Aki élt már át természeti katasztrófát – az azzal járó félelmet, bizonytalanságot és aggódást –, pontosan tudja, milyen pusztítást képes végezni egy brutális erejű szélvihar, árvíz, földrengés vagy tűzvész. Ahogy azt is, hogy tökéletesen biztonságos lakóhely nincs. Bár arra azért lehet törekedni, hogy otthonunkat igyekezzünk ellenállóvá tenni a környezeti csapásokkal szemben. A napokban pontosan ezt a témát járta körül terjedelmes cikkében a Los Angeles Times.
Egy tragédia utóélete
A 2025 január elején fellobbant, halálos áldozatokat is követelő Los Angeles megyei tüzekben több mint 15 ezer ház égett le, és több százezer ember kényszerült arra, hogy ideiglenesen vagy véglegesen elhagyja otthonát. Bár amint arról korábban beszámoltunk, az ebben az időszakban a hegyekből a dél-kaliforniai partok felé fújó, erős lökésekkel járó Santa Ana széláramlat miatt – ami villámgyorsan továbbrepíti az esetlegesen fellobbanó lángokat –, a környéken időről időre előfordulnak erdőtüzek, az év eleji pusztítás szokatlanul nagy területet érintett.
Fotó: Depositphotos
A klímaváltozás hatásai a gyarapodó és fokozódó mértékű természeti csapásokban is megmutatkoznak – nem véletlen, hogy egyre többen törik a fejüket olyan alternatív lakhatási megoldásokon, amelyek elviselhetőbbé tehetnék életkörülményeiket a környezeti károknak leginkább kitett területeken. A Los Angeles Times újságírója éppen egy ilyen, évtizedek óta létező lehetőséget mutatott be a kaliforniai Mojave-sivatagból. Itt áll ugyanis az a három hálószobás, két fürdőszobás és két garázsbeállós 2300 négyzetméteres építmény, ami első ránézésre olyan, mint egy formatervezett barlang.
Formája nem szabályos és szokványos: egymáshoz illesztett kupolák alkotják, falai ívesek, a mennyezet pedig szokatlanul magas. Van benne központi fűtés, légkondicionálás és földgáz-üzemű kandalló. Egyszerű és alapvetően hagyományos alapanyagból épült: föld, cement vagy mész és víz keverékével töltött, UV-sugárzásnak ellenálló szintetikus homokzsákokból, amelyeket egymásra helyeztek, és a stabilitás érdekében szögesdróttal rögzítettek. Az így készült falakat pedig levakolták. Vagyis lényegében egy szupermodern vályogházat hoztak létre. Amit úgy terveztek, hogy képes legyen ellenállni a pusztító természeti csapásoknak, legyen szó tornádóról, hurrikánról vagy tűzvészről.
A technológia régi, de komplett városokat még nem építettek vele
Az Earth One névre keresztelt öko-dóm az iráni származású amerikai építész, Nader Khalili és az általa alapított Kaliforniai Földművészeti és Építészeti Intézet (Cal-Earth) projektje. A Khalili által a nyolcvanas években kifejlesztett, hagyományos iráni építészeti stílus és technika, valamint a modern technológia alapjait ötvözö Super Adobe építészeti megoldásnak – amivel az Earth One is épült – elsősorban az volt a célja, hogy segítségével megfizethető és biztonságos lakóhelyet teremthessenek a szegény embereknek.
Az Egyesült Nemzetek Szervezete is használja: hatvan országban építettek már ezzel a technológiával vályogházakat. Nemcsak lakóházakat, hanem például nőgyógyászati klinikát és árvaházat is.
Ami az így készült építmények strapabírását illeti: egy Nepálban épített vályogház épségben megúszott egy 7,3-as és egy 7,8-es erősségű földrengést, egy másik pedig kibírta a 2017-18-ban Kaliforniában pusztító negyven napos Thomas-tüzet.
Earth One: nem egy sci-fiben járunk
Az Earth One ugyan évek óta állja az idő próbáját a Mojave-sivatagban, és várja a természetes építészeti megoldásokra nyitott látogatókat, de csak az elmúlt hónapokban került újfent az érdeklődés középpontjába Amerikában. Egész pontosan azután, hogy a közösségi médiában villámgyorsan elterjedt az a fotó, amin egy 1912-ben épült, a januári Eaton-tűzben megsemmisült ház romjai mögött épen maradt vályogház látható. A hagyományos építészeti technikákat kedvelők és keresők egy része szerint a testre szabható, tetszés szerint bővíthető, városi elektromos-, víz- és csatornahálózathoz gond nélkül csatlakoztatható vályogházak lehetnek a jövőben a “tűzbiztos” építkezés zálogai.
Fotó: Depositphotos
A Cal-Earth februári nyílt napján több mint százan nézték meg testközelből a Super Adobe építményeket. Az egyik Altadenában lakó résztvevő a Los Angeles Times-nak elmondta: aggasztónak tartja, hogy sokan túlságosan is sietnek otthonuk újjáépítésével. Nem arra törekszenek – tanulva a januári tragédiából –, hogy stabil és a környezeti ártalmaknak lehető legjobban ellenálló házat próbáljanak felhúzni, hanem arra, hogy minél előbb új lakóhelyet teremtsenek maguknak – akár silány anyagokból is.
Csak föld és természetes anyagok: ennyire egyszerű lenne?
Adobe-házak egyébként Los Angelesben is állnak: a 207 éve épült Ávila Adobe például az egyik legrégebbi épület a környéken. Ami azt jelenti, hogy korábban is volt érdeklődés az alternatív és időtálló technológiák és megoldások iránt. Erről számolt be a lapnak az egyik dél-kaliforniában dolgozó építész, Ben Loescher is. Véleménye szerint ideje lenne újrafelfedezni a földet, mint építőanyagot. Mert amellett, hogy tűzálló és költséghatékony, használata környezetvédelmi szempontból is előnyös lehet: tűzvész esetén például jóval kevesebb méreganyag kerül belőle a levegőbe, mint például a műanyagokból.
Azt viszont nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy építőanyagként való felhasználása nehézkes lehet: a Kaliforniában tapasztalható szeizmikus aktivitás miatt a környéken szigorú építési szabványok érvényesek, ami miatt az építészeti tervek jóváhagyása is hosszadalmas lehet. És ami szintén nem elhanyagolható tényező: az esztétikum. Hiába gazdaságos, környezetkímélő és biztonságos egy otthon, a tradicionális külső – jelen esetben egy vályogház – nem mindenki tetszését nyeri el.
