A LIGA azért, hogy megvédje az alapítvány deklarált céljait, biztosítsa politikai függetlenségét, valamint hogy végre egyeztetésre bírja alapítótársát, a magyar államot: amellett, hogy az Alkotmánybírósághoz fordult a vonatkozó paragrafusok semmissé nyilvánítása érdekében, másrészről úgy döntött, hogy nem írja alá az Alapító Okirat módosítását, ami szerint a kuratórium új elnöke a Fidesz vagyonkezelő alapítványának igazgatója lenne.
A helyzet tisztázása érdekében a LIGA Szakszervezetek pénteken kezdeményezte az MNÜA alapítói értekezletének összehívását, melynek résztvevői a hat szakszervezeti konföderáció, és a kormány delegáltja.
Felhívják a figyelmet arra, hogy az államosítással az alapító szakszervezetek tulajdonát, minden megelőző egyeztetés, vagy további értesítés nélkül, törvénymódosítással egy másik alapító, az állam veszi át.
A kormány tetteit a sajtóban felröppent hírek motiválhatták, miszerint az előző kormány és a szakszervezetek közösen "kijátsszák" a vagyont a baloldali kötődésűnek tartott ATV-nek egy reklámszerződéssel, illetve, hogy ezek mellett aztán egy saját televíziós csatornát is alapítanának, amely "baloldali hírtévéként" működne - vélik a közleményben.
Habár sem a LIGA, sem az általa delegált kuratóriumi tag nem szavazta meg egyszer sem a jelenlegi kormány által kifogásolt döntéseket, viselnie kell a kollektívan rámért büntetést - fűzik hozzá. "Azt a büntetést, amely ráadásul úgy módosítja az erőviszonyokat, hogy mostantól nem több fél konszenzusára lesz szükség esetleges hasonló döntések meghozatalához, hanem egyetlen szereplő - a kormány - döntésén múlik majd minden" - írják.
A LIGA úgy látja, hogy a kormány a törvényalkotás során - elkerülve a helyzet tisztázását, az előzetes egyeztetést - a fürdővízzel a gyereket is kiönti, hiszen a valóban létező problémákat nem megoldja, hanem egyszerűen kollektív büntetésként "elkobozza" a vagyont - áll a közleményben. "Azt a vagyont, amelyet 20 éve a szakszervezetek és az állam bölcs előrelátással és komoly önkorlátozással egy alapítványba apportált, azzal a céllal, hogy annak elherdálása helyett, az továbbra is a munkavállalók, a hátrányos helyzetűek, a fogyatékkal élők, a nyugdíjasok, és a nagycsaládosok üdültetését szolgálja" - írják.
Korábban Kuti László, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) elnöke is törvénytelen kisajátításnak nevezte az alapítvány "államosítását".
Az augusztus 18.-i közlönyben megjelent kormányhatározat ismertette: a kormány a MNÜA kuratóriumi tagsági és egyben elnöki tisztségének ellátásával Lengyel Györgyit bízta meg.
Szeptember közepén megszűnik az MNÜA, jogköreit nonprofit, közhasznú szervezetként működő gazdasági társaság veszi át.
A kormányhatározatban az is szerepel, hogy a kormány azonnali hatállyal felkéri az alapító szervezeteket az alapító okirat ehhez szükséges módosításának aláírására.
Karácsony Mihály, az alapítvány korábbi elnöke a kormányváltás után mondott le posztjáról.
Lengyel Györgyi eddig a Fidesz Polgári Magyarországért Alapítvány igazgatója volt.
A parlament július 22-én fogadta el, az államfő pedig augusztus 13-án írta alá a gazdasági törvénycsomagot, amely rögzítette: a törvény kihirdetését követő harmadik napon kezdeményezi a kormány a MNÜA megszüntetését és helyette egy, az alapítvány céljának megfelelő nonprofit, közhasznú szervezetként működő gazdasági társaság létrehozását.
MTI
