Legyünk fizikailag erősek, hogy sokáig éljünk – költőien így lehet megfogalmazni egy új tanulmány következtetéseit, amely a hosszú életkort és a halálozást vizsgálta a 63-99 év közötti nők körében. A kutatók a nők egészségi állapotát, fittségét, fogóerejét és várható élettartamát vizsgálták, s azt remélték, hogy rávilágíthatnak az izomerő fontosságára az egészséges öregedés szempontjából.
„De az eredmények kissé meglepőek lettek” – mondta Michael J. Lamonte, a tanulmány vezetője, a New York-i Buffalo Egyetem epidemiológia és egészséges öregedés professzora a The Wasinghton Postnak.
Hozzátette:
a veleszületett erő jóval meghatározóbb a korai halálozás kockázatát tekintve a nők fittségénél, egészségi állapotánál, életkoránál és testmozgási szokásainál.
A tanulmány egyszerű, házilag elvégezhető erőteszteket használt, így gyakorlati tanulságokkal szolgálhat arról, hogyan mérhetjük és egészíthetjük ki a saját fizikai erőnket. De arra is rámutat, hogy milyen mértékben becsültük alá az izmokat, mint a sikeres öregedés mozgatórugóját, különösen a nők esetében.
Problémák az eddigi kutatásokkal
Számtalanszor bebizonyították már, hogy az izomerő hozzájárul a hosszabb élettartamhoz. Egy 2024-es, közel 10 ezer férfi és nő bevonásával készült tanulmány szerint a gyenge fogóerő a korai halálozás fokozott kockázatát jelenti. Egy másik kutatás arra jutott, hogy az izomgyengeség megbízhatóan előrejelzi az agyi frissességgel, a rugalmassággal, a testi állapottal és a halálozással kapcsolatos problémákat.
Fotó: DepositPhotos.com
De ezekben a tanulmányokban volt némi hiányosság: nem tudtak különbséget tenni a genetikai erő és a tudatosan kialakított fitt lét előnyei között. Ezért az új tanulmányhoz a kutatók, amennyire csak lehetséges volt, az erő hatásaira összpontosítottak annál az 5472 nőnél, akik csatlakoztak a nagyszabású Női Egészségügyi Kezdeményezéshez.
A nők egy hétig „aktivitáskövetőt” viseltek, ami azt mérte, hogy mennyit mozogtak. Emellett időzített gyaloglástesztet is végeztek az aerob erőnlétükről (amely felmérte, mennyi idő alatt tudtak megtenni 2,4 métert), életmódkérdőívet töltöttek ki és több orvosi vizsgálatot is végeztek rajtuk.
Az egyik a szorítóerejüket mérte dinamométerrel (egy kézi eszköz, amelyet a lehető legerősebben kellett megszorítani), a másik pedig az alsó végtagok erejét, amelynek során ötször a lehető leggyorsabban kellett felállniuk a székről.
Az erősebb nők tovább élnek?
A kutatók körülbelül nyolc évig követték a nőket, és több mint egyharmaduk halt meg ez idő alatt. Ezután a tudósok összevetették az erőfaktorokat és a halálozási arányokat, hogy vajon az erősebb nők tovább élnek-e. Nem meglepő módon ez az állítás beigazolódott.
A tudósok ezután tovább finomították elemzésüket, figyelembe véve a nők egészségi állapotát, gyulladási markereit, dohányzási előzményeit, életkorukat, az etnikai hovatartozást, az általános életmódbeli tényezőket, valamint az eleséseket, illetve a bot és hasonló, mozgást segítő eszközök használatát, hogy kiderítsék, vajon az erősebb nők továbbra is tovább élnek-e, még ezekkel a problémákkal is. Az derült ki, hogy igen.
Hogyan finanszírozható a hosszabb, egészségesebb élet?
Jöjjön el a Klasszis Egészséggazdaság és Longevity Konferenciára, és megtudhatja!
