2008 óta a nyugati államok egyre komolyabb lépéseket tesznek a nemzetközi adóelkerülés által okozott károk mérséklésére. Több nemzetközi egyezmény, információcsere, Európai Uniós szabály vagy akár az USA ún. FATCA-rendszere igyekeznek véget vetni annak, hogy adózók vagyonukat külföldi társaságokba rejtve tartsák. Baráti Ákos, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda ügyvédje szerint, minden ilyen törekvés kerékbe törhet azonban a bitcoin és a hozzá hasonló fizetőeszközök tömeges elterjedésével. A bitcoin alapját képező blockchain technológia lényegéből adódóan ezen ügyleteknél nincs egy központi elszámolóház a felek között (mint a banki átutalás esetén a pénzügyi intézet), hanem a publikus nyilvántartás miatt a közösség egésze felügyeli azokat. Csakhogy, a hétköznapi ügyletekkel szemben, a blockchain rendszerében az egyes ügyletek szereplőit védi a kódolás és az anonimitás. A központi felügyelet hiánya és a titkosítás pedig ahhoz vezethet, hogy egész vagyonok mozoghatnak a gazdaság egyes szereplői között anélkül, hogy a hatóságok erről tudomást szereznének.
Jelenleg a fekete gazdaság egyik alapja a készpénz, mivel az egyrészt egy nemzetközileg elfogadott fizetőeszköz, másrészt pedig annak mozgása lényegében ellenőrizhetetlen. A bitcoin kis túlzással fogalmazva olyan, mint a készpénz, csak nagyobb mennyiségben és könnyebben mobilizálható: a készpénzzel ellentétben akár egy anonim internetes utalással vagy pendrive-on is hatalmas összegek mozgathatók bitcoin-on keresztül. Ráadásul, napjainkra egyre szaporodnak annak legális és hétköznapi elfogadóhelyei – már Magyarországon is fizethetünk egyes helyeken bitcoinnal fodrászért vagy akár ügyvédi szolgáltatásért. És mivel a kriptovaluták tökéletesen alkalmasak egyes ügyeleteket az állam elől elrejteni, ezért alkalmasak adóelkerülésre és nagyobb vagyonok felhalmozására is. Az adóparadicsomokat tehát akár éveken belül kriptovaluták helyettesíthetik.
Hogyan nevezzelek?
Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy a transzparens bitcoin-ügyletek adóadózása ne lenne egyre komolyabb téma. Megosztja azonban a hatóságokat, hogy miként is tekintsenek a bitcoinra. Ez egy egy fizetési eszköz – legalábbis erre a következtetésre jutott az Európai Unió Bírósága, amikor a kriptovaluta természetét áfa szempontjából vizsgálta és úgy döntött, hogy a bitcoinnal végzett műveletek áfamentesek. A bíróság ítélete azért is nagy horderejű, mert ez volt az első nyilvános állásfoglalás a bitcoin adózási természetét illetően.
Mindeközben a tagállamok vetekednek annak kimondásában, hogy a bitcoin fizetőeszközzé való minősítése csak áfaszempontból határozza meg az adózási következményeket, és az nem hat ki más adónemekre. Jövedelemadók terén az egyes tagállamok a bitcoint általában fizetési ígérvényként, követelésként kezelik, és a bányászatából, értékesítéséből vagy fizetőeszközként való felhasználásból eredő következményeket is ekként állapítják meg.
Hasonlóan áll a kérdéshez a magyar adóhivatal is: a hatóság gyakorlatában a bitcoinból eredő nyereség a társasági adó rendszerében pénzügyi műveletből származó jövedelemnek minősül és ekként adózik. Több dilemmát vet fel a bitcoinból származó jövedelmek kezelése a személyi jövedelemadó szempontjából. Mivel azonban az ilyen jövedelem sem árfolyamnyereségnek (hiszen a bitcoin nem értékpapír), sem ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó bevételnek nem tekinthető, így az egyéb jövedelemként adózik – és azon az szja-n túlmenően 19,5% egészségügyi hozzájárulás is fizetendő.
Mi lesz a jövő?
Számítani lehet rá, hogy hamarosan a világ minden táján szigorú szabályozás alá fognak esni a kriptovaluták, amely feltehetően számolni fog az adózási kérdésekkel is, megpróbálja felszámolni az anonimitást és megakadályozni a digitális adóelkerülés ezen módját. A labda jelenleg a hazai és az európai döntéshozók oldalán pattog. Más vélemény szerint azonban bármely korlátozás vagy tiltás ugyanolyan hatástalan lesz, mint az alkoholtilalom a 20-as évek Amerikájában. Ez azt eredményezné, hogy a kriptovaluta-kereskedelem nem szűnne meg, csupán "a föld alá települne", és továbbra is alapot adna az adóelkerülésre, áll a Jalsovszky Ügyvédi Iroda tanulmányában.
mfor.hu
