4p

Magyarországon a teljes munkaerőköltségnek csupán 48,6 százalékát tette ki a nettó bér 2000-ben -- becsli a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) friss tanulmánya.

Ennél nagyobb arányú elvonások csak a német és a belga fizetéseket terhelték. Vásárlóerő-paritáson mérve ugyanakkor a magyar iparban mért bruttó bérek bizonyultak a legalacsonyabbnak a szervezeten belül az 1999-es adatok alapján.

Magyarország vezet a társadalombiztosításnak fizetett járulékok terén is, 1999-ben a munkaerőköltség 30 százalékát alkották a munkaadó és a munkavállaló által teljesített hozzájárulások. Csaknem azonos mértékű volt az átlagos bruttó bért terhelő összes elvonás, amivel Magyarország már csak a középmezőnybe tartozik. A legsúlyosabb közterhek (44,2 százalék) a dán, a legelviselhetőbbek (1,6 százalék) a mexikói munkavállalókat sújtották.

Az átlagos fizetésű, termelésben foglalkoztatott munkás nettó bére Magyarországon a lengyel értéknek is csupán kétharmada, ha vásárlóerő-paritáson hasonlítjuk össze az adatokat.

Néhány OECD tagállamban -- így Belgiumban, Francia-, Német- és Svédországban -- igen magas szinten stabilizálódtak a munkaerőköltség nettó béren felüli alkotórészei. Míg az angolszász országokban ezek aránya 20-30 százalék között változik, Európában jellemzően a 40-50 százalékos sávban mozog. E tekintetben a 2001-ben indult európai adóreformok hozhatnak változást.

Ami a társadalombiztosítási hozzájárulásokat illeti, számos különböző modell megtalálható az OECD-országok gyakorlatában. Új-Zélandon ilyen címen nem szednek járulékot, Ausztráliában, Izlandon és Mexikóban pedig nagyon alacsony a munkavállalói hozzájárulások kulcsa. Hollandiában viszont a dolgozók a bruttó bér 29,1 százalékát fizették be ilyen címen 1999-ben.

Teljes képet csak akkor kaphatunk, ha a munkáltatók hozzájárulásának mértékét is ismerjük. Lengyelországban éppen 1999-ben változtatták meg a rendszert oly módon, hogy az addig munkaadói járulékok egy részét munkavállalóivá tették, ezzel egy időben jelentősen megemelve a bruttó fizetéseket. Emiatt távolodtak el szembetűnően egymástól a lengyel és a magyar bruttó bérek.

Nagyok a különbségek az adókulcsok területén is. Egyedül Dániában haladja meg az átlagos adókulcs a 30 százalékos szintet, míg Görögországban csupán 1,8 százalék. A nagy eltéréseket sugalló dán és mexikói példa ellenére az adók és járulékok összege a bruttó fizetés százalékában kifejezve már szűkebb sávban szóródik.

A tagállamok eltérő szociális rendszerét is tükrözi az elemzés. Akad olyan OECD-ország (Törökország), ahol nincs különbség az egyedülálló dolgozó és a kétgyermekes házaspár egyetlen keresőjének terhelése között. A legtöbb állam azonban a készpénzjuttatások különböző formáival csökkenti a gyermekeket nevelő családokat érintő elvonásokat.

Az egykeresős, kétgyermekes családok esetében a házastárs munkába állása általában kismértékben növeli a családra nehezedő adóterhet. Több tagállam is megtalálta azonban a gazdasági aktivitás ösztönzésének módját, így Ausztria, Svédország, Ausztrália, Nagy-Britannia és Törökország mellett Magyarország adórendszerében is csökkenhet az elvonás mértéke a második kereső belépésével.

Az OECD tanulmánya a termelésben dolgozók átlagos bérét tekintette kiindulópontnak. Az elemzésben azonban annak érdekében, hogy a puszta adókulcsok ismertetése helyett a kutatók megvilágíthassák, mennyit visz haza egy-egy kereső az adott országban, több kategóriát vizsgáltak. Így a családforma (egyedülálló/házaspár), a gyermekek száma (0/2 gyerek) és az egy vagy két kereső bére az átlagfizetéshez viszonyítva (33, 67, 100 vagy 167 százalék) változtatásával nyolc családtípus jövedelmi viszonyait vették górcső alá.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!