Varga István minapi évértékelője szerint 140 ezer munkahely szűnt meg 2009-ben. Egyes kormányzati lépéseknek köszönhetően ugyan jöttek létre újak is, továbbá – amíg a pályázati pénzek tartottak – a megőrzésre is volt remény, ám összességében a magyar piacgazdaság az elmúlt két évtizedének egyik legsötétebb évét jegyezhettük fel. A múlt év végén elkezdődött negatív folyamatok az első félévben gyorsultak fel, és sajnos az év végén sem szelídült a rossz trend. Kezdetben a multik látványos leépítéseiről szóltak a hírek, majd ezt követően a válság nagy vesztesének számító kkv szektorban indult meg a fűnyíró. Bár ez utóbbi esetében kirívóan magas számokról ritkán szóltak a híradások, ám miután csaknem minden cég kénytelen volt húzni a nadrágszíjon, összességében a kicsik jóval inkább rontották a statisztikákat, mint az óriások.
Tavaly kezdtek gyülekezni a sötét felhők
Már a 2008-as év végén számítani lehetett arra, hogy az akkor eszkalálódó hitelpiaci válság a reálgadaságot is megrengeti. Így az utolsó negyedévben sem sikerült megúszni a komolyabb elbocsátáshullámot – legalábbis a bejelentett csoportos létszámcsökkentések adataiból erre lehet következtetni. Ugyanakkor több előrejelzés is arról szólt – melyek beigazolódtak -, hogy akkor még csak a válság elején tartottunk. A recessziós gazdasági környezet pedig csak később fejtette ki igazán hatását a hazai munkaerőpiacon. A krízis miatti leépítések száma miközben így is döbbenetes volt, szerencsére nem érte el a pesszimista becslésekben szereplő két-háromszázezres létszámot.
Január elsejét követően nem múlt el hét, hogy valamely cég ne jelentett volna be drasztikus létszámcsökkentést, az első napokban például az Ajka Kristály, a debreceni Sellaton Zrt., a hajdúdorogi Okin Kft., a Robert Bosch Kft., az elektronikai ipar egyik legnagyobb beszállítója, az Elcoteq, és a szombathelyi Plati Hungary Kft. is komolyabb leépítésről adott számot.
Az első negyedév volt a legdurvábbAz Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA) kezelésében ugyan írtak ki munkahelymegőrző pályázatot, ám a fokozott érdeklődés miatt a keret gyakorlatilag néhány hét alatt kimerült. Néhány cégnél így sikerült megtartani jelentős számú munkavállalót, vagy elódázni a fájdalmas döntéseket, ám az elbocsátások ezt követően is folytatódtak. Több megyei munkaügyi központ jelezte, hogy az év elején egy hónap leforgása alatt több ezer fővel nőtt az állástalanok száma. Ráadásul a látványos elbocsátások mellett a termelőcégek a kevésbé feltűnő, tízezreket érintő kölcsönzött munkaerőtől is megváltak.
Az egy-két száz főt érintő leépítések után az év elejének egyik negatív szenzációja a Borsodchem bejelentése volt, mely szerint 20 százalékos létszámcsökkentést hajtanak végre, mely 550 munkahely megszűnésével jár. Néhány nappal később a Tyco jelentett be még ennél is jelentősebb, 25 százalékos arányú leépítést, majd a Flextronics 400 fős leépítése sokkolhatta a gyengébb idegzetűeket. Így azután az akkor még gazdasági miniszterként funkcionáló Bajnai Gordon február elején arról számolt be, hogy a válság miatt 20 ezer ember vesztette el az állását.
Senkit nem kímélt a válságA tempó azonban ezt követően sem lassult, és olyan – meglepő – hírek is napvilágot láttak, hogy az MNB 14 százalékos létszámcsökkentésről döntött. Nem a jegybank volt persze az egyetlen mely komolyabb leépítést határozott el a pénzügyi szférában, a bankok többsége racionalizálta működését. Ugyan a bankok igyekeztek "fű alatt" intézni a kirúgásokat, ám ennek ellenére a CIB, a Raiffeisen, és az MKB esetében is szivárogtak ki erre vonatkozólag hírek. Szakemberek szerint a létszámcsökkentést egyébként egyetlen magyar bank sem úszta meg, legfeljebb az arányok voltak eltérőek.
