A 2013. évi költségvetésben szereplő adatok és információk alapján úgy tűnik, hogy a kormány munkaerő-piaci csodafegyvere jövőre is a közmunka lesz. A közfoglalkoztatás szerepét a dokumentumban is elismerik: "Az új Munka Törvénykönyve, a munkaerőpiacra történő visszalépést a közfoglalkoztatáson keresztül segítő Start-munkaprogram és a Széll Kálmán Terv kínálati oldali hatásai fokozatosan érzékelhetővé válnak a munkaerőpiacon, 2013-ban a versenyszférában folytatódik a foglalkoztatottság növekedése. Nemzetgazdasági szinten a foglalkoztatottak száma 2,2 százalékkal bővülhet 2013-ban. A nagyobb létszámnövekedés a munkanélküliség csökkenését vonja maga után. Részben a versenyszféra, részben a kibővített közmunkaprogramok várhatóan a munkanélküliek növekvő hányadát szívják fel, ennek következtében a munkanélküliség 10,3 százalékra csökken 2013-ban".
Bár a kormány várakozásai szerint jövőre a versenyszféra is beszáll a munkahelyteremtésbe, az elmúlt szűk félév trendje és a gazdasági körülmények alapján jelenleg nehéz elképzelni mindezt. A magánszférában alkalmazásban állók száma ugyanis az elmúlt hónapokban folyamatos csökkenésről árulkodik.
Mindezek ellenére a közfoglalkoztatásra építésre nem akar hosszabb távon építeni a kormány, amit többször is hangoztattak. Ám Matolcsy György, nemzetgazdasági minisztert idézve még egy kis türelemre van szükség ahhoz, hogy a reformok kifejtsék a hatásukat. A közmunka csak egy eszköz arra, hogy "megízleljék a munka ízét" az érintettek, és majd "ennek is köszönhetően visszatérjenek az üzlet világába".
250 ezren lehetnek közmunkások
2013-ban a Nemzetgazdasági Minisztérium tervei szerint, mivel a munka világából tartósan kiszorultak egy része nem tud munkát találni az elsődleges munkaerő-piacon, az egyik legfontosabb cél, hogy a Start-munkaprogram keretén belül 250 ezren legyenek foglalkoztatva. Ez pedig azt jelenti, hogy 50 ezer fős bővülést tervez a kormány az idei évhez képest.
Az adatok szerint úgy tűnik, a kormány igyekszik tartani magát a 2011-ben nyilvánosságra hozott Nemzeti Munkatervben foglaltakhoz, melyben az egymillió új munkahely eléréséhez vezető lépéseket ismerteti, és jövőre is a közmunkára akarja alapozni a foglalkoztatottság növelését. 2012-től kezdve a tervek szerint az alappályához képest többszörannyi közmunkás pozíciót nyit meg az állam, mint amennyit a versenyszféra képes lenne létrehozni. A 2012-es csúcs után, amikor a kormány intézkedéseinek köszönhetően a 15 ezerrel több versenyszférában létrejött új munkahely mellé 61 ezerrel több közmunkás hely jön létre, 2013-ra ez úgy változik, hogy a 23 ezres piac által létrehozott többlet munkahely mellé 43 ezres további közmunkás pozíciót terveznek.
Az egyébként, hogy mekkora túlsúllyal szerepel a munkahelyteremtésben a közmunka, az idei statisztikai adatokból is látszik. Részben a foglalkoztatási szolgálat havi közlése szerint a májusig összesen létrejött 255 ezer munkahely 76 százaléka állami támogatással létrejövő, zömében közmunkás pozíció volt, szemben a piac által létrejött 61 ezerrel. 2011-ben ez az arány 70 százalékot jelentett, 2010-ben pedig 58 százalékot. Másrészt ha az alkalmazásban állók számát nézzük, az idei áprilisi statisztikai adat már arra engedett következtetni, hogy a felfutó közmunkaprogramok nélkül nemcsak a versenyszférában lett volna csökkenés, de már nemzetgazdasági szinten is kevesebb dolgoznának, mint egy évvel ezelőtt. (Lásd a cikkünk elején szereplő grafikont).
Magasabb létszámhoz plusz 21 milliárd forint
"A 2013. évi költségvetés kidolgozásánál alapvető prioritásként fogalmazódott meg, hogy a foglalkoztatás növelése és a munka világának kiszélesítése céljából elindított Start-munkaprogram keretében tovább kell növelni a foglalkoztatottak létszámát. Ehhez a költségvetési hátteret meg kellett teremteni, 2013. évben a Nemzeti Foglalkoztatási Alapban közfoglalkoztatás támogatására rendelkezésre álló keret összege 153,8 milliárd forint, melynek felhasználásával mintegy 250 ezer fő közfoglalkoztatásának támogatása válik lehetővé" - olvasható a jövő évi költségvetésben. Azt ugyanakkor hozzá kell tenni, hogy a költségvetés szerint ezt a keretet a Nemzeti Foglalkoztatási Alap túllépheti. 2011-ben egyébként még csak 60 milliárd forint, 2012-ben 132 milliárd jutott a közfoglalkoztatásra hazánkban, a jövő évi előirányzat pedig 21,6 milliárddal magasabb.
Mindehhez hozzájön még egy plusz 10 milliárd forintos költségvetési támogatás is; ez az előirányzat nyújt fedezetet a 2012. évben elkezdett közfoglalkoztatási programok kötelezettségvállalásainak a 2013. évre áthúzódó kiadásai teljesítésére is.
Ez utóbbihoz kapcsolódóan a kormány a térségi önkormányzatok számára hozzájárulást biztosít a pénzbeli szociális ellátásokhoz 39,1 milliárd forint értékben, bár ennek csak egy része jelent támogatást a közfoglalkoztatáshoz szükséges önerőhöz.
A jövő évi költségvetés szerint 2013-ban kiemelt feladat lesz a közfoglalkoztatás ellenőrzési rendszerének megerősítése is, amihez 70 millió forintos többlettámogatást kap a közmunka-programokért felelős Belügyminisztérium.
Székely Sarolta
mfor.hu