5p

Tudni szeretné, mi vár Önre 2025-ben?
Mit okoz, hogy ingatlancélra is elkölthetőek a nyugdíjmegtakarítások?
Hogyan érinti ez a piacokat, merre mennek az ingatlanárak és az épitőipari árak?
Pogátsa Zoltán, Farkas András, Nagygyörgy Tibor
és sok más kíváló szakértő ezúttal élőben osztja meg nézeteit!

Találkozzunk személyesen!

2024. november 21. 16:00 Budapest

Részletek és jelentkezés itt

Jövőre az ideinél is jobban épít a kormány a közfoglalkoztatásra. 21 milliárddal több pénzből 50 ezerrel több embert akarnak bevonni a programokba, így legalább statisztikailag nőhet majd a foglalkoztatottság. Mfor.hu-háttér.

A 2013. évi költségvetésben szereplő adatok és információk alapján úgy tűnik, hogy a kormány munkaerő-piaci csodafegyvere jövőre is a közmunka lesz. A közfoglalkoztatás szerepét a dokumentumban is elismerik: "Az új Munka Törvénykönyve, a munkaerőpiacra történő visszalépést a közfoglalkoztatáson keresztül segítő Start-munkaprogram és a Széll Kálmán Terv kínálati oldali hatásai fokozatosan érzékelhetővé válnak a munkaerőpiacon, 2013-ban a versenyszférában folytatódik a foglalkoztatottság növekedése. Nemzetgazdasági szinten a foglalkoztatottak száma 2,2 százalékkal bővülhet 2013-ban. A nagyobb létszámnövekedés a munkanélküliség csökkenését vonja maga után. Részben a versenyszféra, részben a kibővített közmunkaprogramok várhatóan a munkanélküliek növekvő hányadát szívják fel, ennek következtében a munkanélküliség 10,3 százalékra csökken 2013-ban".

Bár a kormány várakozásai szerint jövőre a versenyszféra is beszáll a munkahelyteremtésbe, az elmúlt szűk félév trendje és a gazdasági körülmények alapján jelenleg nehéz elképzelni mindezt. A magánszférában alkalmazásban állók száma ugyanis az elmúlt hónapokban folyamatos csökkenésről árulkodik.

Mindezek ellenére a közfoglalkoztatásra építésre nem akar hosszabb távon építeni a kormány, amit többször is hangoztattak. Ám Matolcsy György, nemzetgazdasági minisztert idézve még egy kis türelemre van szükség ahhoz, hogy a reformok kifejtsék a hatásukat. A közmunka csak egy eszköz arra, hogy "megízleljék a munka ízét" az érintettek, és majd "ennek is köszönhetően visszatérjenek az üzlet világába". 

250 ezren lehetnek közmunkások

2013-ban a Nemzetgazdasági Minisztérium tervei szerint, mivel a munka világából tartósan kiszorultak egy része nem tud munkát találni az elsődleges munkaerő-piacon, az egyik legfontosabb cél, hogy a Start-munkaprogram keretén belül 250 ezren legyenek foglalkoztatva. Ez pedig azt jelenti, hogy 50 ezer fős bővülést tervez a kormány az idei évhez képest.

Az adatok szerint úgy tűnik, a kormány igyekszik tartani magát a 2011-ben nyilvánosságra hozott Nemzeti Munkatervben foglaltakhoz, melyben az egymillió új munkahely eléréséhez vezető lépéseket ismerteti, és jövőre is a közmunkára akarja alapozni a foglalkoztatottság növelését. 2012-től kezdve a tervek szerint az alappályához képest többszörannyi közmunkás pozíciót nyit meg az állam, mint amennyit a versenyszféra képes lenne létrehozni. A 2012-es csúcs után, amikor a kormány intézkedéseinek köszönhetően a 15 ezerrel több versenyszférában létrejött új munkahely mellé 61 ezerrel több közmunkás hely jön létre, 2013-ra ez úgy változik, hogy a 23 ezres piac által létrehozott többlet munkahely mellé 43 ezres további közmunkás pozíciót terveznek.

Az egyébként, hogy mekkora túlsúllyal szerepel a munkahelyteremtésben a közmunka, az idei statisztikai adatokból is látszik. Részben a foglalkoztatási szolgálat havi közlése szerint a májusig összesen létrejött 255 ezer munkahely 76 százaléka állami támogatással létrejövő, zömében közmunkás pozíció volt, szemben a piac által létrejött 61 ezerrel. 2011-ben ez az arány 70 százalékot jelentett, 2010-ben pedig 58 százalékot. Másrészt ha az alkalmazásban állók számát nézzük, az idei áprilisi statisztikai adat már arra engedett következtetni, hogy a felfutó közmunkaprogramok nélkül nemcsak a versenyszférában lett volna csökkenés, de már nemzetgazdasági szinten is kevesebb dolgoznának, mint egy évvel ezelőtt. (Lásd a cikkünk elején szereplő grafikont).

Magasabb létszámhoz plusz 21 milliárd forint

"A 2013. évi költségvetés kidolgozásánál alapvető prioritásként fogalmazódott meg, hogy a foglalkoztatás növelése és a munka világának kiszélesítése céljából elindított Start-munkaprogram keretében tovább kell növelni a foglalkoztatottak létszámát. Ehhez a költségvetési hátteret meg kellett teremteni, 2013. évben a Nemzeti Foglalkoztatási Alapban közfoglalkoztatás támogatására rendelkezésre álló keret  összege 153,8 milliárd forint, melynek felhasználásával mintegy 250 ezer fő közfoglalkoztatásának támogatása válik lehetővé" - olvasható a jövő évi költségvetésben. Azt ugyanakkor hozzá kell tenni, hogy a költségvetés szerint ezt a keretet a Nemzeti Foglalkoztatási Alap túllépheti.  2011-ben egyébként még csak 60 milliárd forint, 2012-ben 132 milliárd jutott a közfoglalkoztatásra hazánkban, a jövő évi előirányzat pedig 21,6 milliárddal magasabb. 

Mindehhez hozzájön még egy plusz 10 milliárd forintos költségvetési támogatás is; ez az előirányzat nyújt fedezetet a 2012. évben elkezdett közfoglalkoztatási programok kötelezettségvállalásainak a 2013. évre áthúzódó kiadásai teljesítésére is.

Ez utóbbihoz kapcsolódóan a kormány a térségi önkormányzatok számára hozzájárulást biztosít a pénzbeli szociális ellátásokhoz 39,1 milliárd forint értékben, bár ennek csak egy része jelent támogatást a közfoglalkoztatáshoz szükséges önerőhöz.

A jövő évi költségvetés szerint 2013-ban kiemelt feladat lesz a közfoglalkoztatás ellenőrzési rendszerének megerősítése is, amihez 70 millió forintos többlettámogatást kap a közmunka-programokért felelős Belügyminisztérium.

Székely Sarolta
mfor.hu

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!