A rendezvény nemzetközi kutatók, egészségközgazdászok, HR- és biztosítási vezetők, valamint a biotechnológiai és a digital health szektor szereplőinek közreműködésével mutatja be, hogyan alakítja át a népesség öregedése, a technológiai fejlődés és az adatvezérelt egészségügy a gazdaságot és a munkaerőpiacot.
Végül a tudósok a nők aerob erőnlétét és napi fizikai aktivitását is mérték, többek között azt, hogy megfeleltek-e a szakértők heti 150 perc mérsékelt testmozgási ajánlásának, s hogy naponta hány órát töltöttek ülve. És az eredmények továbbra is azt hozták ki, hogy az erő a legalapvetőbb.
A kutatók arra a megállapításra jutottak, hogy ha két nő hasonló fittségi és testmozgási szokásokkal rendelkezik – ami ezeknél a nőknél főként a gyaloglás volt –, akkor az a nő, akinek erősebbek az izmai, jellemzően tovább él.
Így ellenőrizzük az erőnket!
A tanulmány hangsúlyozza, hogy „a megfelelő erő önmagában is meghatározó tényező az egészségben és a hosszú élettartamban” – mondja Brad Schoenfeld, a kardioedzések szakértője, aki nem vett részt a tanulmányban.
Biztató, hogy a megfigyelt nők erőfelhasználása nem volt herkulesi méretű. A tanulmányban részt vevő legerősebb nők szorítóereje átlagosan 24 kilogramm volt a dinamométeres értékek szerint, ami valamivel az átlag alatt van bármely életkorú nő esetében, míg a leggyorsabb ötszörös felállási idő körülbelül 11 másodperc volt.
A fogáserősségünket egyébként mi magunk is ellenőrizhetjük egy dinamométerrel, amely online beszerezhető vagy edzőtermekben is megtalálható. Az is képet adhat erről, ha megnézzük, mennyi ideig tudunk lógni egy húzódzkodó rúdon – ezt a gyakorlatot függő helyzet tartásnak nevezik.
A legtöbb szakértő szerint a 40 év alatti egészséges férfiaknak és nőknek általában egy percig vagy tovább kell tudniuk tartani ezt a pozíciót, míg a 40 és 50 év közöttieknek legalább 30 másodpercig, a 60 év felettieknek pedig legalább 10 másodpercig kell tudni tartaniuk magukat függő helyzetben.
Az ötszörös felülésből való felállási sebességet pedig könnyen felmérhetjük egy szék és egy stopperóra segítségével. Le kell ülni, összefonni a karokat a mellkas előtt, és egymás után ötször felkelni és leülni, amilyen gyorsan csak tudunk.
A tanulmány korlátai
A The Washington Post szerint azonban a tanulmány, amely az önkéntesek életének egyetlen pontjáról készített pillanatképet, nem tud ok-okozati összefüggést kimutatni. Ez azt jelenti, hogy nem bizonyítja, hogy az erő hosszabb életet eredményez, csak azt, hogy az erő és az élettartam szorosan összefügg. Bár a tanulmány kizárólag nőkre összpontosított, LaMonte úgy gondolja, „valószínű”, hogy az eredmények az idősebb férfiakra és a fiatalabbakra egyaránt igazak lehetnek. A kutatók a nők izomtömegét sem mérték, csak az erejüket.
Ugyanakkor fő tanulsága még ezekkel a fenntartásokkal együtt is meggyőző. LaMonte szerint a rendszeres sport mellett a „veleszületett erőt is figyelembe kell venni”, mint a hosszú életkor meghatározó részét. Az erőnléti edzésnek és az állóképességi gyakorlatoknak, mint például a gyaloglásnak vagy a kocogásnak eltérő fiziológiai hatásaik vannak, mondta, és eltérő változásokat idéznek elő izmainkban és sejtjeinkben.
Tehát aki van olyan szerencsés, hogy eleve erős fizikailag, és még sportol is, akkor mindez együttesen valószínűleg a legjobb esélyt kínálja neki a hosszabb egészségre és élettartamra.
