Első úticélunk a Déli-Bakony lankáin fekvő Úrkút, amely Ajkától tíz kilométerre található, és amelynek határa páratlan geológiai csodával kecsegtet. A Csárda-hegyi őskarszt várja itt azokat, akik érdeklődnek földtörténetünk ősi múltja iránt. Nemcsak a geológusok számára volt izgató felfedezés annak idején ez a sziklakatlan, hanem a vasércgyártás miatt is, hiszen ehhez az értékes mangán nélkülözhetetlen.
Óriási sziklatömbök, hasadékok, lyukak, barlangok, gödrök szélén állunk, jura-kori, 100 millió éves sziklák között. Hátunk mögött az egyik fán látszódik az Országos Kéktúra jelzése – nem ismeretlen tehát e környék a megszállott országjáróknak. Mintha csak miattunk teremtek volna itt, turisták tűnnek fel az erdő kivezető ösvényein. Több száz kilométerről érkeztek, hogy megtapasztalják ezt az ősdzsungelt, ahol lépcsőkön le lehet ereszkedni a gödör aljára. Közben senki sem tudja megállni, hogy ne fényképezze le ezt a különös természeti képződményt.
Ingyenes a tanösvény látogatása
Amint Puskády Norbert polgármestertől megtudjuk, a Csárda-hegy oldalában 1917-ben fedezték fel az ország legnagyobb mangánérc-készletét. Ahogy haladtak a külszíni fejtéssel, napvilágot látott a rózsaszínes mészkő, amelyben néhol tengeri állatok maradványai is felszínre bukkantak. 2013 óta 6 állomásból álló tanösvény igazít el ebben az őskori birodalomban, amelyet lassan visszahódít a természet. Mohák, páfrányok és sok védett növényfaj talált ismét otthonra a hajdani bánya helyén. Az érdekes természeti jelenség megtekintése ingyenes. Csúszásmentes cipőben vágjunk neki a túrának. Néhol pihenőpadok, asztalok is találhatók a területen.
A faluban, ha valaki több napig akar itt maradni, vendégházak várják, de a pár percnyire lévő Ajka, a környék nagyvárosa – hajdani virágzó ipari központ – négycsillagos szállodával is várja a turistákat.
Tudja, mi az a halimbárium?
Nos, ehhez meg kell kicsit ismerkedni a Halimbán található Dr. Szalai Miklós Gyógynövényeskert, Bemutató-és Oktatóközponttal, ahol Kovácsné Véber Eszter polgármester kalauzol. Bár a kertben sok a fűszernövény – és ennek manapság igencsak volna keletje –, inkább a gyógynövény-gyógyászaton van a hangsúly, melynek sok évtizedes hagyománya van errefelé. Szalai Miklós volt ugyanis a falu plébánosa, de nemcsak lelki pásztora, hanem szinte az orvosa is. Évtizedeken keresztül a falusi emberek alig jutottak gyógyszergyári készítményekhez. Lakóháza ma múzeum és oktatóközpont, ahol fűszerek, gyógynövények és helyi bio lekvárok tucatjai találhatók. Kár, hogy nem lehet vásárolni belőlük, de hát itt nem ez a cél.
A jókora kert, a zöldségek, fűszernövények és ritka virágfajok még ősszel is virulnak. De azt is meg lehet tekinteni, milyen egy hajdani szőlőlugas vagy egy egy rovarhotel, ami különösen a gyerekeknek lehet izgalmas, hiszen ma már a falvakban sem jellemző, hogy mindenki kertet művel. Szalai Miklós csaknem fél évszázadon át élt és dolgozott Halimbán: gyűjtötte, tanulmányozta és termesztette a gyógynövényeket, többszáz félét. Az 1982-ben 16 tearecepttel kapcsolatban megszületett szerződés nyomán Halimbárium márkanéven tíz teakeveréke került gyógyszertári forgalomba. Szalai Miklóstól származik a Miklós nevű gyomorkeserű és a Benedictus-likőr receptje is.
Az, ha valaki nem ismeri a Halimba Crystal márkanevet, bocsánatos bűn. Mint a gyárlátogatás során kiderül, az itteni, kézzel készített kristálykelyhek és más tárgyak – évi 1,2 millió darab! – 99,5 százaléka külföldi exportra kerül. De azért néha találkozhatunk a hazai legkiemelkedőbb borkóstolós rendezvényeken is néhány féltett, több ezer forintos műremekkel. Elképesztően fárasztó – és nem egyszerűen fizikai, hanem szinte iparművészeti – munka olyan boroskelyheket fújni, amelyek közül mindegyik egyedi, mégis milliméterre egyformának kell lenniük.
Fotó: Dr. Szalai Miklós Gyógynövényeskert, Bemutató-és Oktatóközpont
Mindezt Vass Zoltántól, a vállalkozás marketing munkatársától halljuk, aki jó ismerősként elegyedik szóba az indiai, pakisztáni vendégmunkásokkal. Ők a több mint 250 főt foglalkoztató gyár alkalmazottainak egy részét teszik ki. Azért érkeznek ide – nem pár hónapra, hanem évekre –, mert ezt a munkát, amit nem lehet hetek alatt megtanulni, jól fizetik. Ugyanis ezt folyton melegben kell végezni, és órákon át bírni, nap mint nap, tüdővel, kézügyességgel, fizikai erővel. A látogató maga is fújhat üveget – nem poharat, mert az lapos talpú, nem kehely formájú.
Utunkon Varga Andrea kísért, a Csingervölgy Nonprofit Kft. igazgatója. A környék központja, Ajka turisztikai fellendítéséhez hozzátartozik ugyanis, hogy a környékbeli látnivalókat is ajánlják a szakemberek. Mert minél sokszínűbb a programcsokor, annál többen kíváncsiak erre a hajdan iparvidéknek elkönyvelt tájra, amely mára múzeumokkal, különleges szállásokkal és fejlett vendéglátással is büszkélkedhet. No meg friss programokkal: ilyen például, hogy az ajkai Kristálymúzeumban bárki gravírozhat. Nagy sikere van az efféle workshopoknak, ajánlatos előre be kell jelentkezni.
