Az irodában töltött munkavégzéssel kapcsolatban általában az az egyik alapvető probléma, hogy a legtöbb embertől elvárják, ugyanabban az időben dolgozzon. Ez pedig nem feltétlenül egyezik meg azzal az időszakkal, amikor a legenergikusabbnak és a legproduktívabbnak érzi magát. Napjainkban a legtöbb munkavállaló 9-től 17 óráig tartó műszakban dolgozik, azonban minden ember más és más napszakban a legaktívabb.
A Leitz legújabb felmérése szerint például a megkérdezettek döntő többsége, 65%-a nyilatkozta azt, hogy reggel nyolc és dél között a leghatékonyabb, és mindössze 35% állította, hogy más időpontokban teljesít a legjobban.
Egyre inkább úgy tűnik, hogy egy hagyományos irodában csak kevés embernek van "valódi munkanapja". Ehelyett ún. "munka-pillanataik" vannak: olyan rövid aktivitási hullámok, melyeket folytonosan zavaró hatások szakítanak meg, mint például a telefoncsörgés, a kollégák hangos beszéde vagy éppen a nyomtató és a fax. A University of California kutatása kimutatta, hogy egy átlagos amerikai dolgozó munkavégzését három percenként kénytelen megszakítani, majd ezt követően körülbelül 23 percet tölt azzal, hogy visszaállítsa az összpontosítás és a motiváció korábbi szintjét – minden bizonnyal ez hazánkban sincs másképp.
Mindezeket figyelembe véve a munkavégzés hatékonysága szempontjából munkaadói és munkavállalói oldalon is erős érvek szólnak amellett, hogy az ember saját maga ossza be a munkanapját, és azokat a feladatokat, amelyek összpontosítást vagy kreatív ihletet kívánnak, abban az időpontban és olyan helyszínen végezze el, amely a legmegfelelőbb számára. De vajon létezik erre megoldás?
Ma már egyre nő az olyan alternatív munkavégzési helyszínek száma, ahol üzleti tevékenységet lehet folytatni: kávézók, bérelhető irodák, coworking munkahelyek, autópálya-pihenők, szállodák vagy akár az otthonunk. Ezek a terek pedig éppen azt a szabadságot nyújtják a munkavállalóknak, hogy akkor dolgozzanak, amikor a leginkább kedvük van hozzá – és ott, ahol szeretnék.
A változatosabb környezet és az irodán kívül töltött idő kétségkívül előnyére válik egy átlagos dolgozónak – és nem csak azért, mert segíti a gondolkodását. Bizonyított tény, hogy azok a munkavállalók, akik nem egy központi irodába járnak be dolgozni, általában véve elégedettebbek, mint irodához kötött kollégáik, ezen kívül kevesebb stressz is éri őket, és hatékonyabban tudnak dolgozni. A koncepció mögötti valóság azonban jóval bonyolultabb ennél.
Előnyök és hátrányok munkaadói oldalonElőnyök:
- Alacsonyabb irodabérleti költségek
- Elkötelezettebb munkaerő – kevesebb kilépés
- Kevesebb hiányzás
- Hatékonyabb munkaidő kihasználás – magasabb termelékenység
- A vállalat nagyobb megbecsülése, jobb munkaadói image
Hátrányok:
- Magasabb képzési költségek
- A munkahelyek kialakításának magasabb költsége
- Több kommunikációs kiadás
- Tisztázatlan munkajogi kérdések
- Adatvédelem
Előnyök:
- Kevesebb közlekedésre fordított idő és pénz, illetve kevesebb közlekedéssel járó stressz
- Nagyobb rugalmasság a munkabeosztásban
- Kevesebb megszakítás a munkavégzés során
- Jobban összeegyeztethető családi élet és munka
- Javuló munkamorál, nagyobb megelégedettség
Hátrányok:
- A munka és a magánélet határainak elmosódása, túlterheltség
- Gyengülő emberi és szakmai kapcsolatok – az elszigeteltség érzése nő
- Kevesebb munkahelyi információ, félelem a lehetőségekről való lemaradástól
Fentieket figyelembe véve kétségkívül akkor dönt jól egy cég, ha él az irodán kívüli munkavégzési lehetőségek biztosításával, és megfelelő egyensúlyt teremt a hagyományos irodai munka, valamint a rugalmas munkavégzés között.
