiszter - először az mfor-nak adott nyilatkozatában - elmondta, a javaslat egybeesik a kormány szándékaival. De mi fáj vajon ennyire a kormányzatnak, hogy egyből szíven szúrják ezt az egyébként népszerű és elfogadott megtakarítási formát? Nézzünk most át azokon a magyarázatokon, amelyek egy kormányközeli kör helyzetbe hozását – a NOK-os megtakarítás után járó állami támogatást nem érinti a javaslat – vélik felfedezni a módosítás mögött. Koncentráljunk inkább arra, mi lehet a kormány magasztosabb célja.
Mert ennek a kormánynak mindig van magasztosabb célja. Ilyen volt a magán-nyugdíjpénztárak kivéreztetése, mondván, azok eltőzsdézték a tagok pénzét. (Ma már más idők járnak, a jegybank pont arra akarja rávenni a pénzügyi szolgáltatókat, köztük az öngondoskodásra alapozott pénztárakat, hogy lehetőleg minél nagyobb arányban vásároljanak részvényeket.) Annak a pénznek pedig – mondták - jobb helye lesz az egyéni társadalombiztosítási számlákon (tudjuk, hogy ez végül nem így lett).
Figyelembe véve, hogy a negyedik Orbán-kormány a demográfiai fordulatot tűzte ki célul, próbáljuk meg innen vizsgálni a történteket. Azt fogjuk látni, hogy a lakástakarékok tulajdonképpen a családpolitika áldozatául estek. Az is nyithatott itt számlát állami támogatással, akinek ilyen-olyan okból nincs gyereke. Ők a NER-ben éppen nem kedvelt állampolgárok, azokban az időkben, amikor a gyermekvállalás ösztönzése (aminek a fontosságával, jelentőségével egyébként nem nagyon lehet vitatkozni) minden mást felülír. Így is hirdették meg ezt a ciklust Orbánék, erre tették fel negyedik kormányzásukat.
A pénzt tehát oda kell terelni, ahol a családpolitikát is szolgálni tudja, most, azonnal. Ez pedig a CSOK, vagyis a Családi Otthonteremtési Kedvezmény, amit viszont csak a gyermekesek, vagy azt vállalók vehetnek igénybe. Bánki Erik javaslata szerint inkább itt van szükség az állami támogatásra.
Ez nem jelenti azt, hogy a gyermektelenek megtakarítási lehetőség nélkül maradnak. Varga Mihály pénzügyminiszter azt mondta az mfor-nak, hogy a lakástakarékok működhetnek tovább. Csakugyan, de kiüresítve, lényegüktől megfosztva. Nem lenne meglepő, ha a tulajdonosok a további működés felülvizsgálatáról döntenének az elkövetkező hónapokban (a már megkötött szerződések a hatályos szabályok szerint futhatnak ki, tehát még legalább négy évig működniük kell a pénztáraknak).
Ez a kormány azt az elvet vallja, hogy a család mindenekelőtt. És ennek rendel alá minden intézményt. Ezzel a politikával lehet vitatkozni – bár ez szerintem vesztes pozíció –, de amíg ez a kurzus van, erre kell készülni. Ha fiatal vagy, keress magadnak párt, vállalj gyermeket, és az állam segíteni fog neked, hogy méltó körülmények között nevelhesd fel utódaidat. Mindenki más is állampolgára az országnak, de a fókusz nem rajtuk van.
Sok gyerek és sok új lakás kell, erre tett fel mindent Orbán. Előbbit értjük, elmagyaráztuk, utóbbi pedig a gazdasági növekedés lendületben tartása miatt szükséges. A lakástakarékot a többség felújításra használta, a CSOK viszont a nagyobb tételt jelentő építkezéseket húzza. Így áll össze, így válik teljessé a társadalompolitikai-gazdasági kormányzati mix.
