A világgazdasági környezet jelentősen megváltozott az elmúlt hónapokban, ami érzékenyen befolyásolja az amerikai és a nyugat-európai gazdasági növekedést - áll az Ecostat ma közzé tett negyedéves konjunktúra jelentésben. Miközben a lassulás kihat a magyar export lendületére, a gazdaság egészét nem veszélyezteti, köszönhetően az Új Magyarország fejlesztési terv keretében igénybe vehető EU források folyamatos bővülésének. Ez pedig kihat a belső keresletre, a kutatók szerint már az idei év második negyedének bővülését is elsősorban a hazai fogyasztásnak köszönhetjük.
Az Ecostat szerint az idén a lakossági fogyasztás 1 százalékos bővülése várható, míg jövőre ez a szám 2,2 százalékos lehet, arányosan dinamizálódó növekedéssel és jövedelem kiáramlással. Az úgynevezett közösségi fogyasztás szintén bővülni fog majd 2009-ben, mintegy 2 százalékos ütemben. Az mfor.hu kérdésére, hogy növekvő fogyasztásnak mi lesz a forrása, a kutatók azt a választ adták, hogy szerintük ennyi az egyensúly romlása nélkül belefér.
Optimistább multik
A bruttó átlagkeresetek 8,2 százalékkal nőttek az idén az első félévben, a versenyszférában 8,5 százalékos, míg a közszférában 5,2 százalék volt a bérnövekedés. Feltehetően a minimálbér kétszerese után fizetendő járulékkal magyarázható az, hogy jobban emelkedtek a bruttó átlagkeresetek az alacsony bérű ágazatokban. Az Ecostat jelentése a 2009-es év bérnövekedésére egyébként külön nem tér ki.
A másik optimizmusra okot adó jelenség a multinacionális vállalatok üzleti várokozásainak trendje. Ez a mutató júliusig lefelé tartott, az utóbbi hónapokban enyhén felfelé indult. Az export is mintegy 105 százalékkal fog bővülni az Ecostat véleménye alapján, aminek alapját a jövő évben már újra magára találó európai konjunkturális helyzet adja.
Jövőre még kimagasló lesz az úgynevezett bruttó állóeszköz felhalmozás, amelyet új gépek és berendezések beszerzésével indokolnak kutatók. Tehát a magyar ipar műszak színvonalának javulása várható.
Románok is oda érkeznek, ahová mi
Belyó Pál, az Ecostat főigazgatója szerint Magyarország egy olyan gazdaság fejlődési szakaszon jut túl, ahová a többi kelet-európai ország csak most érkezik. Példaként Romániát és a balti államokat hozta fel a szakértő, ahol a gazdasági túlfűtöttség jelei érzékelhetők. (Érdekes, hogy a kutató szemében már nem Lengyelország, Csehország, vagy Szlovákia a referencia alap, ahogy az elmúlt egy-két évtizedben megszokott volt).
A növekedési áldozat azonban már a konvergencia program végrehajtásának kezdetén látható volt. Ennek meg is lett az eredménye, mert az államháztartási hiány nagy mértékben csökkent. Ez a folyamat tovább folytatódik, hiszen az idén a deficit a kormányzati várakozásnál (3,8 százalék) is valamivel kisebb lehet, az Ecostat szerint 3,7 százalék. Jövőre pedig megalapozottnak tartják a 3,2 százalékos prognózist.
De ez elemzők hangsúlyozták a nemzetközi pénzpiacok instabilitásban rejlő veszélyeket, és az olajár kiszámíthatatlanságát. Ugyanakkor egyelőre ezekben a tényezőkben nem várnak számottevő elmozdulást.
VMI
