A mezőgazdasági gépbeszerzések dominálták az elmúlt 12 hónapot
A kkv-k közel egynegyede kezdett beruházásba az elmúlt egy évben, az átlagos beruházási összeg 102 millió forint volt (a válaszadók 80 százaléka 6 és 200 millió forint közötti értékű beruházásokat valósított meg). A legtöbb cég gépet, berendezést szerzett be, ez a beruházások 63%-át érintette. Minden harmadik beruházó vállalkozás fogott gépjármű, haszonjármű beszerzésébe, ingatlan építésébe vagy felújításába, illetve informatikai eszköz beszerzésébe.
A beruházást indítók között felülreprezentáltak voltak a nagyobb, 3-15 milliárd forint közötti árbevétellel rendelkező vállalatok: közülük 40 százalék indított valamilyen beruházási projektet, míg a kicsiknél (200-700 millió forint közötti árbevétel) ez az arány csak 20 százalékos. Regionálisan Nyugat-Magyarországon indult a legtöbb beruházás (31%), de ettől nem sokkal maradtak le a kelet-magyarországi régió vállalkozásai sem (28%). Közép-Magyarországon viszont mindössze 16 százalékos volt a beruházók aránya. Iparág szerint a mezőgazdasági vállalkozások voltak a beruházások éllovasai (40%), a kereskedelmi és szolgáltató szektor ettől messze elmaradt (16%).
Kelet-Magyarországon várható a legtöbb beruházás jövőre
A következő 12 hónapban is kitarthat még a kkv-k lendülete: minden ötödik cégnek van beruházási terve erre az időszakra, leggyakrabban 30 millió, átlagosan 109 millió forint értékben (a válaszadók 80 százaléka 4 és 230 millió forint közötti értékben tervez beruházást). A beruházó vállalkozások 48 százaléka gép vagy berendezés beszerzésébe fogna, amit továbbra is a gépjárművek, haszonjárművek beszerzése, az ingatlanépítés illetve -felújítás, valamint az informatikai eszközök beszerzése követ.
Új városrész épül a Dunaparton
A tavalyi beruházási láz Nyugat-Magyarországon alábbhagyni látszik (20%), a kelet-magyarországi régióban viszont továbbra is 28 százalék a beruházni kívánók aránya. A legtöbb beruházást ezúttal is a mezőgazdasági cégek tervezik (30%). A legnagyobb visszaesés a tavalyi eredményekhez képest a nagyobb, 3-15 milliárd forint közötti árbevétellel rendelkező cégeknél mutatkozik: a tavalyi 40 százalék után a következő évre vonatkozóan már csak 25 százalékuk mondta, hogy beruházást indítana.
A tervezett beruházások mögött leginkább a meglévő eszközök elhasználódása, értékcsökkenése áll (76%). Ez az arány különösen magas abban az esetben, ha a beruházás összértéke relatíve csekély, maximum 24 millió forint (86%). Jó hír, hogy sok cég törekszik a minőségi fejlesztésre is: a kapacitásbővítés, a belföldi piacokon való terjeszkedés is gyakori indoka a tervezett beruházásoknak. A finanszírozási lehetőségek is jelentős szerepet játszanak a fejlesztésekben: a vállalkozások közel fele mondta, hogy az igénybe vehető hitelek kedvező feltételei döntő hatással bírnak a beruházás elindítására.
A nagy értékű, 100 millió forint feletti beruházások mögött jellemzően kapacitásbővítési szándék áll, illetve az értékesítés támogatása. Ilyen nagyságrendű beruházás esetén már az exportpiaci bővülés is számottevő súllyal bír (58%), megközelíti a hazai piaci terjeszkedését (60%). Ezeknél a beruházásoknál magas, 60 százalék azok aránya, akik azt mondták, hogy a kedvező hitellehetőségek is befolyásolják a beruházás elindítása melletti döntést.
A beruházásokat a vállalatok 60 százalékban saját forrásból finanszírozzák. Az elmúlt évben 28% volt a bankhitelek illetve lízing aránya (az NHP-nak is köszönhetően), a következő évre vonatkozó terveket a cégek 22 százalékos arányban valósítanák meg banki forrásból, ezzel párhuzamosan az EU-s támogatások felhasználásának aránya 8 százalékról 11 százalékra nőtt.
"Azt tapasztaljuk, hogy a kedvező konstrukciókhoz mára hozzászoktak a vállalkozások. Jó hír, hogy a kkv-k kifejezetten jó feltételekkel juthatnak forráshoz, a piaci alapú hitelek is olcsó, akár fix kamatozású finanszírozási lehetőséget biztosítanak számukra. Mindemellett az uniós forrásoknak köszönhetően olyan ágazatokba is jut pénz, amelyek finanszírozása banki oldalról nehezebb – ilyen például az informatika vagy a K+F tevékenység. Fontos ugyanakkor, hogy a beruházási döntések mérlegelésekor a cégek figyelembe vegyék a piaci igényeket is, és ne csak a kedvező források rendelkezésre állása miatt valósítsák meg beruházásaikat" – mondta el Toldi Balázs, a bank vállalati üzletágának megbízott vezetője.
A felmérésben megkérdezett vállalkozások mintegy 40 százaléka számít árbevétel-növekedésre 2017-ben – ez az elmúlt egy évben beruházásba kezdő, vagy a következő 12 hónapban beruházást tervező cégek esetében szignifikánsan magasabb, közel 60 százalék. A legtöbb vállalkozás (56%) stagnálásra számít, az árbevétel-csökkenésre számítók aránya pedig mindössze 5 százalék.
mfor.hu
