A 400 ezer forint / év szabály
- Pontosan mit takar a négyszázezer forint / év szabály?
- Bár az adott munkáltatónál munkaviszonyban töltött idő hosszától függően korlátozott adómentes juttatási összeghatár nem emelkedett (nem vették figyelembe az inflációs hatást sem), de ellensúlyozza e körülményt az a tény, hogy nem kerültek további juttatások az évi négyszázezer forintban maximált adómentes juttatási körbe.
2008-ban változatlanul a következő juttatások összegét összeadva kell vizsgálni, hogy meghaladják-e az évi négyszázezer forintot, illetve ennek a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben munkaviszonyban töltött napokkal arányos összegét:
a) az önkéntes kölcsönös egészségpénztárba és/vagy az önkéntes kölcsönös önsegélyező pénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulásból az a rész, amelyet a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni (tehát az Szja. tv. szerinti havi adómentes határt meg nem haladó munkáltatói hozzájárulás összege),
b) az iskolai rendszerű képzés címén átvállalt, viselt költségből az a rész, amelyet a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni,
c) az adómentes üdülési csekk értéke vagy az adómentes üdülési szolgáltatás szokásos piaci értéke,
d) az adómentes iskolakezdési támogatás értéke,
e) a bírót, igazságügyi alkalmazottat, valamint az ügyészségi alkalmazottat törvény előírása alapján megillető adómentes ruházati költségtérítés, továbbá a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény alapján a magánszemélyt megillető adómentes ruházati költségtérítés,
f) az adómentes internethasználat munkáltató által átvállalt díja, valamint az adómentes számítógép-juttatás szokásos piaci értéke,
g) a művelődési intézményi szolgáltatás szokásos piaci értéke,
h) az ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott helyi utazási bérlet formájában kapott adómentes bevétel.
E juttatások egy dolgozó számára összesen legfeljebb évi négyszázezer forintig, illetve ennek a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben munkaviszonyban töltött napokkal arányos összegéig nyújthatók adómentesen. A határt meghaladóan nyújtott juttatási összeget összesen 101,66 százalék közteher terheli.
Előnyösen változott az eljárási szabály: a munkáltatónál adóköteles béren kívüli juttatás (tehát a négyszázezer forint / év összeget vagy annak arányos részét meghaladó összegű juttatás) után az adót a munkáltatónak az adóévet követő év május kötelezettségeként a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adó és járulékok bevallására, megfizetésére az adózás rendjéről szóló törvényben előírt módon és határidőre kell bevallania, illetőleg megfizetnie.
- Vannak-e a munkavállalók megélhetését közvetlenül előnyösen befolyásoló adószabály változások a juttatások terén?
- Rendkívül nagy előrelépés a cafeteria rendszerek gerincét képező, a munkavállalók mindennapi megélhetési költségeinek enyhítését szolgáló étkezési támogatások húsz százalékos növekedése. 2008. január 1-től adómentes a munkáltató által a munkavállaló részére az étkezőhelyi vendéglátás, munkahelyi étkeztetés, közétkeztetés nyújtása révén juttatott bevételnek (ideértve a kizárólag e szolgáltatások igénybevételére jogosító utalványt is) a havi 12 ezer forintot meg nem haladó része, vagy a kizárólag fogyasztásra kész ételvásárlására jogosító utalvány (ideértve az étel-, ital-automatából történő vásárlásra jogosító elektronikus adathordozót is) formájában juttatott bevételnek a havi hatezer forintot meg nem haladó része.
- Hogyan lehet összefoglalni a szerteágazó megváltozott szabályokat?
- A cafeteria rendszerek a feketegazdaság kifehérítésének rendkívül hatékony eszközéül szolgálnak. A tisztességes adófizetők érdekeivel teljes mértékben egybevág a személyi jövedelemadó törvény juttatási rendelkezései módosítását 2008-ra meghatározó törvény.
A módosítások arra ösztönzik az illegális foglalkoztatással, szürkegazdasági eszközökkel manipuláló adóelkerülő vállalkozásokat, hogy a költségesebb, kockázatosabb és tisztességtelenebb utak helyett a választható juttatási rendszerekkel megvalósítható ösztönzés eszközével növeljék munkavállalóik nettó jövedelmét, s az adómentesen biztosítható juttatások széles palettájának felkínálásával küszöböljék ki az inflációs hatást, valamint a bevallott és adómentes jövedelmek nyújtásával erősítsék munkavállalóik lojalitását és motiváltságát.
A személyi jövedelemadó törvény munkáltatói juttatásokat érintő rendelkezései erősítik az adómorált, és hatékony munkáltatói eszközt jelentenek a korszerű kompenzáció megvalósításához. Így mindhárom szereplő, a költségvetés, a munkáltatók és a munkavállalók számára is előnyösek a 2008. évi változások.
Garai Katalin
Menedzsment Fórum
