A jövő évi költségvetési törvényjavaslat a kormányzati nyilatkozatoknak megfelelően próbálja megteremteni annak a lehetőségét, hogy egyrészt hazánkban megvalósuljon a teljes foglalkoztatottság, másrészt 2018-ra ne legyen egyetlen olyan ember sem, aki jövedelempótló támogatásra szorul. Magyarán ne valamilyen foglalkoztatást helyettesítő támogatásból, segélyből éljen, hanem munkabérből - jelentsen ez akár közmunkás bért is.
Ezen célok megalapozó momentumai megtalálhatók a 2015-ös büdzsében is. Egyrészt a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból többféle jogcímen kerülnek kifizetésre különböző foglalkoztatáspolitikai támogatások, ellátások, másrészt pedig az önkormányzatok számos segély megítéléséért és kifizetéséért felelnek. Ezek közül először azokat próbáltuk meg összeszedni, melyeket kifejezetten a munkanélküliek számára segélyként megjelenő támogatásokat, ellátásokat jelenthetnek. (Az alábbi táblázatban ezeket narancssárgával jelöltük.)
Látható, hogy a foglalkoztatási és képzési támogatásokat 13 milliárddal vágják meg jövőre Orbánék - ennek az összegnek egy része munkaviszonyban álló személyek elhelyezkedési esélyeinek javítását szolgálja, másik része pedig az állástalanok helyzetén kíván javítani. Emellett, ami kizárólag az állás nélkülieknek nyújt átmeneti anyagi segítséget, az az álláskeresési támogatás, melynek kerete jövőre 50 milliárd forint lehet, 6 milliárddal kevesebb, mint idén.
A harmadik és egyben a legnagyobb tétel a pénzbeli szociális ellátások önkormányzatoknak nyújtott kiegészítése, melyre jövőre 59,7 milliárd forintot irányoztak elő a költségvetés készítésekor. Ez az összeg 40 százalékkal kevesebb az idei 99 milliárdnál.
Ezeknek a nyirbálásoknak több oka is van. Egyrészt a kormány a foglalkoztatás növekedésére számít, amely már önmagában indokolja a keretösszegek csökkentését. Másrészt rá is segít a bővülésre azzal, hogy a közmunkaprogramokat tovább növeli, ezek keretén belül jövőre még plusz 50 ezer embert terveznek bevonni, ezért 270 milliárdot, vagyis az ideinél 40 milliárddal több pénzt kívánnak erre a célra fordítani. Itt meg kell jegyezni azonban, hogy az idei költségvetésben eredetileg 183,8 milliárd forintot tüntettek fel, ezt az év folyamán még 47 milliárddal megtoldották a havi átlag 200 ezer közmunkás elérése érdekében. Ezért "csak" 40 milliárdos a növekmény ezen a soron.
Szinte minden tétel csökken
Ha a figyelmünket a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból fizetett egyéb tételekre is ráirányítjuk, látható, hogy nemcsak a "segélyezési" területen fogja vissza a kiadásokat a kormány, hanem a szakképzés, felnőttképzés terén is. Egyrészt, ahogy korábban említettük, a foglalkoztatási és képzési támogatásokra 13 milliárddal kevesebb jut, másrészt a szakképzési és felnőttképzési támogatásokra is 10,4 milliárddal kevesebbet költenek jövőre, "csupán" 16 milliárd forintot.
Az EU-s elő- és társfinanszírozáshoz kapcsolódó munkaerőpiaci kiadások is alacsonyabb szinten alakulnak majd. 2015-ben például szinte semmit sem fognak foglalkoztatást ösztönző normatív támogatásokra költeni, ami rendszerbeli változásokkal van összefüggésben, hiszen ezen a soron a START-kártyákhoz kapcsolódó kedvezmények szerepeltek. Emellett 82 százalékkal pedig visszavágják a munkaerőpiaci szolgáltatások és támogatások előirányzatát is.
Ellenben a 2014-2020-as időszak munkaerőpiaci programjainak előfinanszírozására az idei 10 milliárd forint után 49,2 jut 2015-ben.
Jól látható tehát, hogy a közfoglalkoztatás bővítése és az előfinanszírozás nélkül összességében csökkenne a munkaerőpiacra, foglalkozatáspolitikai eszközökre előirányzott kiadás a jövő évi költségvetésben.
Székely Sarolta
mfor.hu
