Komárom mintegy 20 ezer lakosú kulturális és kereskedelmi központ a Duna jobb partján. Nem tartozik a magyarországi turizmus főcsapásának irányába, holott az M1-es autópálya kiváló megközelítési lehetőséget nyújt. A Nyugatról érkezőt a város üdülőövezete, Koppánymonostor, régebbi nevén Katapán monostora, a kelet felől érkezőt a rómaiak alapította Brigetio helyén kialakult, és Komáromhoz 1977-ben csatlakozó Szőny fogadja.
Komárom határtalanul jó – a város turisztikai szlogenje is e gondolatmenetből indul ki. A magyar Komáromot és a szlovák Komárno-t nemcsak híd köti össze, de a múltja és a jelene is. A „szlovákiai” Komárom lakosságának 70 százaléka folyékonyan beszél magyarul, és Jókai és Klapka tisztelete is hasonló. A Duna és a páratlan erődrendszer szintén közös nevezetesség.
Történelem a lábunk alatt és a fejünk felett
Már a régi rómaiak is fontosnak találták ezt a régiót, amint azt az uniós támogatással rendbehozott ingatlanból, világszínvonalú technikával felépített látogatóközpont gazdag tárgyi öröksége is bizonyítja.
A turistákat vonzó múzeum Brigetio, a római kori helyőrségi település nevét viseli. Elsősorban az 1992 óta tartó ásatások leletei láthatók itt. A kiállítás felidézi az akkori lakóházak fűtési rendszerét, az üvegtetőre rálépve letekintünk a szépséges mozaiktöredékekre, majd felpillantunk a mennyezeti freskómaradványokra. Egy város hétköznapi élete tárul fel előttünk, díszsisakok, pékségi munkaeszközök, cserépedények – no meg, örömök és bánatok: két kisgyerek csontváza is látható egy szarkofágban, akik nagy valószínűséggel egy járvány áldozatai lettek.
Fotó: Depositphotos
Rózának köszönhette Jókai a mentesítő levelet
A látogatóközpont földszinti folyosóján az 1848-as szabadságharc eseményei és benne Komárom hősének, Klapka György tábornoknak az emlékkiállítása kapott helyet, aki a világosi fegyverletétel után úgy tudott tárgyalni, hogy minden katonája mentesítő levelet kapott. Az már az irodalomtörténet része, hogy így szerezte ezt meg Jókai Mór részére is, felesége, Laborfalvi Róza.
Az épület egyik emeleti részén az egykori polgármesterekre emlékeznek, valamint az I. világháború itteni eseményeire, az akkor itt szolgáló katonákra, köztük Hajós Alfrédra, aki olimpiai győzelmei révén ismert és kedvelt volt itt is. Az újkori dicsőség sem hiányzik: a város híres szülötte az aranycsapatban játszó Czibor Zoltán volt, akiről utcát is elneveztek, és akire a róla elnevezett városi sporttelepen április 27-én, a hetven évvel ezelőtti történelmi diadal, a 7:1 évfordulóján emlékeznek.
Búcsú, ágyúlövéssel
Ami kikerülhetetlen és érdemes rá időt szánni, az a monostori erődrendszer, amelynek meglátogatása diákoknak kifejezetten ajánlott. Az unalmas iskolai órák helyett itt élőben ismerkedhetnek meg a gyerekek Közép-Európa legnagyobb újkori erődjével, de az akkori hétköznapokkal is. Kellemes fogadó épület várja a látogatót, itt lehet jegyet, szuvenírt vásárolni, leülni egy kávéra, üdítőre.
A 19. században épült bástyák, védőfalak, a kazamatarendszer, a földsánc és a valódi, hajdani harcmező különleges látványt nyújtanak. A katonákat persze el is kellett látni: erre emlékeztet bent a sütőipari emléktár, a kenyérmúzeum, valamint a fegyvertár és egy ágyúterem is.
Az idegenvezetésnek megadják a módját: Egy „I. világháborús”, csukaszürke baka egyenruhába bújtatott fiatalember mutatja be mindezt, majd következik az autentikus búcsú, ágyúlövéssel.
Ahol tésztába csomagolják a bablevest
Aki az efféle látnivalók szerelmese, az ellátogathat a Csillagerődbe - itt kapott helyet a budapesti Szépművészeti Múzeum több mint 100 éves gipszmásolat gyűjteménye - valamint az Igmándi erődbe is.
A Duna bal partján, a komárnói oldalon folytatódik a történelmi séta, itt található az Európa-udvar, a Zichy palota, valamint Mária Terézia és Európa védőszentjeinek a szobra is. Ami pedig a gasztronómiát illeti, a Bella étteremben, amely bizonyára Jókai második feleségéről, Nagy Belláról kapta a nevét, kóstolhatják meg a vendégek a Jókai palacsintát, amely meglepő ízkombináció – vastag tésztába beletekerik a leszűrt Jókai bablevest.
Csokoládékóstoló és kerékpáros túrák
A szlovák rész egyébként mindazt nyújtja, amit a többi európai uniós város: szupermarketek, ahová vásárolni járnak a magyarok – a komárnoiak meg átsétálnak a hídon, ugyanebből a célból, a határ másik oldalára. Bájos kis üzletek, köztük egy kellemes second hand butik csábítja a nőket épp az étteremmel átellenben, egy kis shoppingolásra. A most oly divatos kézműves csokoládékóstoló sem marad el, a Zax csokoládébonbonok gazdái, a Varga házaspár szívesen meséltek termékcsaládjuk világsikeréről.
Proczeller Tamás, a komáromi Tourinformiroda vezetője beszámolt róla, hogy friss marketingstratégiával dolgoznak, új a logójuk, és az eddigieknél is élénkebb együttműködésre törekszenek a helyi civil szervezetekkel. Havonta szerveznek tematikus utakat, köztük kulináris, valamint kerékpáros túrákat.
Érdekes programnak ígérkezik a Guinness-rekord hosszúságú, 800 méteres Jókai palacsinta bemutatása, június 7-én.
Ha itt járunk, nem szabad kihagyni a most 20 éves Magyar Lovas Színház produkcióit sem, amely elsősorban az ember, a művészet és a ló ritkán látható közösségére épít, A János vitéz, a Ludas Matyi, a Lóvátett lovasok különleges interpretációja, vagy az Operettgála mindig megtöltik a nézőteret.
