A jelenlegi tervek szerint 2010 március végétől már a fapados légitársaságok járatait is fogadni képes állapotba kerül az egykori katonai repülőtér Szentkirályszabadján, jelentette be keddi sajtótájékozatóján Kárpáti Zoltán, a légikikötőt üzemeltető BudaWest Airport Zrt. igazgatósági tagja.
3,5 milliárdból újul meg a reptér
A szakember az mfor.hu kérdésére elmondta: a nyitásig összesen 3,5 milliárd forint értékű beruházásra van szükség a területen, amit a cég uniós és önkormányzati támogatás nélkül, kizárólag saját pénzügyi konstrukciói segítségével fedez majd.
Ennek keretében 2010 tavaszáig felújítják az élettartamán már jócskán túllévő fel- és leszállópályát, valamint az irányítótornyot, emellett megépítik az utasterminált és a forgalmi előteret.
A fejlesztés újabb üteme 2010-ben indul el: ekkor kezdik építeni az oktatóközpontot és technológia parkot is magában foglaló BudaWest Business Parkot. Szintén ekkor látnak hozzá egy szálloda, egy konferenciaközpont, egy parkolóház, egy repülőmúzeum és egy logisztikai park létrehozásához. 2013-tól pedig egy kereskedelmi és szórakoztató központ is létesül majd a légikikötő mellett. Kárpáti Zoltán szerint ezek a fejlesztések összesen 12-15 milliárd forintos beruházást igényelnek majd.
Késik az engedély
Ami a fenti céldátumok tarthatóságát illeti, a repülőtérnek a beruházás kezdésének alapját jelentő, úgynevezett rendezési terv elfogadásától számított két éven belül meg kell kezdenie az üzemelést. A sajtótájékoztatón még az hangzott el, hogy Szentkirályszabadja, illetve Veszprém önkormányzata várhatóan az általuk előzetesen vállalt határidőig, azaz idén március végéig rábólint a szabályozási tervre.
Kárpáti Zoltán azonban érdeklődésünkre elmondta: az önkormányzatok már jelezték, hogy ezt a határidőt nem tudják tartani, és hat hónapos csúszásra lehet számítani. A szakember azonban reméli, hogy a repülőteret ennek ellenére is sikerül majd a tervezett időpontban megnyitni.
Frankfurt-Hahn példáját követnék
Amennyiben így lesz, akkor a légikikötőben az első évben már 50-60 ezer utas fordulhat majd meg, tette hozzá kérdésünkre Nemes Ervin.
A fejlesztési vezető szerint kezdetben egy-egy fapados légitársaság berepülésére számítanak, hosszútávon azonban az a céljuk, hogy a fapadosok bázisrepülőterévé váljanak, azaz a légitársaságok Szentkirályszabadjáról több városba is üzemeltessenek járatokat.
A szakember kiemelte: Magyarországon "termékhiány van a légiközlekedésben", mivel jelenleg még nincs klasszikus fapados repülőtér. A diszkont-légitársaságok bázisának kikiáltott Ferihegy 1 szerinte azért nem sorolható ebbe a kategóriába, mivel közelebb van Budapest centrumához, mint a hagyományos légitársaságokat fogadó kettes terminál, és ennek megfelelően lényegesen drágább, mint egy átlagos fapados repülőtér. (Az igazsághoz hozzátartozik, hogy Ferihegy 1 nem csak árban, hanem színvonalban, megjelenésben és a szolgáltatások terén is az átlag felett van, mint ahogy azt egyes légitársaságok vezetői is elismerték – a szerk.)
A már üzemelő jelentősebb vidéki repülőterek (a Balaton melletti Sármellék, illetve Debrecen) pedig túl messze fekszenek Budapesttől ahhoz, hogy valós alternatívái lehessenek Ferihegynek, tette hozzá.
Nemes Ervin követendő példaként a Frankfurttól 120 kilométernyire lévő, egyébként korábban szintén katonai repülőtérként funkcionáló – és kritikusai szerint a semmi közepén fekvő - hahni légikikötőt hozta fel, amely tavaly már évi négymillió utast fogadott, és összesen több mint háromezer munkahelyet teremtett a környéken.
Frankfurt-Hahn az ultra low cost légitársaságok kedvenc célpontja, például a Ryanair és a Wizz Air is használja. Nem véletlen tehát, hogy a szentkirályszabadjai repülőtér elsőként ezeket a légitársaságokat próbálja majd elcsábítani Ferihegyről. "E két céggel már fel is vettük a kapcsolatot, azonban még túl korai az időpont ahhoz, hogy ezzel kapcsolatban bármit is bejelentsünk" - válaszolta felvetésünkre Nemes Ervin.
Börgönd is beleerősít
Szerinte a térségben mindössze két repülőtér jelenthet majd konkurenciát Szentkirályszabadjának. Az egyik Győr-Pér, amely jelenleg elsősorban kisgépes forgalmat bonyolít le, a másik pedig a Székesfehérvártól mindössze tíz kilométerre fekvő börgöndi repülőtér. Utóbbinak az építése - a Fejér Megyei Hírlap február végi híre szerint - áprilisban kezdődik meg, s ideális esetben 2009-ben már nemzetközi járatok fogadására is alkalmas lehet.
Azt a fejlesztési vezető is elismerte, hogy a börgöndi fejlesztés alakulása nagyban befolyásolhatja majd a BudaWest Airport sikerét. Hozzátette azonban, hogy míg Börgönd esetében szinte zöldmezős beruházást kell végrehajtani, addig a szentkirályszabadjai repülőtéren legalább az alapinfrastruktúra adott.
Az mindenesetre tény, hogy a korábbi tervekhez képest mindkét repülőtér építése csúszik. A szentkirályszabadjai légikikötő esetében 2006 végén még arról szóltak a hírek, hogy 2008-ban fogadhatja a fapados légitársaságok gépeit, a börgöndi repülőtér pedig - 2005-ös elképzelések szerint - szintén az idén startolt volna. Ehhez képest jelenleg mindkét projekt az előkészítés fázisában tart, az építkezés még egyik helyen sem kezdődött el.
Wéber Balázs
Menedzsment Fórum
