Nem Tunézia, és nem Egyiptom
Honfitársaink többsége nem ismeri az igazi Afrikát, pedig már járt ott: azon százezrek, akik Tunéziában vagy Egyiptomban szoktak nyaralni, valahogy nem is azonosítják úti céljukat ezzel a kontinenssel.
Ildikó hűvös irodájába belépve, a nyári hőséget árasztó Bartók Béla útról, színpompás világ tárul elém, olyan tarka, vidám és különleges motívumú férfiingek, hogy még Harry Styles is megirigyelhetné, strandkendők, blúzok, nyári ruhák, és persze rengeteg prospektus, információs anyag található itt. Ezekből megtudhatjuk, mire is számíthatunk, ha mondjuk, elutazunk Gambiába, Zambiába, Ugandába, Tanzániába, Kenyába, Namíbiába, vagy a különösen festői Madagaszkárra. Zanzibár újabban világszerte a luxusutak kedvelt célpontja.
Az antropológus-közgazdász-kutató, az Utazz Afrikába utazási iroda ügyvezetője szerint ezek az országok a valóságban természetesen nem egyenlők a tévében látható közhelyekkel, a szárazsággal, a szegénységgel, az éhező gyerekekkel, a „gyorstalpaló” szafarikkal és a vadászatokkal. Az 1,4 milliárd lakosú, 54 országot magába foglaló, szinte ismeretlen világ a turisztikai és kereskedelmi lehetőségek kiapadhatatlan tárával kecsegtet.
Lehetne Brüsszelben vagy Dubajban is
Beszélgető partnerem már több tucatnyi hazai rendezvénynek volt az ötletadója és házigazdája, például 2011 óta minden évben, az Utazás Kiállítás egyidejű rendezvényeként megvalósuló Afrika Expo Budapest kiállításnak. Huszonhét ország ismerete és hat, Afrikában eltöltött év, két könyv és több tucat publikáció megjelentetése után úgy tartja, a szub-szaharai Afrikában egyre könnyebben, biztonságosabban és kényelmesebben lehet utazni.
Az antropológus szerint ezeknek az utaknak a vonzereje ma is természet- és emberközeli hangulatában, a vadvilág hívó szavában, továbbá az UNESCO Világörökségi Helyszínek és az élő szellemi kulturális hagyományokban rejlik, bár egyes nagyvárosok és üdülőhelyek lehetnének ma már a világ bármely pontján. Addisz-Abebát Afrika Brüsszelének is nevezik, néhány negyede pedig lassan már Dubajra emlékeztet.
Családok évekig gyűjtenek rá
A minden évben a kőbányai vásárvárosban felvonultatott Afrika Expo Budapest mozgalmas kulturális ízelítő is egyben, amire az óránként megszólaló dobok, balafonok és Abdoul Camara díjnyertes szenegáli táncművész fergeteges táncelőadása hívja fel a látogatók figyelmét. A látványos dobshow-k, az óriás tökedényes akrobatikus tánc mellett még oroszlánná változó táncosokat is láthatott a múltkor a közönség.
A gyermekek az Afrikai Játszóházban ismerkedhettek meg a kenyai vadállatok világával, kipróbálhatták a burai gyermekek egyik játékát és különböző afrikai tanmeséket hallgathatnak, például a Taita Alapítvány szervezésében.
Amint azt Ildikótól, megtudtam, válság ide vagy oda, egyre élénkebb a hazai érdeklődés a kontinens belsejébe szervezett túrák iránt. Igaz, ezek az utak nem olcsók, hiszen Afrika messze van. A magyar turisták elsősorban Nyugat-, Dél- és Kelet-Afrikát célozzák meg. Létezik egy olyan hazai réteg, amely áldoz az egzotikumra, családok sokszor évekig gyűjtenek egy-egy ilyen útra. Persze vannak olyan országok, ahová nem ajánlott az utazás.
Madárles, vadaspark, homokrali
A nagy kedvenc Szenegál, amely 700 km hosszú óceáni partszakasszal bír. E program része a magyar nyelvű szakértői idegenvezetés és természetesen a szokásos szállodai, félpanziós ellátás mellett a szafari és a madárles, a világ harmadik legjobb madármegfigyelő helyén. A turisták olyan különleges UNESCO világörökségi helyszíneket látogathatnak meg, mint Saint-Louis és a Gorée-sziget. Lehet ralizni sivatagi homokdűnéken a Rózsaszín-tó körül. Orrszarvúk, zsiráfok, zebrák csatangolnak a Bandia Vadasparkban. A látogatók bepillantást kaphatnak a helyi népek és falvak életébe, ahol találkozni lehet népi gyógyítókkal, vallási vezetőkkel és birkózókkal is – tudom meg az Afrika-szakértőtől, aki Magyarország tiszteletbeli külgazdasági tanácsosa Szenegálban.
Itt nemcsak turizmusról és üzletről van szó: a túrák során az utazzafrikaba.hu kezdeményezés szemlélete érvényesül, azaz a „kulturális mélymerülések” több tucat afrikai nagycsaládos embernek adnak munkát. Az UNESCO prioritásaival összhangban, a szellemi kulturális örökségvédelmet célzó kulturális fejlesztési projekteket, fesztiválokat támogatnak.
Szilasi Ildikó szerint vannak olyan területek, ahol ma is szinte minden érintetlen, úgy élnek az emberek, mint 100 éve. De abban már nem biztos, hogy 50 vagy 100 év múlva bárki is találkozhat még az ősi hagyományokkal, szokásokkal, nyelvekkel, hiszen a globalizáció lassan ide is elér majd.
Milyen a kozmetika, ha ashanti?
Magyarországon létezik egy sokszínű, igaz, kis létszámú afrikai közösség, amelynek tagjai kisebb-nagyobb vállalkozásokat működtetnek, a szabóságtól az afro fodrászatig. Nemrég például Budán nyílt egy ashanti kozmetikai szalon. De működnek tánciskolák, éttermek, kávézók, élelmiszer üzletek, a távoli országok növényeinek meghonosításában szerepet vállaló kertészetek, a jól ismert Jane Goodall Intézet hazai képviselete, jótékonysági szervezetek, alapítványok, kutató központok, lakberendezési boltok és kiadók is.
