Az államháztartás egyensúlyi helyzete csaknem 350 milliárd forinttal lesz kedvezőtlenebb az eredetileg tervezettnél. Ez az európai módszertan szerint mintegy a GDP 3,8 százalékát kitevő hiányt jelent. A külső finanszírozási igény 2 milliárd euróra, a GDP 2,2 százalékára csökken, amelyet az IMF-EU hitelkeret finanszíroz.
A foglalkoztatási és bérfolyamatok fokozatosan alkalmazkodnak a recesszióhoz. Az elbocsátásokról nincs statisztika, de azok bizonyosan bőven 100 ezer feletti dolgozót érintettek, eleinte főleg a feldolgozóipari exportszektorokban, később a nagy és közepes szolgáltató cégeknél is. Egy részük külföldi, ők többségben hazamentek, másik részük elhelyezkedett, illetve nyugdíjba ment. 2009. március-májusban a foglalkoztatottak száma csaknem 78 ezerrel volt kevesebb, mint egy éve. A munkanélküliségi ráta egyelőre 9,9 százalékon tetőzött, majd szezonális okokból 9,8 százalékra csökkent, de az év során még emelkedése várható.
Az elemzés szerint a lakosság mérsékli halasztható és/vagy hiteligényes fogyasztását, így leginkább a tartós fogyasztási cikkek vásárlását. Ezért GDP-arányos nettó megtakarítási rátája emelkedik. 2009 első negyedévében a hiteltörlesztés már meghaladta az új hitelfelvételt. A fogyasztási hitelfelvétel hatodára, a lakáscélú harmadára esett vissza. Az első négy hónapban 6 ezer lakás kényszerértékesítésére került sor, de a hitellel rendelkezők nagy többsége vagy normálisan törleszt, vagy megállapodott az átütemezésről. A válság kitörésétől 2009. április végéig a lakosság mintegy 600 milliárd forint vagyont vesztett el a tőzsdei részvényeken és a befektetési jegyeken, amely az éves jövedelmének 6-7 százaléka.
2009 közepétől az áfa- és jövedéki adók emelésének hatására átmenetileg megugrik a fogyasztói árindex, év végére 7 százalék körül lesz. Éves átlagban közel 5 százalékos drágulási ütem várható. A nemzetközi inflációs trendek inkább csak 2010 közepétől gyorsulnak.
A jegybanki alapkamat magas szinten, 9,5 százalékon beragadt, az MNB megítélése szerint azonban a külső finanszírozhatóság júniusban még nem tett lehetővé csökkentést. A külső és belső egyensúly javulása nyomán a változó nemzetközi befektetői hangulatban ismét vonzóbb befektetési cél lehet Magyarország. Júliusban megkezdődhet az alapkamat mérséklése, az év végére 8,5 százalékra. Ezzel párhuzamosan az állampapír-hozamok is csökkenni fognak, ami a forint erősödéséhez vezet. 2009 második felében 270-280 körüli, az első félévinél kisebb ingadozású, tendenciájában enyhén erősödő, éves átlagban 285 forint körüli euró-árfolyam várható a GKI szerint.