A híreket böngészve a média igen válságállónak tűnhetett, ám ez inkább csak a szektor cégei közötti szolidaritásnak köszönhető, hiszen a kereskedelmi tévék éppen úgy bocsátottak el embereket, ahogy a nyomtatott lapok, vagy az internetes portálok. (Az mfor.hu szerkesztősége sem volt ez alól kivétel – a szerk.)
A válság, néhány egyébként is gyenge lábon álló ágazatot végérvényesen megrengetett, így például a kohászatot. Az egykor szebb napokat látott diósgyőri üzemet bezárták, és év végére sem sikerült megoldást találni a helyzetre. De az építőipari cégek is megszenvedték a válságot, több ezer vállalat szűnt meg a szektorban, munkanélküliek tömegét hagyva magára. Hasonló nehézségek voltak a textiliparban, ahol a már csak hírmondónak maradt Levi Strauss Kiskunhalason 500 embert tett utcára, miután a farmergyár bezárásról döntöttek, de a Tisza Cipő esetében is hasonló okok vezettek közel száz fő elbocsátásához.
Az év végére jutott a GE bejelenéseA nem túl hízelgő, "az év legnagyobb elbocsátása" cím Magyarországon feltehetőleg a General Electric nevéhez fűződhet. Igaz a leépítés nem egyben, hanem elnyújtva valósul meg. A társaság október végén közölte, hogy a következő 2 évben mintegy 2500 főt bocsát el a GE Hungary a fényforrás üzletágban Magyarországon.
Az idei gazdasági recesszió súlyát érzékelteti, hogy olyan, az elmúlt évek sikerágazatának számító szektor képviselői sem úszták meg az elbocsátást, mint a távközlés. A Magyar Telekom az ősszel jelentett be 400 fős leépítést, és a piaci pletykák arról szóltak, hogy a Pannon esetében is megszorításra kerül sor. Ráadásul következő fél évben tovább fog nőni a munkanélküliség Magyarországon, vetítette előre a napokban Bajnai Gordon miniszterelnök, aki szerint a gazdasági válságnak még nincs vége.
Máshol sem volt jobbA vérzivatar a világ más részeit sem kímélte. A nemzetközi gazdasági válság kezdete óta több mint 4 millió munkahellyel zsugorodott a foglalkoztatás az Európai Unióban, azzal együtt is, hogy a hatást valamennyivel csillapította a rövidített munkaidő és más módszerek alkalmazása. Ezt állapította meg egyebek között az Európai Bizottság a foglalkoztatás uniós helyzetéről szóló éves jelentésében, amelyet hétfőn hozott nyilvánosságra Brüsszelben. A jelentés szerint a válság javarészt visszafordította a 2000 óta elért foglalkoztatás-növekedést, a legkedvezőtlenebb helyzetbe a férfiak, a fiatalok, az alacsony képzettségűek és a határozott idejű szerződéssel foglalkoztatottak kerültek.
Ami a munkaerőpiacot illeti, világszerte legalább 20 millió munkahely esett áldozatul a globális pénzügyi és gazdasági válságnak 2008 márciusa óta. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) legújabb tanulmánya szerint az EU-n belül mintegy 6,1 millió álláshellyel lett kevesebb a válság következtében. A december közepén bemutatott tanulmány szerint a foglalkoztatási válságnak még távolról sincs vége, sőt az ILO szerint a túl korán befejezett gazdaságélénkítő programok a munkapiaci fellendülést akár egy évvel is hátráltathatják. Az ILO becslései szerint a válság előtti foglalkoztatási szint csak 2013-ra áll vissza a fejlett ipari államokban.
