A Központi Statisztikai Hivatal munkaerőköltségre vonatkozó kiadványa, bár friss és részletes adatokat csak a 2012-es évre közölt, továbbvezetett 2013-as számokat is publikáltak. E szerint a 2012. évi tényszámok, a munkajövedelem-indexek és a kötelező járulékokra vonatkozó jogszabályok alapján tavaly havi átlagban 329 ezer forintba került egy dolgozó a munkáltatóknak a legalább 5 fős vállalkozásoknál. Ez 6,3 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál.
Országos átlagban egyébként a munkaerőköltség 73,8 százaléka volt tavaly a munkajövedelem, 23,6 százaléka szociális költség, 2,6 százaléka pedig képzést és más költségelemeket takar. Míg egy év alatt egyébként a munkajövedelem 6,1 százalékkal lett magasabb, addig a szociális költségek 7,7 százalékkal nagyobb terhet jelentenek.
Ugyanakkor az országos átlag esetében arról sem szabad elfeledkezni, hogy ez a közszférában közmunkásként foglalkoztatottak adatait is tartalmazza. Számuk ugyanis 26,6 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz viszonyítva.
A KSH szerint, amennyiben a közfoglalkoztatás hatását kiszűrjük, akkor az átlagos munkajövedelem 240 ezer forintra becsülhető, ami 11,1 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. A munkajövedelem egyébként tartalmazza a pénzbeli, illetve természetbeli juttatásokat, valamint a cafeteria-elemeket is. Összesen pedig ha a közfoglalkoztatottak bérét figyelmen kívül hagyjuk, akkor a közszféra munkaerőköltsége 295 ezer helyett 326 ezer forintot tett ki. Ezt az eltérést a nemzetgazdasági átlagra vetítve 329 ezer helyett 363,5 ezer forintos munkaerőköltség jön ki.
A versenyszférában 9,1 százalékos költségnövekedés mutatkozott, tavaly 354 ezerbe került egy dolgozó a munkáltatónak. Ezen belül a munkajövedelem 9,3 százalékkal növekedett, a szociális költségek viszont ennél kisebb mértékben emelkedtek, 8,8 százalékkal. Vagyis míg nemzetgazdasági szinten a költségnövekedés nagyobb arányú volt a jövedelemnél, a versenyszférában ez pont fordítva történt.
Ha az ágazatok szerinti lebontást vizsgáljuk, akkor a legköltségesebb a munkaerő a kokszgyártás, kőolajfeldolgozás területén volt tavaly. Itt ugyanis majdnem 810 ezerbe került egy alkalmazott a munkáltatónak. Viszont itt azt is érdemes megjegyezni, hogy az ágazatban elérhető munkajövedelem is kimagasló: kicsit több mint 600 ezer forint. Majd a második legköltségesebb munkaerőt a gyógyszergyártás alkalmazza: 676 ezer forintért, a harmadik helyen pedig 673 ezerrel a pénzügyi és biztosítási tevékenység áll.
A legolcsóbb a foglalkoztatás a textília, ruházat, bőr és bőrtemékgyártás ágazatban, ahol még a 190 ezer forintot sem éri el a költség, a munkajövedelem pedig 143 ezer forint volt tavaly. Ennél kicsit nagyobb a jövedelem a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágazatban, a teljes munkaerőköltség pedig 199,5 ezer forint.
A végén érdemes még kitérni arra is, hogy az ágazatokat nézve az ingatlanügyek területén a legmagasabb a munkaerőköltségen belül a jövedelem aránya: 77,3 százalék. Második helyen pedig 76 százalékos munkajövedelemmel az a textília, ruházat ágazat áll, ahol a legolcsóbb a munkaerő.
mfor.hu
