A tartós kánikula és az átalakuló fogyasztói szokások a mediterrán nyitvatartás felé terelhetik a hazai vendéglátást: egyes balatoni egységek már délutáni sziesztával és hosszabb esti nyitvatartással alkalmazkodnak a megváltozott helyzethez. A trend lehetőségeiről és korlátairól a vendéglátó- és cukrászszakma képviselőit kérdezte a turizmus.com.
„A fogyasztói szokások átalakulására egyre több balatoni vendéglátóhely reagál úgy, hogy délutáni sziesztát vezet be, jellemzően 15 és 17, illetve 15 és 18 óra között” – számolt be tapasztalatairól Pach Gábor, a Balatoni Kör elnöke.
A szigligeti Kikötő Étterem a kánikula miatt ezen a héten átmenetileg módosította nyitvatartását, hogy munkatársai számára megfelelőbb munkakörülményeket biztosítson. Hétfőtől csütörtökig 11.30 és 14.30, valamint 17.30 és 21.30 között fogadja vendégeit, a két időszak között pedig rövid délutáni szünetet tart. Augusztus 7-től, péntektől ismét a megszokott nyitvatartás szerint működnek.
A zamárdi Tölgyfa Étterem & Pub csapata június végén ugyancsak több alkalommal iktatott be délutáni sziesztát a nagy hőség miatt. Ezeken a napokon 15 és 18 óra között tartottak szünetet.
Pach Gábor szerint ez a megoldás nagyfokú rugalmasságot igényel, ugyanakkor a munkavállalók számára is kedvező, hiszen a konyhákban gyakran még a kinti hőmérsékletnél is nagyobb a forróság.
Tapasztalatai alapján egyre jellemzőbb, hogy a munkaadók és a munkavállalók valódi csapatként gondolkodnak, így meg lehet találni a rendhagyó megoldások működési feltételeit. Életszerű megoldásnak tartja például, hogy a dolgozók a szünet idején a strandon keressenek menedéket a hőség elől, vagy egyszerűen leüljenek és pihenjenek.
Korábbi nyitás, későbbi zárás
A szieszta bevezetésétől függetlenül fontos lenne az esti nyitvatartás kitolása is, hiszen a Balatonnál a konyhák nem zárhatnak be este kilenckor. Pach Gábor ennél is tovább megy: szerinte a fizetős strandok működését is érdemes lenne újragondolni, hogy lehetőség nyíljon a kora reggeli és a késő esti csobbanásra.
Az átalakuló fogyasztói szokások a korábbi nyitást is indokolttá tennék.
„Nem tudom elfogadni, hogy reggel öt és nyolc óra között szinte minden zárva tart, és a kávézók egy része is csak nyolc vagy kilenc órakor nyit ki, miközben a kora reggeli nyitás a vendégek és a vendéglátók számára is optimális lenne” – mutatott rá egy újabb szempontra.
Úgy véli, ebben az időszakban nem feltétlenül lenne szükség teljes melegkonyhai kínálatra: egy kávé, egy szendvics vagy egy croissant is elegendő lehetne. Ezt a kerékpárosok, a kutyával sétálók, a kisgyerekes családok biztosan értékelnék, mindazok mellett, akik a nappali hőség helyett inkább a kellemesebb kora reggeli órákat választják a kimozdulásra.
Pach Gábor megérti, hogy a késő esti zárás után sok vendéglátóhely számára nehézséget jelentene a korai nyitás, ennek ellenére úgy látja, lenne rá valós vendégigény. Azt is kifogásolja, hogy a BAHART kompjáratai csak reggel hét órakor indulnak, és szerinte a nagyobb sportesemények rajtját is érdemes lenne a mostaninál korábbra időzíteni.
A költségek szabnak határt a nyitvatartásnak
„A délutáni szieszta és a késő esti nyitvatartás a Balatonnál, illetve a szezonálisan működő üzletek esetében jól működhet, a többi vendéglátóhely működési rendjét azonban elsősorban a költségcsökkentési kényszer határozza meg” – vélekedett Kovács László, a Magyar Vendéglátó Ipartestület elnöke.
Mint mondta, egyáltalán nem mindegy, hogy egy szakácsot napi tíz vagy tizenkét órán át kell foglalkoztatni és fizetni, ezért a konyhák jellemzően este kilenc óra körül bezárnak.
Fotó: Klasszis Média / Mester Nándor
Az üzletvezetők ugyanakkor már most is rugalmasan igazítják a működést a kereslethez. Ennek egyik példája, hogy több balatoni vendéglátóhely a hét első felében zárva tart, és csak a forgalmasabb napokon nyit ki.
Kovács László szerint, ha általánossá válna az igény a mediterrán típusú nyitvatartásra, a vendéglátóhelyek természetesen alkalmazkodnának hozzá. Úgy látja azonban, hogy Magyarországon egyelőre nincs tartós és széles körű kereslet erre a működési rendre. Ráadásul a vendégek a nagy melegben gyakran éppen a légkondicionált üzletekbe húzódnak be, és napközben is bármikor megjelenhet az igény egy hideg italra vagy étkezésre.
Kovács László szerint ahhoz, hogy a vendéglátósok szélesebb körben fontolóra vegyék a napközbeni szünet bevezetését, előbb a fogyasztásnak és az ágazat jövedelmezőségének kellene érdemben javulnia. A jelenlegi helyzetben ugyanis kevesen engedhetik meg maguknak, hogy a nap egy részében lemondjanak a bizonytalan, de mégis lehetséges forgalomról.
Kevesebb fagylalt fogy
Azt gondolhatnánk, hogy az extrém kánikula jót tesz a hazai fagyizók forgalmának. Ez meglepő módon nem igaz: ezen a nyáron kedvezőtlenül alakul a hazai fagylaltozók, cukrászdák forgalma.
„Gyakran hangoztatjuk, hogy a fagyihoz jó idő kell, de két évvel ezelőtt is megtapasztaltuk, hogy a 40 fok körüli hőmérséklet már nem a barátunk. Az idei forró nyáron nagyobb visszaesést érzékeltünk, mint a tavalyi hűvösebb júliusban. Akkor csak a strandokon működő üzletek forgalma csökkent, máshol viszont nőtt a kereslet.
Most azonban olyan vállalkozás is van, amelyik 25 százalékos visszaesésről számol be, a rendkívüli melegben ugyanis az emberek egyszerűen nem mozdulnak ki
” – mondta a Turizmus.comnak Erdélyi Balázs, a Magyar Cukrász Ipartestület elnöke.
A forgalomcsökkenés mérséklése érdekében sok üzlet meghosszabbította a nyitvatartását, mivel a hőség enyhülésével, az esti órákban ismét megélénkül a kereslet. A napközbeni zárvatartás ugyanakkor egyelőre nem jellemző, mert a vállalkozások nem szeretnének további bevételtől sem elesni.
„A mediterrán nyitvatartás bevezetése tehát itt van a küszöbön. Üzleti szempontból valószínűleg a sziesztaidőszak jelentheti a megoldást, ezt azonban munkaszervezési szempontból nehéz lesz megvalósítani” – fogalmazott az elnök.
Hozzátette: a vendégterek klimatizálása évek óta alapvetés, de ma már a munkaterületek hűtése sem kerülhető meg, hiszen ez egyaránt szolgálja a dolgozók jobb munkakörülményeit és a berendezések megfelelő működését.
